Szeretek Magyarországon dolgozni: legálisan foglalkoztatnak, fizetem az adókat, és kapok egészségbiztosítást. Sajnálnám, ha el kellene mennem az országból
– mondja Adam (nevét a beazonosíthatóság megnehezítése érdekében megváltoztattuk), aki ukrán vendégmunkásként dolgozik a gödi Samsung-gyárban, a „pihenőnapjain” pedig futárkodik egy ételkiszállító cégnél. Utóbbira azért van szüksége, mert egy ideje már nincs lehetősége túlórázni az akkugyárban, a kieső jövedelmet pedig valahogyan pótolnia kell. Már csak azért is, mert a feleségéről és a két gyermekéről is gondoskodnia kell, akik itt élnek vele, Magyarországon.
Mit szól ahhoz, hogy a magyar kormány látszólag hadat üzent a vendégmunkásoknak?
Vonakodva válaszol, érződik, hogy megválogatja a szavait:
Ha a magyarok és az újonnan megválasztott magyar kormány szerint nincs szükség vendégmunkásokra, akkor rendben. Majd meglátjuk, hogyan működnek úgy a dolgok. Ha végül olyan döntés születik, ami miatt nem dolgozhatnék itt, akkor nagyon szomorú lennék. Nem szeretnék elmenni Magyarországról.
Kellenek-e külföldi dolgozók Magyarországon?
A vendégmunkások körüli vita május végén lángolt fel újra, nem függetlenül a Tisza Párt azon választási ígéretétől, miszerint nem engedik, hogy „külföldi vendégmunkások vegyék el a magyar dolgozók munkahelyét, és leszorítsák a béreket.”
A tervek szerint június elejétől korlátozták volna a harmadik országból érkező vendégmunkások behozatalát, ám az intézkedésre végül csak június 6-án került sor. Ekkortól tilos a munkaerő-kölcsönző cégeknek gyorsított eljárásban a Fülöp-szigetekről, Georgiából (Grúziából) és Örményországból munkavállalókat behozni.
Sőt, a júniusi korlátozás valójában javította a nemzeti kártya alapján gyorsított munkavállalásra és kiterjedt jogkörökre jogosult partnerországok munkavállalóinak esélyeit. Ilyen országok például Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Fehéroroszország, Moldova, Montenegró, Oroszország, Szerbia és Ukrajna.
Az említett három országot érintő korlátozás nagy felzúdulást keltett egyes hazai vállalatok körében. Többen is kifejezték egyet nem értésüket, attól tartva, hogy a szigorítás termelési fennakadásokhoz és ágazati problémákhoz vezethet. Különösen a hazai mezőgazdaság szereplői jelezték a problémát, akik nagy számban támaszkodnak fülöp-szigeteki munkavállalókra.
Magyarország egyik piacvezető HR-szolgáltatója, a WHC Csoport 157 hazai vállalat bevonásával végzett felmérést, mely szerint a munkaerőigény kizárólag magyar munkavállalókkal történő kielégítését.
Egyre több a külföldi munkavállaló
Az egyik ilyen cég a Master Good Kft. volt, melyet egyébként a mostani szigorítás közvetlenül nem érint. Ők ugyanis nem hazai munkaerő-kölcsönzőkön keresztül, hanem direktben, helyi toborzócégeken keresztül hoznak be vendégmunkásokat a Fülöp-szigetekről. A mostani szabályozás számukra csupán egy bürokratikusabb helyzetet teremtett. A cég jelenleg körülbelül ötszáz filippínó munkást alkalmaz, mert a jelenlegi szinten csak velük kiegészülve tudnak termelni.
Lapunk a rendelet életbe lépését követően az egyik kormányzati sajtótájékoztatón arról kérdezte Magyar Pétert, tervezik-e tovább szigorítani a vendégmunkásokkal kapcsolatos szabályozást.
Magyar szerint meg kell törni azt a spirált, hogy a vidéki magyar munkavállalók elvándorolnak, a helyükre pedig vendégmunkások érkeznek.
Márpedig Magyarországon egyre több a külföldi munkavállaló, ezt a KSH adatai is alátámasztják. 2026 júniusában 112,3 ezer fő volt a külföldi állampolgárságú alkalmazottak létszáma, 6200 fővel több, mint az előző év azonos időszakában. Az ábráról látható, hogy valójában az EGT-n kívülről érkezők miatt nő ez a szám, már évek óta:
A vitában látszólag két oldal ütközik: a cégek azt állítják, nem találnak magyar munkásokat, a kormány szerint azonban lennének ilyenek, ha jobb munkakörülmények között, magasabb fizetésért dolgozhatnának.
A Master Good kisvárdai csirkevágóhídjáról indulva jártunk utána, mi is az igazság vendégmunkásfronton.
