Az Országgyűlés kedden délelőtt elfogadta az ügynökakták nyilvánosságáról szóló törvényt, amivel több évtizedes huzavona ért véget. A Mi Hazánk és a KDNP módosító javaslatait a képviselők többsége leszavazta. A képviselők végül 149 igen szavazattal, 35 tartózkodással és nem szavazat nélkül döntöttek a javaslatról.
Magyar Péter miniszterelnök a törvény efogadása után a közössági médiában azt írta:
36 év késéssel, a TISZA javaslatára a Magyar Országgyűlés ma megszavazta az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát. A Fidesz nem támogatta a javaslatot. Vajon miért?
Nem minden akta válik automatikusan nyilvánossá
A törvény szerint bárki megismerheti és közölheti az ÁBTL-ben őrzött iratokat, de fő szabály szerint csak anonimizált formában. A megfigyeltek továbbra is megtudhatják, kik jelentettek róluk, illetve mely hivatásos állambiztonsági tisztek kezelték az ügyüket. Az érintettek elsőbbséget élveznek, a másolatokat pedig ingyen kaphatják meg.
Az ÁBTL honlapján azonosítás nélkül, ingyenesen és kereshető formában kell majd közzétenni
- az ügynökök beszervezését dokumentáló, úgynevezett hatos kartonok adatait,
- a beszervezési naplók, vagyis a B-naplók adatait,
- a beszervezési és személyi dossziék, azaz a B-dossziék adatait,
- valamint az egykori állambiztonsági mágnesszalagokon tárolt, H-jelű hálózati nyilvántartás nem minősített leíró adatait.
- A megfigyelt emberek és más harmadik személyek adatait azonban törölni kellene a nyilvánosan elérhető B-naplókból és B-dossziékból. Nem lehetne hozzáférhetővé tenni többek között az egészségi állapotra, a függőségekre, a szexuális életre és orientációra, valamint a vallási vagy világnézeti meggyőződésre vonatkozó érzékeny adatokat sem.
Mindez árnyalja Magyar Péter áprilisi bejelentését, amely szerint október 22-én teljes egészében nyilvánosságra hozzák és kereshetővé teszik az ügynökaktákat és a „hírhedt mágnesszalagokat”. Az első adatkörök a mostani javaslat szerint ugyan két nappal korábban megjelennének, a B-dossziék teljes feldolgozása azonban csak 2027 februárjára fejeződne be.
Szűkítették a mágnesszalagos adatok körét
Az eredeti törvényjavaslat még valamennyi mágnesszalagos adatbázis nem minősített leíró adatainak automatikus közzétételét írta elő. A parlamenti módosítás ezt leszűkítette a H-jelű, az állambiztonsági hálózat tagjait nyilvántartó adatbázisra. Ez azt jelenti, hogy a mágnesszalagokon található többi adatbázis tartalma nem kerülne automatikusan és teljes körűen az internetre, bár az egyes iratok más hozzáférési szabályok alapján megismerhetők lehetnek.
A törvény nem rendel el korlátlan és automatikus feloldást a jelenleg minősített iratoknál sem. Ezeket legalább kétévente felül kellene vizsgálni, de továbbra is titkosak maradhatnának, például nemzetbiztonsági, külpolitikai, nemzetközi szerződésből eredő vagy személyi biztonsági okokból.
A minősítések felülvizsgálatát egy 13 tagú tanácsadó bizottság segíti. Tagjai közül tízet a nemzetbiztonságért, illetve a kultúráért felelős miniszterek jelölnek, kettőre pedig az ellenzéki frakciók tehetnek javaslatot. A bizottság betekinthet a továbbra is titkos iratokba, és kezdeményezheti a minősítés megszüntetését, de maga nem oldhatja fel a titkosítást.
Azoknak, akiknél állambiztonsági iratok vagy azok másolatai jogellenesen vannak, október 20-ától hat hónapjuk van átadni ezeket az ÁBTL-nek. Aki ezt határidőben megteszi, mentesül a jogellenes birtoklás hátrányos – köztük büntetőjogi – következményei alól.
Az ügynökakták nyilvánossága a rendszerváltás óta visszatérő, de teljesen soha meg nem oldott kérdés volt, amelynek politikai és történeti hátterét ebben a korábbi cikkünkben mutattuk be részletesen. Az intézmény tájékoztatása szerint a dokumentumok jelentős része eddig is kutatható volt, az igazi változást az egységes, mindenki számára elérhető internetes adatbázis jelentené.
Nemrég megnéztük, hol őrzik a hamarosan megnyíló ügynökaktákat. Az erről készült különleges videóriport ide kattintva megtekinthető.
