Az Európai Bizottság illetékes szóvivője az MTI megkeresésére azt közölte, egyelőre nem tudják megerősíteni Magyar Péter miniszterelnök azon közlését, hogy Ausztria hivatalos panaszt vagy értesítést nyújtott volna be a paksi fenékküszöb építése miatt.
A szóvivő hozzátette, a kérdés összetettsége miatt jelenleg egyeztetnek az uniós szolgálatokkal, és várhatóan csütörtökön tudnak bővebb tájékoztatást adni.
Ausztria kifogásolja a beruházást
Az osztrák fél szerint a Paksi Atomerőműhöz kapcsolódó mederküszöb építése engedélyezési eljárás, valamint a szomszédos országok hivatalos értesítése nélkül valósult meg. A beruházást több szervezet is bírálta.
Az osztrák innovációért, mobilitásért és infrastruktúráért felelős minisztérium közlése szerint az ügyben a Duna Bizottság és az Európai Bizottság közvetlen egyeztetést folytat a magyar hatóságokkal.
A minisztérium tisztségviselője ugyanakkor hozzátette az MTI-nek adott válaszában, hogy
Az osztrák innovációért, mobilitásért és infrastruktúráért felelős szövetségi minisztérium nem nyújtott be hivatalos panaszt az Európai Bizottsághoz a paksi fenékküszöb építésével kapcsolatban.
Megjegyezte, a Duna gazdasági jelentősége Európa és Ausztria számára vitathatatlan. Ennek fényében a Duna Bizottság és az Európai Bizottság közvetlen kapcsolatban áll az illetékes magyar hatóságokkal. Ezenkívül – mint közölte – az EU Duna Régió Stratégiájának (EUSDR) keretében a Duna menti államok közös, összehangolt álláspontot dolgoztak ki, és azt a meglévő európai és nemzetközi kereteken belül ismertették. Az álláspontot ezt követően az EUSDR műszaki titkárságán keresztül továbbították a magyar kormánynak.
A tisztviselő elmondta azt is, hogy a minisztérium megérti Magyarország érdekét a biztonságos és megbízható energiaellátás biztosításában. Ausztria elsődleges célja egy jól összehangolt megközelítés kialakítása, amely figyelembe veszi a Duna mentén található összes fél érdekeit.
A nyári alacsony vízállás miatt épült
A magyar kormány augusztusban döntött a fenékküszöb megépítéséről, miután a Duna rendkívül alacsony vízállása veszélyeztette az atomerőmű működését.
A nyári időszakban a hűtéshez szükséges vízmennyiség hiánya miatt csaknem a teljes paksi erőművet le kellett állítani. A beruházás célja az volt, hogy biztosítsa a zavartalan vízellátást és az erőmű folyamatos működését.
