Magyar Péter: Önök lerabolták a magyar vidéket! – vége a megyei közgyűléseknek

A Pesti Központi Kerületi Bíróság indítványozta Szentkirályi Alexandra (Fidesz) és Latorcai Csaba (KDNP) mentelmi jogának felfüggesztését, rágalmazás vétsége miatt indított, magánvádas eljárásokban. A feljelentők a végelszámolás alá került Budapest Brand nZRT. tisztviselői, akik a két politikus becsületsértő kijelenéseit kifogásolták.

A Fővárosi Közgyűlés 2025. április 30-án döntött a cég jogutód nélküli megszüntetéséről, a végelszámolás kezdőnapja 2025. május 1. volt.

A megszüntetés közvetlen előzménye az volt, hogy a Fővárosi Közgyűlés a 2025-ös költségvetésben – Vitézy Dávid kezdeményezésére, Karácsony Gergely támogatásával – megvonta a cég fővárosi támogatását. A pénzt többek között útfelújításra, hajléktalanellátásra, állatvédelemre és a BKK-rendészetre csoportosították át. Emiatt 31 ember, köztük Faix Csaba vezérigazgató távozott, a programok jelentős részét pedig leállították.

Szentkirályi Alexandra mentelmi jogáról szavazott először az Országgyűlés. A felszólalás lehetőségével ő nem kívánt élni. Latorcai Csaba viszont élt a lehetőséggel, és kijelentette, hogy a kifogásolt kijelentéseket nem vonja vissza, azokat nem tartja rágalmazónak. Beszélt arról is, hogy az ügyben feljelentettek között számos kormánypárti politikus is van, többek között Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. Latorcai a Főváros állítólagos korrupciós ügyeiről is beszélt.

Az országgyűlés sem Latorcai Csaba, sem Szentkirályi Alexandra mentelmi jogát nem függesztette fel.

Az Országgyűlés kedden megválasztotta a közmédia függetlenségének védelmére hivatott Független Közmédia Testület tagjait és elnökét. A Művelődési Bizottság jelölésének megfelelően a parlament a szakmai szervezetek, valamint a Tisza Párt jelöltjeit szavazta meg. Négy évre kapott mandátumot

• Bálint Viktor üzletember, korábbi újságíró,
• Hargitai Miklós, a Sajtószakszervezet elnöke,
• valamint Szabó György, a Sanoma korábbi vezetője.

Két évre kapott mandátumot

• Bayer Judit médiajogász, médiakutató,
• Kollár Árpád költő, irodalomszervező
• és Sükösd Miklós szociológus.

A megye és a kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes törvények módosításáról című javaslatról szavazott az Országgyűlés. Ez az Alaptörvény 17. módosításának megfelelően a vármegyéket újra megyékké, a főispánokat ismét kormánymegbízottá nevezi át.

A törvényjavaslat a miniszterelnök fizetését is szabályozza. A módosítással a miniszterelnök fizetése havi bruttó 2,5 millió forintra csökken, ha a kormányfő egyben országgyűlési képviselő is.

Radnai Márk a napirendi felszólalásában arról beszélt, hogy független közmédiát kell létrehozni, és véget kell vetni annak, hogy a közmédia a mindenkori kormány propagandáját sugározza. Radnai szerint nem kormánypárti és nem is ellenzéki, hanem független közmédiát építenek.

A múlt héten a művelődési bizottság meghallgatta a Független Közmédia Testület jelöltjeit. A szakmai szervezetek jelöltjeit és a kormánypárti jelölteket támogatták, de az ellenzékéit nem, ami Radnai szerint komoly feltörést okozott.

Nem engedhetünk tovább olyan jelöltet, aki az elmúlt 16 év propagandagépezetének és a közszolgálatiság leépítésének részese volt

– indokolta Radnai, hogy miért nem engedték át az ellenzéki pártok jelöltjeit a közmédia tulajdonosi jogait gyakorló testületbe.

Az ellenzéki frakciókat arra szólította fel, hogy állítsanak olyan „tisztességes” jelölteket, akiket a bizottság el tud fogadni.

A kormányfő indulatosan reagált a Rétvári Bence és Bóka János által az előző kormány által tett vidékfejlesztő intézkedések felelevenítésére. Az ellenzéki politikusok által felhozott  korábbi eredményekkel szembeállította azokat a tényeket, amelyek viszont a falun élők életminőségének a romlását igazolják. „Önök lerabolták a magyar vidéket!” – fogalmazott.

A kormányfő Bóka János figyelmébe ajánlotta azt a tényt, hogy korábbi uniós miniszterként „elfelejtette” hazahozni az országnak az uniós forrásokat.

A Lannert Juditot ért bírálatokra reagálva a kormányfő felelevenítette, hogy a Fidesz-érában politikai alapon váltottak le és neveztek ki iskolaigazgatókat, rúgtak ki tanárokat. Hozzátette: Lannert Judit nem fél senkitől, így a bujkálás vádja vele szemben nevetséges.

Rétvári Bencének címezve közölte: „Engem mindig meglep, amikor önök beszélnek emberi méltóságról”. A kormányfő felidézte elődje elhíresült poloskázását, szerinte a Fidesz kormányon megfélemlítette, megalázta a civil szervezeteket, ezért a frakcióvezető szájából rosszul hangzik az emberi méltóság számon kérése a politikai ellenfelein.

Magyar Péter hazugsággal vádolta meg Rétvárit: szerinte a frakcióvezető állításával szemben egyetlen tiszás politikus sem dicsérte korábban a megyei közgyűléseket. Hozzátette: már nincs érdemi hatáskörük a megyei önkormányzatoknak, ma már pusztán kifizetőhelyekként működnek.

A kormányfő reagált a frakcióvezetők hozzászólásaira.

Megértem Lannert Juditot, hogy inkább a munkáját végzi, minthogy az itt elhangzó sületlenségeket és hazugságokat hallgassa

– vágott vissza Magyar Péter a miniszterét ért bírálatokra.

Dúró Dórához fordulva számon kérte rajta: ha sokallja az államadósság mértékét, akkor már a korábbi ciklusokban is élhetett volna javaslatokkal – például a képviselők fizetésének csökkentéséről –, amikor a Fidesz-kormányok alatt háromszorosára nőtt az államadósság.

A Tisza nevében Kiss Máté Zsolt reagált a napirend előtti felszólalásokra. A frakcióvezető-helyettes elsőként a Szent István Program jelentőségét ecsetelte. Mint fogalmazott: ez a program csökkentheti a Budapest–vidék-szembenállást, továbbá változtatást hoz a fejlesztési pénzek elosztásának korábbi gyakorlatában.

Szerinte a fejlesztés nem kegy, nem lehet politikai jutalom, nem szolgálhatja a helyi kiskirályságok kialakulását.

Kiss Máté Zsolt bírálta az ellenzéki hozzászólókat. Elképesztőnek nevezte, ahogy az ellenzéki vezérszónokok diktatúrát vizionálnak a kormányzati döntések kapcsán. Arra kérte az ellenzéki képviselőket, hogy „árulják már el, miért jó hazudozni!”

Bóka szerint sokkal fontosabb problémákkal kell szembenéznie a kormánynak, és a Szent István Program másodszori bejelentésével csak ezekről próbálják elterelni a figyelmet.

A frakcióvezető szerint az egyik ilyen, hogy a kormány nem rendelte el a védett árakat az üzemanyagok esetében.

Bóka közölte: a megyei önkormányzatok megszüntetése csak egyetlen célt szolgál: a kormány el akarja takarítani az útjából azokat a testületeket, amelyek megnehezíthetik, hogy az „uniós pénzeket külföldre talicskázzák”.

Erősen indította felszólalást Bóka János: a Fidesz frakcióvezetője szerint a Szent István Programot éppen azon a napon jelentette be a kormányfő, amikor el akarják törölni az ezeréves vármegyerendszert, ezért szerinte a programot nyugodt szívvel át lehetne keresztelni Rákosi Mátyás Programra.

Bóka hosszan sorolta azokat a kormányzati döntéseket, amelyek szerinte 2020 és 2025 közt jelentős minőségi javulást értek el az 5000 fő alatti településeken.

Bírálta a Tisza-kormány eddigi falutámogatási döntéseit, de azt is kritizálta, hogy értelmezése szerint a Szent István Program elindítását el kell halasztani, nem kezdődhet el 2027. január elsején.

Rétvári Bence bírálta a Tisza-kormány tervezett lépését a megyei önkormányzatokkal kapcsolatban, ám felszólalásában nem ezekről a testületekről fejtette ki a véleményét, hanem azt közölte, hogy szerinte Magyar Péter kormánya fel akarja számolni a megyerendszert, és az egykori SZDSZ hasonló tervei szerint régiókba kívánja szervezni a közigazgatást.

A frakcióvezető szerint a vármegyék és a főispánok visszanevezése kizárólag politikai marketing és politikai bosszú a Tisza részéről.

A KDNP frakcióvezetője hosszasan bírálta az oktatási és gyermekügyi minisztert, aki szerinte felvette a láthatatlansági kabátot, és azért nem jött be sem hétfőn, sem kedden a parlamentbe, hogy ne kelljen szembesülnie az ellenzék által nekiszegezett kérdésekkel.

Rétvári szerint azért „bújt el” a miniszter, mert nem tudja kimagyarázni a korábbi kijelentéseit. Az ellenzéki politikus szintén Lannert Judit évekkel ezelőtti interjújára utalt, de ezúttal nem emelt ki belőle részleteket.

A KDNP részéről Rétvári Bence reagált a kormányfő napirend előtti felszólalására. A frakcióvezető felidézte Forsthoffer Ágnes házelnök Facebook-posztját, amelyben méltóságra szólította fel a parlament tagjait. Rétvári szerint a méltóság megőrzésének feladatát Magyar Péternek saját magán kellene kezdenie, mivel a Tisztelt Házban az ellenzéket és a képviselőit többször nevezte Cosa Nostrának, maffiózóknak, tolvajoknak, embertelen, hazug trógernek.

Kiemelte: nemcsak a kormánypárti képviselőknek jár ki az emberi méltóság védelme, hanem az ellenzéki politikusoknak is.

Rétvári azt kérte: a szankciókban ne legyen kettős mérce, és azok a kormánypárti képviselők is kapjanak büntetést a házelnöktől, akik megsértik mások emberi méltóságát.

A Mi Hazánk frakcióvezető-helyettese bocsánatkérésre szólította fel Magyar Pétert, amennyiben nem nyújt konkrét bizonyítékot a vádjaira.

Dúró Dóra azt is cáfolta, hogy a párttársai a megyei önkormányzatokban együttműködnének a fideszes képviselőkkel, illetve milliós fizetéseket vennének fel a közgyűlési munkájukért.

Dúró hosszan bírálta Lannert Judit oktatási és gyermekügyi minisztert egy évekkel ezelőtti interjúban elhangzott kijelentései miatt, illetve Svéd Tamás egészségügyi államtitkárt, aki egy interjúban szülészetek bezárását emlegette.

Az ellenzéki vezérszónokok közül elsőként Dúró Dóra kapott szót a levezető elnöktől. A Mi Hazánk frakcióvezető-helyettese üdvözölte a tíz falvanként beígért évi egymilliárd forintos állami támogatást, ám megjegyezte: ez az összeg akkora, amellyel óránként emelkedik a magyar államadósság.

Dúró adatokat ismertetett az Államadósság Kezelő Központ honlapjáról, amelyek alapján kimutatható, hogy április óta is jelentősen emelkedett a magyar államadósság.

Az ellenzéki politikus – utalva Toroczkai László pártelnök tegnapi felszólalására – ismét felszólította Magyar Pétert, hogy bizonyítékokkal támassza alá azt az állítást, miszerint a Mi Hazánk politikusai minisztériumokba járkálnak be, hogy a családi cégeik számára megbízásokat szerezzenek. Dúró megismételte: ez a vád teljesen hazug és alaptalan.

Magyar Péter a vidéki fiatalok megtartásának szükségességéről beszélt. Szerinte az a kérdés, hogy hogyan lehetne a vidék megtartó erejét javítani, hogy a vidéki élet ne kényszer, hanem valódi választás legyen. Ehhez szerinte vissza kell adni a választás, a döntés jogát. Magyar Péter arról beszélt, hogy csak a helyben élők ismerik a helyi viszonyokat, ezért nekik kell dönteniük a helyi ügyekről.

A ma bejelentett tíz mintaprogram tapasztalatainak értékelése után, ezek alapján építik fel majd az országos területfejlesztési hálózatot, majd 2027 augusztus 20-án megkezdődhet az országos Szent István Vidékfejlesztési Program.

Magyar Péter szerint a megyei közgyűléseket az előző kormányok szándékosan kiüresítették és politikai kifizetőhelyekké tették. Szerinte mostanra ezeket olyan hellyé alakították, ahonnan a szétesett ellenzék megmaradt hűbérurai félemlítik meg a falusi polgármestereket a még megmaradt hűbérbirtokaikon.

Ennek a rendszernek egészen egyszerűen véget kell vetni

– mondta Magyar Péter.

Szerinte évente sok tízmilliárd forintot fognak ezzel megspórolni, amit fejlesztésekre fognak fordítani.

Magyar Péter történelmi példaként említette Szent István király rendelkezését, mely szerint minden tíz falunak (közösen) templomot kellett építenie. Magyar azt mondta: most nem templomot kell építeni, hanem beszélgetni kell egymással.

A Szent István Vidékfejlesztési Programot tíz település térségében indítják útjára, mintaprojektként. A települések, amelyeket a kormányfő felsorolt:

• Zalakaros,
• Harkány,
• Bács,
• Pászló,
• Meggyesegyháza,
• Igal,
• Tiszaújváros,
• Gyöngyös,
• Nyírbátor
• és Gönc térsége.

Ezeknek a térségeknek a lakói a kormányfő szerint maguk, helyi szinten dönthetnek a fejlesztéssel kapcsolatos stratégiájukról.

Magyar Péter arról beszél, hogy a Tisza-kormány elkezdi megvalósítani a vidékkel kapcsolatos választási ígéretét, vagyis elindítja a Szent István Vidékfejlesztés Programot.

Mit kapott a magyar vidék a politikától az utóbbi évtizedekben? Nem valódi segítséget, nem partnerséget, nem tiszteletet, hanem leginkább megosztást

– mondta miniszterelnök.

A vidéken élőket úgy állította be a kormányfő, mint az előző kormány eszközét arra, hogy „magyar embereket fordítsanak egymás ellen”. A kormányfő arról beszélt, hogy a Fidesz-kormány tudatosan fordította szembe egymással a falusi és városi közösségeket. Szerinte arra nevelték a vidék és a városok lakóit, hogy féljenek egymástól.

Budapest nem ellensége vidéknek, a falu nem ellensége a városnak,  a gazda nem ellensége a városi embernek, a vidéki ember nem kevésbé modern, a városi ember nem kevésbé magyar. Egy ország vagyunk

– jelölte ki a kormány vidékpolitikájának irányát a miniszterelnök.

Hallerné Nagy Anikó vezeti az ülést kedden reggel. Országgyűlés alelnöke arról tájékoztatta a képviselőket, hogy Forsthoffer Ágnes elnök kizárta az e heti ülésről Toroczkai Lászlót, a Mi Hazánk elnökét, a hétfői ülésnapon tanúsított viselkedése miatt.

Kapcsolódó

Forsthoffer Ágnes kizárta a parlamenti e heti üléséről Toroczkait

Tájékoztatta is őt a döntésről.

Az Országgyűlés keddi ülése a büntetés-végrehajtás napjáról való megemlékezéssel kezdődik, majd Magyar Péter miniszterelnök mond napirend előtti beszédet.