A Szigetnek előre kell menekülnie. Idén a közönség és a sajtó visszajelzései alapján azt láttuk, hogy jó az irány, amit felvázoltunk, de számos körülmény nem kedvezett nekünk, így a számok nem alakultak úgy, ahogy szerettük volna – mondta Gerendai Károly, a Sziget alapítója szombaton, a rendezvény zárónapján az MTI-nek.
„A legfontosabb célunk az idei rendezvénnyel az volt, hogy megmutassuk, merre akarunk tovább menni. A reakciókból azt látom, hogy ez a teszt jól sikerült, szinte mindenki kedvezően fogadta az erőfeszítéseinket. Szerintem csináltunk egy tök jó Szigetet, ami megalapozhat egy jövő évi fellendülést” – fogalmazott.
Míg a tavalyi hatnapos Szigeten 416 ezer volt a látogatószám, idén várhatóan kevesebben, mintegy 350-360 ezren vettek részt a fesztivál öt plusz két napján.
„Tavaly ősszel hirtelen kellett átvenni a fesztivált a távozó külföldi tulajdonosoktól, utána a politikai viták miatt szűnt meg majdnem a Sziget. Tavasszal optimisták voltunk, de a remélt számoktól el fogunk maradni. A tavalyi adatokkal nem lehet összehasonlítani az ideieket, mert most csak öt napra szóltak a bérletek, igaz, volt mínusz egyedik és nulladik nap, alapvetően a nem annyira fiatal magyar közönséget célozva” – mondta Gerendai.
Az előző tulajdonos, a londoni székhelyű Superstruct Entertainment alatt tavaly jelentős, 2,8 milliárd forintos veszteség termelődött, amelyet idén, a „kármentesítő”, vagy „befektető” évben 1,5 milliárdra terveztek redukálni, egy hozzávetőlegesen 400 ezres látogatottsággal, ami nem jött össze. Az alapító hozzátette, hogy az idei vízválasztó év, és stratégiai döntés volt, hogy a veszteségek elkerülése érdekében a költségek lehúzása helyett fejleszteni akarnak, hiszen ezzel tudják megalapozni a sikeresebb jövőt.
Gerendai Károly szerint három fő oka van, hogy a tervezett veszteség nagyobb lett.
„Négy hónap késéssel indulhatott el a szervezés, a jegyek eladása, miközben korábban éppen ebben a korai időszakban adtuk el bérleteink egyharmadát. A forint erősödése a külföldiek számára megdrágította a fesztivált, a harmadik elem pedig az volt, hogy a magyar jegyvásárlók körében a hatalmas kánikula és szárazság, illetve az áramellátással kapcsolatos kérdőjelek miatt egyfajta katasztrófatudat alakult ki, ami visszavetette a fesztiválozási kedvet” – mondta.
Idén tovább nőtt a magyar látogatók száma, ők immár a teljes közönség 53 százalékát teszik ki, viszont a külföldről érkezők száma tovább csökkent. Miközben a szomszédos országokból többen jöttek, a Sziget nagy piacain, Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban, Olaszországban csökkent az érdeklődés a Sziget iránt. A háborúk miatt drasztikusan visszaesett Izrael, Ukrajna és Oroszország is, és a nagyon távoli országokból is jóval kevesebben jöttek az utazási költségek emelkedése miatt.
Gerendai szerint bevált az a konstrukció, hogy alvállalkozóikat kistulajdonosként vonták be a Sziget Zrt.-be. Kitért arra, hogy a befektetővé vált alvállalkozók lefedik a legnagyobb szakmai területeket, hiszen akad közöttük biztonsági, takarító, konténeres, színpados, vendéglátós, fesztivál-infrastruktúrával, fény- és hangtechnikával foglalkozó cég. „Ezzel az árakra is kedvezően tudunk hatni, másrészt bejön egy plusz tudás, amivel egy korábbinál sokkal szakmaibb alapú építkezést, fejlesztést alapozhatunk meg”.
A Budapest Park bevonásával a fesztivál magyar előadókat felvonultató színpada ismét kiemelt helyszín lett.
„Kifejezetten jó döntés volt a magyar nagyszínpad visszahozatala, szerette a közönség. Voltak idősávok, amikor a nagyszínpad headlinereivel egy időben játszó magyar zenekarok kevésbé vonzották be a nézőket, az egyaránt rock kategóriába sorolható Twenty One Pilots és a Tankcsapda párhuzamos koncertje nem biztos, hogy jó döntés volt, de akadt több ellenpélda is” – tette hozzá.
A Sziget tulajdonosa szerint az idei nagyszínpados koncertek jók voltak, a Twenty One Pilots mellett SOMBR vonzotta a legtöbb látogatót. „Sajnos egyre kevésbé működik az előző tulajdonosi kör által favorizált modell, ami arra alapult, hogy az erős fellépői névsorral el lehet adni a jegyeket, mert számos európai nagyfesztivál képes erős line-upot hozni. A Sziget jövőjét erre önmagában már nem lehet alapozni, nemzetközi szinten kellenek azok az egyéb tényezők, amelyek különlegesen vonzóvá tudják tenni a fesztivált.”
Gerendai Károly a Sziget melletti érvek közé sorolta, hogy ez egy sokszínűbb kulturális élmény, mint a legtöbb fesztivál: összművészeti kínálat, nyaralás, különleges közösségélmény, jó ár-érték arány, Budapest mint világváros egyben.
„Akkor leszünk újra sikeresek, ha meg tudjuk erősíteni nemzetközi pozícióinkat, és ehhez újra kiépítjük korábbi, 26 országban működött képviselőhálózatunkat. Fontos, hogy már idén is tudtuk a magyar közönség felé jelezni, ők ugyanolyan fontosak számunkra” – mondta
Két fontos problémát idén még nem sikerült megoldani, de vannak kedvező fejlemények.
A főváros minden jel szerint ősszel megkezdi a Hajógyári-szigetre vezető K-híd régóta esedékes felújítását. „A munkálatok két éven át, két etapban fognak zajlani, jövő nyárra készül el a hídszerkezet megerősítése”. Komoly előrelépés történhet a Sziget pormentesítése terén is. „Abban maradtunk a főpolgármesterrel, hogy két fúrt kutat létesítenek a szigeten, és ebből egy folyamatosan karban tartott, locsolt terület alakítható ki Budapest egyik legnagyobb közparkjában, ami a fesztivál körülményeire is kedvezően fog hatni” – fogalmazott Gerendai Károly.
