140 igen szavazattal, 6 nem szavazat ellenében a parlament köztársasági elnökké választotta Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét, akit 2012-ben a Fidesz-kormány mozdított el a hivatalából. A megválasztott elnök ezt követően letette esküjét az Országházban.
Baka András köztársasági elnöki jelölését szombaton jelentette be a Tisza frakció, a jogtudós pedig pár órával később jelezte is, hogy elfogadja a felkérést. A keddi rendkívüli ülésen ő volt az egyetlen államfőjelölt, mivel a Fidesz bojkottálta a folyamatot, a Mi Hazánk pedig egyedül nem tudott jelöltet állítani, mivel a jelölés érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének, azaz 40 képviselőnek az írásbeli ajánlása szükséges. A Fidesz parlamenti frakciója a köztársasági elnök megválasztásán sem vett részt.
Baka András a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba.
Kicsoda Baka András?
Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott.
2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult.
Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta.
Hogy jutottunk idáig?
Mint ismert, Sulyok Tamás volt köztársasági elnök mandátuma július 20-án szűnt meg, miután aláírta az erről szóló alkotmánymódosítást. Ezután harminc nap áll az Országgyűlés rendelkezésére, hogy megválasszák az új köztársasági elnököt. Magyar Péter Sulyok távozása után egy nappal bejelentette, hogy a nyolcszoros olimpikon, nemzetközi sakknagymester Polgár Juditot kéri fel az államfői tisztségre, ám ő visszautasította a felkérést.
Ezt követően Magyar Péter és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter több tudományos, kulturális, közéleti személyiséggel is találkozott, köztük a Vidéki Prókátorként ismert Fülöp Botonddal és Romsics Ignác történésszel. Bakával való találkozójáról augusztus 5-én közölt képet a kormányfő. Magyar a múlt heti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a Tisza elnöksége három jelöltet ajánl a párt parlamenti frakciójának figyelmébe, ám azt lapunk kérdésére nem árulta el, kik voltak azok.
Arról, mi várható Baka András elnökségétől, az alábbi cikkünkben írtunk.
