Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter kérdésre válaszolva bejelentette, hogy a mai napon a minisztérium feljelentést tett az gondosóra-program ügyében hűtlen kezelés miatt. 1500 esetben azonosítottak kritikus kockázatú kontrollpontokat.
Az interpellációk kezdődnek, egyből Németh Balázs kérdezi Kapitány Istvánt, arról, hogy kinek az érdekében emelik az üzemanyagárakat. Németh a védett ár visszavezetése mellett érvelt, és erre kérte Kapitány Istvánt is. Németh szerint egyébként Kapitány a Shell részvényeseit gazdagítja, és ő is egy közülük.
Kapitány a válaszában elmondta, hogy Németh túl alacsony benzinárat mondott, szerinte ha azt az árat vezetnék be, amit ő védett árként kér, akkor árat kellene emelni. A piac ezzel szemben elrendezte az ügyet.
A miniszter szerint furcsa koncepció lehet, hogy ő 37 évig sok helyen dolgozott, ahol a munkájáért fizették meg, nem azért, mert valakinek a propagandistája volt. Azt tanácsolta a fideszeseknek, hogy ha ennyire érdekli őket a vagyoni helyzete, akkor ajánlják fel ők is a fizetésüket jótékony célra.
Németh a választ nem fogadta el, azt mondta, ez a kormány nem tud kormányozni, csak facebookozni.
Elmondta, hogy rendkívüli házbizottsági ülést kezdeményeznek, mert Magyar Péterék folyamatosan megsértik a jogszabályokat, majd annak kapcsán, hogy nem álltak fel a roma holokauszttal kapcsolatos megemlékezés alatt, ismét elmondta, hogy nem lehet csak úgy elrendelni, hogy egy felszólalás kapcsán álljanak fel a képviselők. Szerinte előre kell erről egyeztetni, és a Tisza saját játszóterének tekinti az Országgyűlést.
Magyar Péter miniszterelnök személyes érintettség miatt szólalt fel, kiemelve, hogy miközben a roma holokausztról emlékeztek meg, a Mi Hazánk képviselői ülve maradtak, és felidézte, hogy amikor a sükösdi roma gyerekek zenéltek a parlamentben, a Mi Hazánk kivonult.
Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője szintén személyes érintettség miatt felszólalva válaszolt, ahol elmondta, minden üldözött honfitársuk előtt fejet hajtanak, ők azért nem álltak fel, mert Magyar Péter szerintük folyamatosan sérti a házszabályt.
Az ülést vezető Hallerné Nagy Anikó már Magyar Pétertől is el akarta venni a szót, ez szerinte mikrofoncsere miatt nem sikerült, de Toroczkaitól végül elvette, mert szerinte egyik felszólalás sem volt személyes érintettség.
A fideszes Budai Gyula és Szijjártó Péter mandátumait átvette Hortay Olivér és Palóc André, letették az esküjüket. Így újra teljes, 199 fős a parlament létszáma.
Magyar mentelmi jogáról pedig nem lesz szavazás, ugyanis két büntetőügyben visszavonták a feljelentést, vagy megszűnt az eljárás ellene.
Gyöngyösi István, a parlament alelnöke felszólalt a roma holokausztra való emlékezés céljából. Felszólalása után a Fidesz és a KDNP képviselői is tapssal, majd egyperces néma csenddel emlékeztek a romák üldöztetésére.
Bóka János arról beszélt, hogy alkotmányossági válság van az országban, és ismét megkérdezte Magyart, hogy fenntartják-e a rezsicsökkentést.
A Fidesz frakcióvezetője úgy látja, nem számít, kit jelöl a Tisza államfőnek, mert a jogellenesen eltávolított elnök utódja illegitim lesz. A tisztséget betöltő személy szerinte nem köztársasági elnök lesz, hanem alkotmányos anomália, hiba a mátrixban.
A miniszterelnök a rezsicsökkentésre vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy a Tisza az intézkedések megtartása mellett a tűzifa áfáját 5 százalékra csökkenti, szociális tűzifára pedig kétszer annyit fog szánni.
Magyar Péter válaszában ténynek nevezte, hogy a Fidesz költött családpolitikára, azonban ez nem jól elköltött pénz volt szerinte. Példaként említette az Otthon Start Programot, amely által a jómódú családok vásárolhattak újabb lakásokat. Azt mondta, hogy van olyan a Fidesz-frakcióban is, aki három lakást vásárolt. Az Erzsébet-táborok és a kamatstop szerinte pazarló, a diákhitelek kamatainak elszabadulása pedig elfogadhatatlan.
Máthé Zsuzsa (KDNP) arról beszélt napirend előtt, hogy sajátos eltörléskultúra honosodott meg az országban.
A Fidesz kormányzását munka- és családalapúnak nevezte, ami nem szűkült csak szociálpolitikára, és azt kérdezte a kormánytól, hogy megőrzi-e az elmúlt 16 év családpolitikai intézkedéseit.
Máthé felsorolta az Orbán-kormányok szerinte legfontosabb családpolitikai intézkedéseit, majd tapsot kért ezeknek az összes képviselőtől, de csak a Fidesz és a KDNP tapsolt.
Magyar Péter a Mi Hazánk államfőjelöltjéről azt mondta, hogy nem lesz attól valaki energiaszakértő, hogy kiírja a Facebook-oldalára. Szerinte Tóth Máté és a Mi Haznák folyamatosan dezinformálták az embereket a jelenlegi energiaválság ügyében.
Folytatódtak a napirend előtti felszólalások, a Mi Hazánk frakcióvezetője pedig arról beszélt, hogy Magyar nem bírja ki személyeskedés és velük kapcsolatos hazugságok nélkül.
Toroczkai László szerint Tóth Máté energia- és közjogász reggelire megenné a miniszterelnököt energiapolitika terén.
Azt mondta, hogy Magyar mindig bebizonyítja, hogy képes arra, hogy visszaéljen a hatalmával, amit példáz, hogy egy kommentje miatt visszavonták a közmédia újságírójának kinevezését.
A Facebook-kormányzással kapcsolatos kritikákra Magyar Péter azzal válaszolt, hogy ő a paksi atomerőműből kapott tájékoztatást, amikor Orbán pálinkázott, Rétvári pedig édesdeden aludt.
Elmondta, hogy a parlament után Paks és a vízügy vezetőivel részt vesz a védelmi munkacsoport ülésén, ahol arról fognak egyeztetni, hogy milyen lépésekkel tudnak felkészülni a vízszint következő napokban várható csökkenésére.
Beszélt arról is, hogy ugyan hétfőn újraindítanak egy paksi turbinát, ám ez várhatóan nem lesz így tartósan, és az atomerőmű teljes leállítását sem lehet kizárni.
Nem érzi azt, hogy veszélyben vagyunk itt? Hogy önre fog szakadni a plafon?
– kérdezte Magyar Rétvári Bencétől, miután azt javasolta, hogy a Fidesz 16 éves kormányzása és háborús riogatása után ne kérjenek számon a Tiszán három hónapot.
Magyar azt is mondta, hogy Rétvárinak fogalma sincs a válságkezelésről, majd a Duna vízállásáról és a paksi erőmű üzemeléséről oktatta ki az ellenzéket.
A miniszterelnök ezután egy 2026-os ügylet kapcsán kérdezte fel Rétvárit és Bókát, amelynek részeként az MVM lefedezett egy olyan ügyletet, amely 400 forint körüli euróárfolyammal számolt 2027-re, miközben még nem volt állami költségvetés az évre.
Ezzel az ügylettel 50 milliárdos kárt okozott az előző kormány – állította.
Magyar Péter szerint a Fidesz kormányról 4 éven át akadályozta a paksi biztonsági szivattyú lejjebb helyezését, ami csak 10 milliárd forintba került volna, viszont így a nukleáris biztonságot is veszélyeztették. Emellett ha az eredeti tervek szerint megépült volna Paks II., akkor az I. szivattyúja nem működne, ami szintén a nukleáris biztonságot veszélyeztetné.
A miniszterelnök kijelentette, hogy
a szakértők azt jelezték előre, hogy elkerülhetetlen lesz Paks lekapcsolása, de végül 2-3 milliméteren múlt, hogy ezt mégsem kellett megtenni.
Magyar Péter viszonválaszában először Toroczkaihoz fordult, aki szerinte nem mondott konkrétumokat, de könnyen teszi ezt, mert nem valószínű, hogy a kormányzás felelőssége vonatkozna majd rá.
Magyar ugyan nem tervezte, de arra hivatkozva ő is megosztott részleteket a frakcióvezetők Forsthofferrel folytatott találkozójáról, miután a Mi Hazánk vezetője is így tett. A miniszterelnök állítása szerint Toroczkai azzal kezdte a találkozón, hogy két nappal korábban még semmit sem tudott Paks vagy az atomenergia működéséről, majd ezután kérdezett. Magyar szerint most ismét álkérdéseket tesz fel.
Ezután a miniszterelnök a „bezzeg romániázó” Toroczkainak azt válaszolta, hogy a csernabodai román atomerőműnek más a hűtési technológiája. A román energiaminiszter pedig éppen azt nyilatkozta, hogy mivel nem sikerült tartósan emelni a Duna vízszintjét, ezért néhány nap múlva napokra leállhat az atomerőmű. Magyar azt állította, hogy leállt az egész romániai autóipar, míg nálunk nem történt ilyen.
A miniszterelnök elmondta, hogy Orbán Anita folyamatos kapcsolatban van a szlovák szakminiszterekkel a régóta változatlan vízügyi megállapodás ügyében, míg „az önök streetfightere” (Orbán Viktor) éppen pálinkázott az oligarchákkal Szerbiában.
A Tisza részéről Molnár Zoltán frakcióvezető-helyettes szólt hozzá, aki köszönetet mondott a magyar embereknek az összefogásért, önkorlátozásért és a jövőért való tenni akarásért. Hite szerint ez tesz minket büszke európai nemzetté. „Minden megawatt, minden csepp víz számított” – mondta, majd hozzátette, hogy hétfőn újra elindulhatott az egyik paksi turbina visszakapcsolása, estétől pedig a második blokk harmadik turbinája is újra termelhet.
Molnár Zoltán arról is beszélt, hogy továbbra is okot ad az aggodalomra az, hogy nem tudni, az Orbán-kormány idejéből milyen csontvázak esnek még ki a szekrényből, milyen energetikai fejlesztések maradtak el.
Közölte, hogy a Tisza-kormány energiafejlesztési és vízmegtartási programot indít.
Bóka János szólt hozzá következőnek, aki jó dolognak nevezte, hogy az energiaválságról és annak kezeléséről tudnak vitatkozni a parlamentben, miután a múlt héten nem tudtak.
Azt vetette a miniszterelnök szemére, hogy a házszabály szerint rendkívüli esetekről számol be a napirend előtti felszólalásában, de „érdekesmód a múlt héten ezek szerint nem volt olyan rendkívüli eset, amiről az Országházban be kellett volna számolni”.
A Fidesz frakcióvezetője ezután azzal támadta Magyar Pétert, hogy két héttel ezelőtt is felszólalt, de egy szóval sem említette, hogy energiaválság fenyeget, ami a paksi atomerőmű teljes leállásához is vezethet.
Azt mondta, hogy jórészt politikai, kis részben szakmai vita zajlik arról, hogyan készülhet fel az ország hasonló válsághelyzetek elkerülésére.
Megköszönte a magyar embereknek, hogy önkorlátozással kevesebb vizet és áramot fogyasztottak, illetve a vállalkozásoknak is, hogy visszafogták a fogyasztásukat az energiabiztonság érdekében, és „ezzel a kormány helyett megvédték az országot”.
Bóka szerint ezt az energiaválságot az emberek oldották meg. Az elmúlt ciklusokban pedig a kormányoknak sikerült elkerülnie a hasonló helyzeteket, ha pedig krízis köszöntött be, akkor a magyar emberek tudhatták, hogy számíthatnak a kormány segítségére, tette hozzá.
Meglátása szerint ennek éppen az ellenkezője történt: amikor a válság a legsúlyosabb pontjához ért, akkor a miniszterelnök és a kormány ránézett az emberekre, a cégekre, az energiaszolgáltatókra és a szomszédos országokra, széttárta a kezét, és azt mondta, hogy segítsetek.
„Ez volt a kormány válságkezelése” – összegzett.
A frakcióvezető azt mondta, ez a válság elkerülhető lett volna, amire egy lehetőséget Magyar is felvázolt, bár Bóka szerint ez nem járható út, és jobban örült volna, ha a miniszterelnök Törökországban folytatta volna a nyaralását, és Orbán Viktor kezelné ezt a válságot.
Elismételte, hogy a kormány hetekkel, hónapokkal előre felkészülhetett volna a krízis kezelésére.
Bóka közérdekűadat-igénylésre hivatkozva azt kérte, vizsgálják meg, a Pénzügyminisztérium miért nem engedélyezte a Bácska vízpótlásával kapcsolatos 514 millió forintos projekt első fázisát, miért nem engedélyezte a Dong-érrel és a Körös-érrel kapcsolatos beruházás 735 milliós forrását vagy a Holt-Tisza síkvidéki tározók kiépítésével kapcsolatos 304 milliós forrást.
Ezután azt állította, hogy tiszás elemzők a rezsicsökkentés végét akarják, míg az Orbán-kormány az elmúlt 12 évben minden válságot a rezsicsökkentés megőrzésével kezelt.
A KDNP részéről Rétvári Bence kezdett, és ő is köszönetet mondott mindenkinek, aki hozzájárult a válságkezeléshez. Rétvári megjegyezte, abban nem ért egyet a miniszterelnökkel, hogy mi okozta a problémát; szerinte Magyar végig magyarázkodott és visszamutogatott, mintha a globális felmelegedésért is Orbán Viktor lenne a felelős.
Rétvári ezután feltette a kérdést, ki volt a legnagyobb rémhírterjesztő, majd felolvasott öt különböző idézetet Magyar Pétertől, melyekben a miniszterelnök azokról a lehetőségekről beszélt, hogy a paksi atomerőművet elképelhető, hogy le kell állítani. Szerinte az emberek joggal ijedtek meg, Orbán és Pintér Sándor válságkezeléseikor ilyen nem valósulhatott meg, ők soha nem tévesztették meg az embereket, nem terjesztettek rémhíreket. Majd azt tudakolta még, hogy Magyar miért dugta el Kapitány Istvánt, akinek valós tapasztalata van az energetikában.
A KDNP frakcióvezetője végül a Btk.-ból is idézett a rémhírterjesztés kapcsán, szerinte Magyar elmúlt heti megszólalásai ezeket a passzusokat kimerítették.
Magyart követően a Mi Hazánk frakcióvezetője, Toroczkai László kapott szót, és arról kezdett beszélni, hogy Magyar teljesen feleslegesen beszélt ezekről a környezeti kérdésekről félórát, mert a problémákat ismerjük, a Fidesz vezetői már elismerték a mulasztásaikat. „Orbán Viktor ezt már elrendezte” – jelentette ki az ellenzéki képviselő.
Toroczkai ehelyett többet szeretett volna hallani arról, hogy mit csinált a Tisza-kormány az elmúlt napokban. Ő is köszönetet mondott minden magyarnak, akik részt vállaltak a válságkezelésben, de megjegyezte, szerinte leginkább azért nem használták az emberek a mosógépet, mert viselik a magyar politikai elit hibáit.
A korábbi kormányzat, folytatta a miniszterelnök, nem tett semmilyen megelőző lépést. Naperőművek épültek a tárolókapacitások bővítése nélkül, a szélerőművek építését letiltották, Paks 2 pedig meg sem épült. Ezermilliárdért van ott két hatalmas betonteknő, ahogy Magyar Péter fogalmazott.
A kormányfő szerint az energetikát érintő kérdésekbe és vitákba nem mert belemenni a Fidesz, ugyanúgy gyávák voltak, mint az ügynökakták kérdésében. Zárásul megígérte, hogy az ősszel kezdődő alkotmányozás során ezek a kérdések is kiemelt fontosságot kapnak majd.
Magyar ezt követően a fideszes képviselőket kezdte feddni, emlékeztetve, hogy a Fideszhez köthető több influenszer a válságkezelés ellen beszélt a nyilvánosságban, a fideszes politikusok pedig nem fogták vissza őket. Emlékeztetett arra is, hogy voltak olyan hangok a Fidesz részéről, melyek azt pedzegették, hogy a kormány az újonnan kinevezett pozícióvivők miatt nem tudta megfelelő módon kezelni a válságot. Itt szúrta közbe Magyar, hogy egy sor intézmény élén nem volt változás a kormányváltás óta, például Paks vezetője még mindig a szolnoki Fidesz-alapszervezet egykori vezetője, akinek nincs is energetikai tapasztalata vagy végzettsége.
Magyar Péter itt kötött át arra, hogy a különböző Fidesz-káderek azért lehetnek még a helyükön, mert egy felelős kormány egy válság közepén nem cseréli le a kritikus infrastruktúra vezetőit. Magyar szerint egyébként az állam által működtetett cégekben szakértői szinten kiváló emberek dolgoznak, de megfojtja őket a múlt vezetőinek mentalitása. Éppen ezért, mint ígérte, a válság lezárultával a kormány miniszterei haladéktalanul végrehajtják majd a szükséges vezetőcseréket a különböző vállalatoknál, és a szükséges vizsgálatokat is elindítják.
Magyar kijelentette, hogy Kapitány István minisztériumában már az első hőhullám érkezése, június 16-tól kezdve napi szinten monitorozták a helyzetet, és amikor szükségessé vált, rögtön megalakult a Védelmi Munkacsoport, ami, folytatta Magyar, a korábbi operett-törzsekkel ellentétben minden területről bevonta a szükséges tudást.
A miniszterelnök elmondása szerint a válság közepén óránként kapott tájékoztatást a paksi atomerőműtől. Magyar ismét elmondta, hogy az elmúlt évek látszatintézkedései és rendeleti kormányzása semmilyen valódi eredményt vagy tudást nem hozott. Éppen ezért szerinte az államigazgatást szinte teljesen felkészületlenül érte a válság, a kormánynak pedig néhány nap alatt kellett új fokozatba kapcsolni a teljes állami működést.
A válságkezelés kapcsán elmondta, hogy a nukleáris biztonság végig biztosított volt, és a jövőben sem lesz ok az aggodalomra; a villamosenergia-hálózat folyamatos és biztonságos működése biztosított volt, és ez így is marad a jövőben is, illetve sikerült eszközölni azt is, hogy a lakosságot minél kevesebb kellemetlenség érje. Itt mindenkinek köszönetet mondott, aki részt vállalt a maga módján a válságkezelésben, és megértette az új kormányzati gondolkodást.
Magyar szerint nem is 16, hanem 36 évet vesztegettünk el, ehhez viszonyítva három hónap alatt nem lehet mindent bepótolni. De a mostani aszályhelyzet is azt mutatja, hogy jelen probléma kezelése nem felesleges luxus vagy nyugati ideológiai elhajlás, hanem a megváltozott körülményekhez való egyik legfontosabb alkalmazkodás.
A miniszterelnök ezt követően a kormány válságkezelésére tért át. Hangsúlyozta, hogy minden mindennel összefügg: a rendkívül magas napi átlaghőmérséklet, az aszályos nyár, ami a Velencei-tavat és a Dunát is rossz helyzetbe hozta, ami már a paksi atomerőművet is veszélybe sodorta. De idetartozik még a hőség miatti megnövekedett áramfogyasztás és az elmúlt kormányok mulasztásai – ezek eredménye lett a múlt heti energiakrízis.
Új irány címmel, a klímaváltozás és a vízhiány témájával kezdte beszédét Magyar Péter, megjegyezve már rögtön az elején: újszerűnek tűnhet egy olyan miniszterelnöki felszólalás, ami ezekkel a szavakkal kezdődik.
Magyar szerint az utóbbi években a teljes kormányzatban tabu volt a totálisan megváltozott környezeti körülményekkel való szembenézés és a klímakatasztrófát megelőzendő előkészületek megtétele. A miniszterelnök felidézte, hogy Orbánék 2012-ben felszámolták a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézetet, és ennek a célja kizárólag az volt, hogy megszerezzék annak a központját, hogy a helyén évekkel később atlétikai központot építsenek.
Fontos tételesen emlékeztetni, hogy miért és kik miatt van most az, hogy hazánk rendkívül nehéz helyzetbe került – folytatta Magyar, majd Kövér Lászlótól idézett, aki 2019-ben azt találta mondani, hogy a média agymosása miatt foglalkozik annyi ember a klímaváltozással. Orbántól pedig azt idézte fel, amikor 2023-ban a parlamentben azt ecsetelte, hogy Magyarországnak feleslege van vízből, és a Duna 5 másodperc alatt annyi vizet hoz, amennyi egy akkumulátorgyár egész éves vízigénye.
Magyar szerint az elhangzott szavaknál fontosabb a mögöttes gondolat, miszerint a Fidesz úgy volt vele, hogy ezzel a témával inkább nem kell foglalkozni, pedig még Lázár János is elismerte, hogy hibát követett el a kormány, hogy nem épített nagy víztározókat 10 évvel ezelőtt.
A miniszterelnök szerint a kormányváltás a vízgazdálkodás és a klímavédelem kapcsán is az utolsó pillanatban érkezett – itt hangsúlyozta Gajdos László élő környezetért felelős miniszter szerepét, hozzátéve, hogy Gajdos javaslatára környezetvédelmi főhatóságot fognak alakítani, ami még idén megkezdi a munkáját.