Udvariassági gesztusok
Kölcsönös udvariassági gesztusokkal tűzdelve tartott közös sajtótájékoztatót Scmitt Pál magyarországi és Traian Băsescu romániai köztársasági elnök, miután hétfőn megbeszélést folytattak a Cotroceni Palotában. Az Új Magyar Szó beszámol arról, hogy mindkét fél az országaikat összekötő kapcsolat szorosságát hangsúlyozta. A román politikus szerint soha nem voltak még ilyen jó a viszony a két ország között. Ezt alátámasztandó méltatta a magyar kisebbség fontosságát a többségi társadalom számára, aláhúzta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kormányzati szerepvállalásának értékét. Szimbolikusnak nevezte azt a tényt, hogy a román kulturális minisztérium élén egy magyar nemzetiségű személy, Kelemen Hunor áll.
Mindezek megkoronázásaképp Băsescu az autonómiáról is beszélt. Ahogy azt a Kitekintő már írta, az elmúlt másfél év során az államelnök autonómiával kapcsolatos diskurzusa árnyalatbeli változáson ment át. A többször tapasztalható határozott elutasításhoz képest újabban sokkal mérsékeltebb retorikát használ. Ez alkalommal is ez történt. A helyi közösségek autonómiáját helyezte előnybe a területi önrendelkezéssel szemben, amely gyakorlatban a jelenlegi kormány fokozatos decentralizációs politikájának támogatását jelenti. A Krónika összefoglalója szerint példákat is felhozott, egyrészt a már decentralizált egészségügyi rendszert, másrészt pedig a közeljövőben a helyi közösségekre átruházott oktatási rendszert.
A román államfő legfőbb üzenete pedig a kettős állampolgársághoz kapcsolható. Elmondta, Romániának semmiféle kifogása nincs az új magyar állampolgársági törvény ellen, amely 2011. január elsejétől lehetővé teszi a magyar állampolgárság megszerzését valamennyi romániai magyar számára. „Az anyaországok kötelessége lehetővé tenni egy másik országban élő etnikai kisebbségek számára az állampolgárság könnyített megadását” – idézte az Új Magyar Szó. Ez a gesztus szintén igen jelentős, ha figyelembe vesszük például a státusztörvény kapcsán tíz évvel ezelőtt kirobbanó felháborodást.
Schmitt Pál központi mondanivalója a romániai közéletet igen-igen érdeklő schengeni csatlakozást érintette. A Krónika közli a magyar államfő kijelentését, mely szerint „Magyarország az Európai Unió soros elnökeként mindent megtesz annak érdekében, hogy Románia a tervezett időpontban, márciusban csatlakozhasson a schengeni övezethez”. Ezt Emil Boc miniszterelnökkel való találkozóján is megerősítette. Schmitt Pált fogadták még a törvényhozás két házának elnökei is, valamint Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke is. A romámiai magyarságot arra biztatta, hogy elsősorban jó állampolgárként tartsák tiszteletben a szabályokat, gyermekeiket neveljék rendre, legyenek jó adófizető polgárok, és ezek alapján várhatják el az őket megillető kisebbségi jogokat.
“Nyitva tartani az ajtót mindenki előtt”
Bukaresti körútja után Marosvásárhelyre utazott, ahol a Márton Áron halálának 30. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen mondott beszédet. A kárpát-medencei magyarság valamint az erdélyi kisebbség életéről értekezve elmondta, „az erdélyi magyarok nem élhetik a mások életét. Sem az anyaországiakét, sem a romániai többségi társadalomét, sem az egyes pártokét! Nem kölcsönözhetnek utat más európai népektől, nem cserélhetik el kisebbségi sorsukat mások hasonló helyzetével”. A hétfői nap este utolsó momentumaként, a találkozott külön-külön az erdélyi politikai szervezetek képviselőivel, Kelemen Hunorral (RMDSZ), Tőkés Lászlóval (Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács), Szász Jenővel (Magyar Polgári Párt) és Izsák Balázzsal (Székely Nemzeti Tanács).
Fotó: Tofán Levente, Új Magyar Szó
Ezekkel megbeszélésekkel kapcsolatban még Bukarestben az Új Magyar Szó riportereinek kérdésére Schmitt kijelentette: „Magyarország köztársasági elnökeként nyitva kell tartanom az ajtót mindenki előtt, mindenkinek a kívánságait és a javaslatait meg kell hallgatnom”.
Kedd reggel egy munkareggeli keretén belül a magyar államfő konzultált az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselőivel is, ezután pedig a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen megrendezett Magyarok XXI elnevezésű fórumon szólalt fel. A Krónika tudósítása szerint a köztársasági elnök itt a magyar nyelvű felsőoktatás jelentőségét emelte ki. Romániai látogatása utolsó állomásaként Nagyváradot is meglátogatta Tőkés László, az Európai Parlament alelnökének meghívására. Itt is egy magyar nyelvű felsőoktatási intézményben, a Partiumi Keresztény Egyetemben tartott beszédet majd megkoszorúzta Szent László és Bethlen Gábor szobrát.
Szimbolikus jellegéből kifolyólag a köztársasági elnök útja nem nélkülözte tehát az erdélyi magyarság illetve a Románia felé küldött gesztusokat. Mindegyik magyarországi közméltóság régióban tett látogatásai során érezhető volt, Magyarország új megközelítés szerint tekint szomszédjaira, ennek egyik erősítő tényezője a jövő évi EU-s elnökség is, mely többletértéket nyújt a magyar külpolitika számára. Mindenképp hangsúlyozni kell, hogy ha másként nem is, de a politikai diskurzus szintjén erőteljes közeledés és őszinte partnerségi viszony kialakulása figyelhető meg a román-magyar kapcsolatokban. Mindkét államfő hangsúlyozta a közös értékek és érdekek szerepét. Az erdélyi magyarság tekintetében ez csak jót jelenthet, a magyar állam minden képviselje révén különös figyelmet fordít rájuk az államközi politika intézése során.
Ami ez utóbbiak képviselőit illeti, a magyar kormányzat szintén pluralitásában képzeli el a helyzetet, kitüntetett státuszt biztosítva Tőkés László személyének.
