Megszavazták az ügynökakták nyilvánosságáról szóló törvénymódosítást

többek között az alaptörvény 17. módosításáról, amelyet így akár már a jövő héten elfogadhatnak.

Élő közvetítésünk ezzel zárul, köszönjük a figyelmet!

Az Országgyűlés elfogadta az egyes pénzügyi törvények uniós jogharmonizációs módosítását, amely egyszerűsíti a tőzsdei szabályokat, megkönnyíti a kkv-k tőkebevonását és szigorítja a piaci visszaélések szankcionálását.

• Új átláthatósági és kockázatkezelési előírások vonatkoznak a befektetési vállalkozásokra, hitelintézetekre és a pénzügyi piacok szereplőire.
• Erősödnek az MNB felügyeleti jogkörei, miközben a szabályozás figyelembe veszi a „kétszer ugyanazért nem büntethető” elvet.

A parlament emellett módosította a Magyar Fejlesztési Bankról (MFB) szóló törvényt is.

Az MFB működésében szigorúbb átláthatósági és összeférhetetlenségi szabályokat vezetnek be, különösen az uniós források felhasználása és a vezető tisztségviselők kinevezése terén.

• Nyilvánossá válnak az MFB javára vállalt állami kezességekről szóló kormányhatározatok, és kötelező lesz bizonyos programok hatásvizsgálatának közzététele.
• Az uniós helyreállítási alapból finanszírozott programoknál közzé kell tenni a kedvezményezettek nevét és a támogatások összegét.

Hatályon kívül helyezték a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló, 2025-ben elfogadott hiteltörvényt; az indokolás szerint ez a fővárossal való együttműködés új kereteinek kialakítását szolgálja.

Az Országgyűlés elfogadta a TISZA Párt törvényjavaslatát, amely felfüggeszti a pedagógusok kötelező teljesítményértékelését a 2025/2026-os tanévre, illetve az ugyanezen időszakra eső óvodai nevelési évre.

A jogszabály kimondja, hogy ebben az időszakban a munkáltatóknak nem kell lefolytatniuk a jelenlegi rendszer szerinti teljesítményértékelést. Hatályon kívül helyezik a pedagógusok teljesítményértékelésének részletszabályait tartalmazó 2024-es belügyminiszteri rendeletet is.

A javaslat indokolása szerint a jelenlegi értékelési rendszer nem alkalmas a pedagógusok valós teljesítményének mérésére, és nem tükrözi a modern neveléstudományi szempontokat. A kormányzat egy új, szakmailag megalapozott értékelési rendszer kidolgozását tervezi, amelybe pedagógusszervezeteket és érdekképviseleteket is bevonnának.

Az Országgyűlés elfogadta az állambiztonsági múlt feltárásáról szóló törvény módosítását, amelynek célja a rendszerváltás előtti titkosszolgálati iratok nagyobb nyilvánosságának biztosítása.

• A megszavazott törvény létrehozza a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottságot, amely ellenőrzi a továbbra is titkosított állambiztonsági iratok minősítésének indokoltságát.
• A testület 13 tagból, az elnökből, nyolc ellenzéki civil szakértőből, valamint négy a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó vagy egyéb nemzetbiztonsági gyakorlattal, illetve szakismeretekkel rendelkező tagból áll majd. Két civil szakértő személyéről az ellenzéki pártok állapodnak meg majd.
• A bizottság hozzáférhet a minősített iratokhoz, és javaslatot tehet azok titkosításának feloldására.
• A nemzetbiztonsági szolgálatoknak teljes körű tájékoztatást kell adniuk a náluk őrzött, továbbra is minősített, állambiztonsági eredetű dokumentumokról.
• Ha a bizottság szerint egy irat titkosítása nem indokolt, a minősítő szervnek soron kívül felül kell vizsgálnia a döntést, és indokolnia kell, ha a minősítést mégis fenntartja.
• Azok a dokumentumok, amelyeknél megszűnik a minősítés, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába kerülnek.
• A bizottság rendszeresen nyilvános jelentéseket készít majd a munkájáról és a felülvizsgálatok eredményeiről.
• A korábbi ötéves ciklus helyett legalább kétévente kötelezővé válik a minősítések felülvizsgálata.
• A törvény szűkíti azon indokok körét, amelyek alapján a pártállami korszakból származó iratok titkosítása fenntartható.
• A kormánynak a törvény hatálybalépése után 15 napon belül létre kell hoznia az új bizottságot.

Aszályról, kiszáradó kutakról beszélt felszólalásában Kovács Gyula, a Tisza parlamenti képviselője. Elmondta, hogy körzetében, Bács-Kiskun megyében kritikus a helyzet, bár a vízügyi koordinációs központ segítségével már elindult egy víztározási projekt.

Országos szinten elengedhetetlen a csatornák felújítása, olyan módon, hogy ne elvezessék a vizet, hanem segítsenek annak lassan beszivárogni a talajba, továbbá támogatni a civil vízmegtartó kezdeményezéseket, és szükség van egy országos ismeretterjesztő programra is. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyarországi akkumulátorgyárak napi vízigénye eléri a 100 ezer köbmétert.

A kormány nevében Gajdos László élő környezetért felelős miniszter válaszolt, aki egyetértett a Kovács által elmondottakkal. Mivel évről évre aszályos helyzet van, folyamatosan előre kell gondolkodni, és úgy látja, hogy az utóbbi években elhanyagolták ezt a munkát, ezt igyekszik kezelni a Tisza. Felállt egy tudományos tanács a minisztérium mellett, amely azzal foglalkozik, hogy milyen hosszú- és középtávú terveket tudnak kidolgozni.

Fontosnak tartja, hogy a vízügyi hatóságnál azonnal sikerült elérni a szemléletváltást és a takarékoskodást előtérbe helyezni, de a gazdáknak is figyelniük kell erre.

140 millió köbméterrel több vizet sikerült megmenteni, mint tavaly.

Elmondta azt is, hogy ugyan a Velencei-tó vízszintje rekordalacsony, és a Balaton szintje is közelít a legalacsonyabb érték felé, az oldott oxigén szintje sehol sem túl magas, így az élővilág nincs veszélyben.

A gazdasági és energetikai miniszter megköszönte, hogy szakmai kérdést tettek fel neki, majd azzal folytatta, hogy az elmúlt időszakban sokkal kevesebb forrást fordítottak az energiahálózat-fejlesztésre, mint kellett volna. A rendszerhasználati díjat elvileg erre kellett volna fordítani, de az elmaradt.

Kapitány úgy látja, hogy a kommunikáció tiszta volt, és nagy eredménynek tartja, hogy uniós pénzeket tudnak majd az elektromos hálózat fejlesztésére fordítani.

Magyarország elektromos ellátása biztosított.

Igyekeznek meghosszabbítani a paksi atomerőmű élettartamát húsz évvel, és Magyarország 8 gigawattnyi napenergiát termel, ami nemzetközi szinten is sok. Hozzátette, hogy a szélenergia-termelést is fejleszteni fogják, és ebbe 1,5–2 milliárd euró magántőkét is be tudnak vonni. A fejlesztésben tárolókat is kialakítanak majd.

A Mi Hazánk frakcióvezetője Kapitány Istvánnak címezte a napirend előtti felszólalását, akitől azt várja, hogy egyértelműsítse az energiával való takarékosságra vonatkozó kéréseit. Toroczkai azt is felrótta, hogy Magyarország Ukrajnába exportál áramot, ami szerinte így visszás.

Fontos kérdésnek tartja a rendszerhasználati díjat, így arra is választ vár, hogy ezt miért kell fizetni, ha elmaradtak a fejlesztések.

Gulyásnak Csontos Bence államtitkár válaszolt, felszólalását azzal kezdte: meglátása szerint a Fidesz–KDNP képviselői alapvetően azt hiszik, hogy ők jó irányba vezették az országot, ami egy alapvető tévedés.

Úgy kormányoztak, hogy csak egy szűk elit érdekeit szolgálták ki. […] Hozzájárultak ahhoz, hogy ellopjanak a magyar emberektől 60 ezer milliárd forintot.

A Fidesz által megválasztott köztársasági elnök nem tett eleget a kötelességének, hogy kifejezze a nemzet egységét – tette hozzá Csontos.

Mikor emelt szót Áder János az önkény, a lopás, a nemzet szétszakítása ellen?

Csontos azt tanácsolta, hogy kövessék azon kevés képviselők példáját, akik szembenéznek azzal, hogy hozzájárultak a NER tevékenységéhez.

Önök szabták magukra a jogrendet.

Az államtitkár felszólalása alatt folyamatos volt a bekiabálás a fideszes és KNDP-s sorok felől, ezt szóvá is tette Forsthoffer Ágnes házelnök.

A Fidesz-frakció vezetője Rétvári gondolatait viszi tovább, illetve konkrétabban a köztársasági elnök tisztségének védelmében szólal fel. Gulyás felidézte Áder János és Magyar Péter múlt heti vitáját, és megjegyezte, hogy az államfőnek járó juttatásokat 35 éve törvények biztosítják.

A fideszes politikus teljesen érthetetlennek tartja, hogy miért válnak támadási ponttá az Ádernek adott juttatások, és arra sem láttak bizonyítékokat, hogy Áder alapítványa jogszabályellenesen használta volna fel a neki juttatott közpénzeket.

Ha nem tudnak felmutatni bizonyítékokat, kérjenek elnézést.

Gulyás úgy látja, hogy a Tisza nem kívánja megőrizni az államfői pozíció méltóságát.

Rétvári felszólalására Velkey György államtitkár válaszolt, aki azzal vágott vissza, hogy a Fidesz–KDNP 16 évig dolgozott azon, hogy bebetonozza az embereit.

Hol volt ez az érzékenység, amikor rendeletekkel kormányoztak?

– tette fel a kérdést, és azt is felidézte, hogy az Orbán-kormány egy Ipaden írta meg az alaptörvényt, majd azt számos alkalommal módosította. Velkey szerint a volt kormánypárti politikusok félnek attól, hogy nem menekülhetnek az igazságszolgáltatástól, és úgy látja, hogy Rétvári minden mondatával azt bizonyította, hogy nem értették meg, mi történt az április 12-i választáson.

Visszautasította azt, hogy önkénnyel kormányoznának, helyette többek között visszaadják az Alkotmánybíróság jogköreit és biztosítják a bírói függetlenséget.

Az alaptörvény módosítása korlátot ad a hatalomnak.

Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy szerinte a Tisza párt nem a demokráciát erősítő, hanem azt gyengítő intézkedéseket hoz. Állítása szerint „negyvenesével” bocsátják el a közigazgatásban dolgozókat, de említette a diplomaták elküldését is. Rétvári a polgármesterek fizetésének csökkentését is büntetésként ítélte meg, és „politikai alapú bosszúról” beszélt.

Nem hiszem, hogy bármelyik európai országban találnak még egy példát arra, hogy egy mondattal távolítanák el a köztársasági elnököt.

Rétvári azt is felrótta, hogy Orbán Viktor többé nem lehet miniszterelnök, valamint azt is, hogy a Tisza az alaptörvény-módosítással eltávolítana alkotmánybírókat és a legfőbb ügyészt is.

A miniszterelnök kedden és szerdán az ankarai NATO-csúcson vesz részt, ezért ezen a héten kihagyja a parlamenti üléseket, kedd reggel azonban a Facebookon üzent:

Tényleg van, aki azt hitte, hogy ha a TISZA megkapja a kétharmados felhatalmazást, akkor minden úgy megy tovább, mint eddig, és a bábok maradnak? Hát nem.