„A parlamenti cikluskorlát a bevezetése esetén jó eséllyel nem élné meg a következő parlamenti választást, mert hamarabb kaszálná azt el az Emberi Jogok Európai Bírósága. Már csak ezért is presztízsveszteség lenne a kormányzat számára a javaslat erőltetése” – írja a Jogtudományi Intézet blogoldalán Tordai Csaba ügyvéd, alkotmányjogász, Karácsony Gergely jogi tanácsadója.
Tordai hangsúlyozza, hogy a miniszterelnök megbízatási idejének nyolc évre korlátozása és az országgyűlési képviselői mandátum tizenkét évben maximálása között van egy döntő különbség. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye nem tartalmaz a kormányfői tisztség viseléséhez való jogot, de az országgyűlési képviselőnek való választhatóság jogát cikke biztosítja. Ezért a képviselővé választhatóság vonatkozásában még kétharmaddal is csak akkor vezethet be időkorlátot az Országgyűlés, ha az megfelel az egyezmény rendelkezéseinek. Márpedig szerinte a Tisza Párt által tervezett módosítás nem ilyen.
Mint írta, az idegen megszállás alól elnyert függetlenség vagy a diktatúrából a demokráciába való átmenet után az elnyomásban közreműködők választhatóságának átmeneti időre szóló korlátozását a bíróság a gyakorlatában elfogadta, például Lettország esetében. Strasbourgi mércével azonban
A tervezett korlátozás egyébként sem az autoriter rezsim fenntartásában közreműködőket célozza, hanem általános hatályú; ráadásul nem előre meghatározott, átmeneti időre szól, hanem a véglegesség igényével hirdetik meg – figyelmeztet rá Tordai Csaba.
Az alkotmányjogász szerint a demokrácia megújulási képessége fontos érték, nagyon erős érv kellene azonban ahhoz, hogy a választók szabad akaratnyilvánítása érdekében korlátozni lehessen a választható személyek körét, vagyis magát a választók szabad akaratnyilvánításának tárgyát. Ilyen erős indok megalapozottabban hozható fel az egyszemélyi hatalomgyakorlók, tipikusan az erős államfők, esetleg a kancellári típusú miniszterelnökök esetében. Nem véletlen, hogy egyetlen európai államban sincs a parlamenti képviselőkre nézve cikluskorlát – ami pedig a strasbourgi megítélés szempontjából is releváns, hiszen a bíróság vizsgálja, hogy a közös európai alkotmányos hagyomány keretein belül más tagállamok alkalmazzák-e a panasz tárgyává tett gyakorlatot.
A jogalkotónak számos más eszköz rendelkezésére áll ahhoz, hogy enyhébb alapjog-korlátozás mellett erősítse a politikai rendszer megújulási képességét, ilyen esetben pedig a jogkorlátozás arányossága nem áll meg, állapítja meg Tordai.
A Tisza-frakció kedden közölte: többségi álláspont alapján megszavazzák a képviselői mandátum hosszának korlátozását, az azonban még nem dőlt el, hogy nyolc vagy tizenkét évben maximálják azt.
