Magyar Péter nyár elején jelentette be, hogy sikerült megállapodnia Ukrajnával a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati és oktatási jogai kapcsán. Bár hosszasan sorolta, hogy milyen eredményeket ért el, erről az ukrán fél azóta nem igazán kommunikált, és nem hoztak nyilvánosságra írásbeli megállapodást sem. Ukrajna előtt ugyanakkor megnyílt az európai uniós csatlakozási tárgyalások első szakasza, melynek feltételéül Magyar korábban azt szabta, hogy kapjon jogi garanciákat a Kárpátalján élő magyar kisebbség. A konkrét megállapodásról a lapunknak nyilatkozó szakértők azt mondták, egyelőre nem látszik, hogy pontosan mit tartalmaz.
„A kisebbségi jogok védelme visszaszorulóban van”
Vizi Balázs, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont professzora elmondta, hogy a környező országok közül Szlovéniában van a legnagylelkűbb, kisebbségbarát szabályozás, ahol „a hatezer fős muravidéki magyarságnak területi és kulturális autonómiája van, illetve teljes kétnyelvűséget alkalmaznak hivatalosan a magyarok lakta területeken”, míg rossz példaként Szlovákia és Ukrajna emelhető ki, ahol „a kisebbségi nyelvhasználat korlátozása az utóbbi időkben nagyon erős volt”: egyik országban sincsenek biztosítva a politikai részvételi jogok, nem garantált a kedvezményes parlamenti képviselet, és nincs bármilyen formájú autonómia sem.
Vizi szerint az elmúlt időszakban tendencia, hogy „a kisebbségi jogok védelme visszaszorulóban van”. Az 1990-es évektől kezdődően részben a demokratizálódás, részben nemzetközi nyomás miatt bevezetett kedvezőbb jogszabályokat manapság vagy visszaveszik, mint Ukrajnában, vagy ha megmaradnak is, a jogalkalmazásban visszalépések tapasztalhatók. Példaként említette Szlovákiából a Benes-dekrétumokat és a nyelvhasználat korlátozását, Romániából pedig, hogy korábban visszaszolgáltatott vagyonokat újra megkérdőjeleznek.
„Ez abszolút egy kényszer okozta migráció”
Ukrajna már a 2022-ben kirobbant háború előtt is demográfiai krízissel küzdött, nagyon alacsony volt a népességszaporulat, és becslések szerint több millió ukrán állampolgár dolgozott külföldön. Körülbelül 10 millió fő hiányzott a háború kitörésekor Ukrajna egészének népességéből a függetlenedés utáni állapotokhoz képest
– mondta lapunknak Kovály Katalin, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem munkatársa.
