Kényes kérdéseket vethet fel Magyar Péter miniszterelnök egyik sokat ismételt kampányígérete – erről írt Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a közösségi médiában a VSquare oknyomozó portálnál megjelenő hírlevele alapján. Panyi felidézte, hogy a kormányfő a választási kampányban, majd hivatalba lépése után is többször azt mondta: „Magyarország nem lesz nemzetközileg körözött bűnözők lerakóhelye.”
Az újságíró szerint az ígérete miatt eddig nem került igazán nyomás alá miniszterelnök, mert a legismertebb érintettek közül Zbigniew Ziobro volt lengyel igazságügyi miniszter és Marcin Romanowski volt igazságügyiminiszter-helyettes Magyar Péter hivatalba lépése után elhagyták Magyarországot. Nikola Gruevszki volt észak-macedón miniszterelnökről – aki szintén Magyarországon bujkált, sőt, állampolgárságot is kapott – azt írta, hogy a jelenlegi tartózkodási helye nem ismert, de néhány hete még Magyarországon volt.
A bejegyzés szerint van azonban egy negyedik név is: Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója.
Panyi azt írta, kollégájának, Ana Mlinaricnak, az RTL Croatia riporterének a horvát igazságügyi minisztérium frissen megerősítette, hogy
A Mol elnök-vezérigazgatóját Horvátországban távollétében ítélték el a Mol–INA-ügyben. A horvát bíróság szerint Hernádi megvesztegette Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt, hogy a Mol irányítási jogokat szerezzen a horvát INA olajtársaság felett. Hernádi és a Mol következetesen tagadták a vádakat, és azt állították, hogy a horvát eljárás tisztességtelen volt.
Amint azt korábban lapunk is megírta, a horvát legfelsőbb bíróság 2021-ben jogerősen megerősítette a Hernádi ellen hozott ítéletet: Sanader hat év, Hernádi pedig távollétében két év börtönbüntetést kapott. 2023-ban a horvát alkotmánybíróság elutasította Hernádi alkotmányjogi panaszát, így maradt a horvát ítélet.
Magyarországon másképp látják
Az ügy magyarországi megítélése azonban más. A Fővárosi Törvényszék idén márciusban jogerős döntésben tagadta meg a horvát ítéletek elismerését. A Mol akkori közlése szerint a magyar bíróság arra jutott, hogy a horvátországi eljárásokban sérültek Hernádi alapvető jogai, köztük a pártatlan és tisztességes eljáráshoz való jog, valamint a védelemhez való jog. A horvát igazságügyi minisztérium viszont már akkor közölte: a magyar eljárásnak nincs hatása a horvát jogerős ítéletre és az aktív európai elfogatóparancsra.
Az újságíró több, kormányzati körökhöz kötődő forrásra hivatkozva azt írta: a Magyar Péter által ígért rendszerváltás hitelességével is nehezen férne össze, ha Hernádi továbbra is Magyarország egyik legnagyobb vállalatát vezethetné. Egy volt molos bennfentes Panyinak úgy fogalmazott, hogy a Hernádi feje felett lebegő elfogatóparancs hosszú ideig politikai kontrolleszköz is lehetett az Orbán-kormány kezében.
Panyi szerint ugyanakkor két külön kérdés, hogy Hernádit távozásra kényszerítik-e a Mol éléről, illetve hogy kiadják-e Horvátországnak.
Az újságíró azt írta, kérdéseket küldött a Miniszterelnökségnek és a Molnak arról, hogy tárgyaltak-e már Hernádi elfogatóparancsáról, a Magyar-kormány az európai elfogatóparancs alapján nemzetközileg körözött bűnözőnek tekinti-e a Mol-vezért, illetve támogatják-e, hogy továbbra is ő maradjon a Mol elnök-vezérigazgatója. Panyi közlése szerint válasz egyelőre nem érkezett.
