A CEU-ból egy kétkampuszos egyetem lesz, amely Bécsben és Budapesten egyaránt diplomát adó programokat fog folytatni
– nyilatkozta Rév István történész, a Közép-európai Egyetem (CEU) Történelem tanszékének professzora a Klubrádiónak az intézmény 35. születésnapját ünneplő kerekasztal-beszélgetésen.
Rév arról is beszélt, hogy a CEU 2024-ben kérelmet nyújtott be azért, hogy budapesti intézményegységét kutatóhelyként ismerjék el. Ez azért volt fontos, hogy Európán kívüli kutatókat is hosszabb időre Magyarországra tudjanak hívni. A kérelmet csak 2026. április 28-án bírálták el kedvezően. Emellett az Oktatási Hivatal engedélyezte azt is, hogy harmadik országból jövő kutatókat hívjanak meg, akik vízummal hosszabb időt tölthetnek Magyarországon.
Fordulat a választás utáni állásponthoz képest
A CEU-t „sorosista egyetemnek” bélyegezve még 2018-ban üldözte el az Orbán-kormány Budapestről. A Lex CEU lényegében a Magyarországon diplomát adó külföldi egyetemek működését egy szerződéshez kötötte, amit az egyetemnek a magyar kormánnyal kellett megkötnie, és amit Orbán Viktor nem volt hajlandó aláírni. Az egyetem így Bécsbe költözött.
A 2026-os választás után néhány nappal a CEU még nem látott arra esélyt hogy visszatérjen Budapestre, az intézmény úgy fogalmazott:
A CEU tudomásul veszi a közelmúltbeli magyarországi választások eredményeit, amelyek jelentős politikai fordulópontot jelentenek. A CEU továbbra is egy intézményként működik bécsi és budapesti helyszínein: az egyetem campusa Bécsben marad, míg budapesti telephelye a jövőben is fontos szerepet játszik kutatási tevékenységeinkben.
Magyar Péter és a Tisza-kormány kifejezte elkötelezettségét az egyetemi autonómia visszaállítása mellett, ez az egyik kötelezettségvállalás is, amelyet a Tisza a befagyasztott EU-s források megszerzéséért vállalt.
