A tegnapi volt a magyar alkotmányosság egyik legszégyenteljesebb napja
– így reagált a Fidesz arra, hogy hét alkotmánybíró kizáratta magát, s így az Alkotmánybíróság nem tárgyalja a köztársasági elnök eltávolítását célzó törvénymódosítás tervét hétfőn.
Az AB Sulyok Tamás június 11-én benyújtott indítványát vette volna napirendre, amellyel a köztársasági elnök lényegében a saját pozícióját igyekezett megmenteni. Polt Péter AB-elnök hamar ki is szignálta az ügyet. Azonban végül törölni kellett, mert heten kizáratták magukat.
Az Alkotmánybíróságról szóló törvény értelmében a teljes ülés akkor határozatképes, ha azon legalább az Alkotmánybíróság hivatalban lévő tagjainak kétharmada – 10 tag – jelen van. Mivel az AB 15 tagú, így erre Sulyok ügyében nem lesz mód a hét kizárás miatt. Polt ezért levette Sulyok beadványát a hétfői ülés napirendjéről.
A Fidesz zokon vette a történteket, és szombati sajtóközleményükben azt írták, hogy
Szabó Marcel alkotmánybíró és Magyar Péter sógora, Melléthei-Barna Márton titkos megállapodást kötöttek, amelynek értelmében azok az alkotmánybírók, akik nem engedik napirendre Sulyok Tamás államfő Ab-beadványát, a posztjukon maradhatnak.
Hozzátették:
Két hónappal a választás után ide jutott az ezer éves államiságára oly’ büszke Magyarország. Megérkezett a kisszerű, egzisztenciális alkuk korába.
Magyar Péter május végéig adott lehetőséget az általa „fideszes bábnak” tartott Sulyoknak és más közjogi tisztségviselőknek – köztük Polt Péternek, az Alkotmánybíróság elnökének és a 14 másik alkotmánybírónak –, hogy önszántukból lemondjanak. Mivel ezt nem tették meg, a tiszás parlamenti többség Alaptörvény-módosítással tervezi elmozdítani őket a pozíciójukból.
Sulyok ennek próbált elébe menni azzal, hogy még június 11-én az AB-hez fordult a tervezett Alaptörvény-módosítások miatt. Úgy vélte, hogy a tiszás parlamenti többség olyan alkotmánymódosításokkal próbálkozhat a jövőben, amik „általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak”. Ő viszont úgy látja, hogy tisztázni kell, hogy az ilyen, „egyedi helyzetek rendezését” célzó alkotmánymódosítások valóban alkotmánymódosításnak minősülnek-e. Mert ha nem, akkor az AB tartalmilag is felülvizsgálhatná ezeket. Ezt nem fogja vizsgálni az AB a hét alkotmánybíró döntése miatt.
Magyar Péter is reagált a történtekre, szerinte fellázadt az Alkotmánybíróság a magyar köztársaság elnöke ellen. „Itt a vége a történetnek” – üzente Sulyoknak a pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján a miniszterelnök, és arról beszélt, hogy a közjogi válság miatt azonnal távoznia kell posztjáról Sulyok Tamásnak és Polt Péternek is. A Sándor-palota csak annyit reagált, hogy „a köztársasági elnök tudomásul vette az alkotmánybírák döntését”.
