Megtalálták a középkori premontrei prépostság nyomait az ELTE Régészettudományi Intézet kutatói Nagykökényesen. Az intézmény beszámolója szerint a feltárás alkalmával azonosították a mintegy 900 éves épület falait, valamint számos tárgyleletre is rábukkantak.
A premontrei rend a 12. század elején Franciaországból indult, és gyorsan elterjedt Magyarországon. A prépostság létezéséről régóta tudtak, helyét azonban korábban nem ismerték. Történeti források, terepbejárások és műszeres vizsgálatok alapján a régészek a Nagykökényes mai templomától nyugatra fekvő temető és gyümölcsös területére tették az épület lehetséges lelőhelyét, a feltárást 2026 áprilisában kezdték meg.
Sejtésük beigazolódott, miután felfedezték a csaknem 900 éves épület falait, valamint a 16. századi bontás nyomait. A vastag törmelékréteg alól számos kváderkő, 12. századi faragvány, bronz könyvveret, 12–17. századi érme és kerámialelet is előkerült. Bár a teljes alaprajz még nem ismert, valószínű, hogy a középkori településen egymás közelében állt a ma is meglévő plébániatemplom és a premontrei templom a hozzá tartozó rendházzal.
A plébániatemplom tatárjárás előtti eredetű, egyhajós kőépület volt, amelyet a 16., majd a 18–19. században bővítettek. A premontrei templom legkorábbi részei a 12. századra keltezhetők, monumentális andezitkövekből épült, faragványainak szalagfonatos és bimbós fejezetű díszítései Eger és Esztergom korabeli emlékeivel mutatnak párhuzamot, és francia építészeti kapcsolatokat jeleznek.
A szakértők úgy gondolják, a rendház az alapító család szakrális központja lehetett, ugyanakkor a helyi lakosság vallási életében is szerepet játszhatott. Erre utalnak a korai és gótikus bronz könyvveretek. Az épületegyüttes valószínűleg az egész középkor folyamán használatban maradt. A török háborúk idején viszont a rendház elnéptelenedett, épületeit fokozatosan elbontották. Ennek nyomait ledőlt falak, visszahullott kövek és bontási rétegek jelezték. A pusztulás után ideiglenes megtelepedésre utaló kültéri tűzhelyek és elszenesedett növényi maradványok kerültek elő.
Később a terület temetőként működött tovább. Erről felnőtt- és gyermeksírok, női temetkezések, valamint ruhadíszek, pártamaradványok, rózsafüzérek és cipővasalások árulkodnak.
A feltárás legfontosabb eredménye a régóta keresett nagykökényesi premontrei prépostság helyének azonosítása. A kutatás ugyanakkor csak a kezdet: további ásatások szükségesek a templom és a kolostor teljes alaprajzának, építészeti részleteinek és mindennapi életének jobb megismeréséhez.
További magyarországi régészeti felfedezésekről alábbi cikkeinkben számoltunk be:
