A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) szerint hivatalosan is elkezdődött az El Niño éghajlati jelenség, amely világszerte hőmérséklet-növekedéssel jár. Az elmúlt hónapokban a szakértők már figyelmeztettek, hogy úgynevezett szuper-El Niño jöhet, melynek nyomán a Csendes-óceán egyenlítői területein az óceán felszíni hőmérsékletének emelkedése a 2 Celsius-fokot is meghaladhatja. Molnár László meteorológus a 24.hu-nak elmondta:
Az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) által közzétett modell szerint a Csendes-óceán középső, egyenlítői régiójának egy kulcsfontosságú területén a tengerfelszín hőmérséklete az idén decemberre legalább 3 Celsius-fokkal emelkedik majd az átlag fölé, sőt, egyes forgatókönyvek szerint akár 4,1 Celsius-fokos is lehet az eltérés. A lapunknak megszólaló szakértő szerint jól szemlélteti a helyzet súlyosságát, hogy az eddigi legerősebb El Niño 2,6-os volt, ami a 2015–16-os szezonban jött létre. Ehhez képest tehát még a leginkább visszafogott előrejelzés szerint is négy tized fokkal magasabb érték várható.
Az átlagot nézve 3,6–3,7 fokos melegedésre számíthatunk, a legvalószínűbb forgatókönyv alapján tehát mintegy egyfokos emelkedés várható az eddigi csúcshoz képest. Ez már jóval meghaladja a szuper-El Niñót, egy új szintről beszélhetünk. Ez nem szuper-El Niño, hanem inkább hiper-El Niño
– mondta a szakértő lapunknak.
Molnár László szerint a legjobb esetben is egy több száz évente visszatérő időjárási jelenség kapujában állunk, de az sem zárható ki, hogy több ezer éves visszatérési periódusról beszélhetünk. Amennyiben az előrejelzés maximuma teljesül, a szakértő szerint azt sem túlzás mondani, hogy a krisztusi időszámítás kezdete óta nem volt ilyen erős az El Niño.
Molnár elmondása szerint ugyanis a globális felmelegedés önmagában nem hozott az elmúlt évtizedekben markáns növekedést az El Niño erősségében. Emlékeztetett: több tanulmány is arra utal, hogy az IMO (Nemzetközi Tengerészeti Szervezet) üzemanyagok kéntartalmára vonatkozó szabályváltoztatása is hozzájárulhatott ehhez a folyamathoz, hiszen ezután csökkent a felhőképződés a troposzféra alsó részén, így több sugárzás érte el az óceán felszínét, és erős óceáni hőhullám alakult ki.
Molnár László szerint már ennek a jele lehetett a 2023–2024-es periódus is, ami a feljegyzések kezdete óta a legmelegebb időszak volt – annak ellenére is, hogy akkor jóval kisebb, de így is jelentős, 2 fokos emelkedést hozott az El Niño. Most ennek akár a duplája is lehet.
Mi várható a világon és Magyarországon?
Molnár László szerint az események hatásait mindenki megtapasztalja majd, és nem feltétlenül csak abban, hogy várhatóan a kakaóbab és a kávé ára is jelentősen megemelkedik, csakúgy, mint a legutóbbi El Niño idején.
A visszaszámlálás megkezdődött: nagyjából 2-3 hónap, és ránk zúdulnak a következmények szélsőséges időjárási események formájában
– jelentette ki.
A jelenleg erős felfutásban lévő El Niñónak várhatóan hatása lesz az északi poláris örvényre, amely így nem tud majd felpörögni, és nem lesz képes megfelelő mennyiségű hideg levegőt magában tartani. Ez a szakértő szerint azt eredményezheti, hogy komoly hidegbetörések lesznek olyan területeken, ahol addig nem voltak – például Afrikában. Európában viszont az átlagosnál melegebb lesz a tél, ugyanakkor a tél második fele tartogathat meglepetéseket komoly hidegbetörések formájában.
A 24.hu-nak nyilatkozó szakember szerint Magyarország helyzete speciális, ugyanis hazánkban azt látni: amikor másfél fok fölé emelkedik az El Niño értéke, átlagosan 20–30 százalékkal több csapadék hullik le. Ez a hatás jelenleg még nem tud érvényesülni a túlforrósodó kontinensünk miatt, és az időjárási mintázat sem olyan, ami támogatná a jelentős csapadékképződést. Molnár László szerint azonban, amikor eljön ez az együttállás, sokkal intenzívebb csapadék várható.
Meglátása szerint legkésőbb októbertől egészen február–márciusig az átlagosnál jóval több csapadék hullik majd Közép-Európában, így a Kárpát-medencében is. Magyarország kapcsán azt is elmondta, hogy a tapasztalatok azt mutatják, már csak azokban az években van átlagos vagy átlag feletti csapadékmennyiség, amikor El Niño van, amikor pedig semleges állapot vagy La Niña uralkodik, akkor valós veszéllyé válik az aszály. A meteorológus kiemelte: ennek ékes bizonyítéka, hogy az elmúlt évtizedfordulótól kezdve csak a 2023-as év volt átlagosnak tekinthető csapadék szempontjából, az összes többi átlag alatti volt.
Mi várható az elkövetkező években?
Molnár László szerint várhatóan az lesz az alapállapot, hogy két–három éves La Niña-időszakokat nagyon erős, akár szuper-El Niñók fognak megszakítani. Ebből adódik, hogy egyre ritkábbak lesznek a mérsékelt vagy gyenge El Niño események.
Magyarország szempontjából kifejezetten sürgető kérdés a szakértő szerint a csapadékmegtartás kérdése, ugyanis a következő La Niña esemény várhatóan két–három évig is eltarthat majd, ami fokozza az aszályhajlamot. Ehhez pedig negatívan járul majd hozzá a globális felmelegedés, melynek nyomán már 2027 júliusától rendkívül száraz időszak várható Közép- és Nyugat-Európában, így hazánkban is.
