Zavargások törtek ki kedden Észak-Írország (az Egyesült Királysághoz tartozó Ulster) több városában. A rendbontásokra azután került sor, hogy hétfőn egy 30 éves szudáni elkövető, Hadi Alodid Belfastban, a tartomány fővárosában megtámadott egy helybeli férfit, Stephen Ogilvie-t. Az áldozatot – aki az egyik szemére megvakult, és más súlyos sérüléseket is szenvedett – az orvosok még csütörtökön is mesterséges kómában tartották, pénteken csak annyit lehetett tudni róla, hogy az állapota valamennyire javult.
A brutális késelés után gyújtogatások kezdődtek Belfastban és más ulsteri településeken. A szélsőjobboldali randalírozóknak már korábban konkrét terveik voltak az akcióra – teljesen függetlenül a késeléstől. A Guardian forrásai szerint ugyanis már az idén januárban figyelmeztetést kapott az észak-ír rendőrség arról, hogy az extremisták listákat gyártanak azokról az épületekről, ahol bevándorlókat sejtenek, és amelyeket alkalomadtán megtámadnának.
Elszabadultak az indulatok
Kedden és szerdán a jórészt tizenévesekből álló tömeg felgyújtott egy autóbuszt, több autót és utcai hulladéktárolókat, valamint lakóépületeket is megtámadtak és felégettek. Szerdán pedig a rendőröket is megdobálták a zavargások résztvevői, akik arcukat maszkkal, kendővel takarták el.
Egy helybeli férfi, Jamie Corrie a BBC-nek elmondta: a háza azért égett le, mert előtte egy olyan autót gyújtottak fel a zavargások résztvevői, amelyet „külföldiek kocsijának” tartottak. A tűz az autóról gyorsan átterjedt a lakóházra, és a helybeli férfinek megsemmisült az ingatlana.
Számos megtámadott házból a rendőröknek kellett kimenekíteniük a külföldi lakókat. Egy ukrán lány például az ismerőseihez menekült, amikor azt az épületet támadták meg, amelyben ő is élt. Belfastban kedd este egy időre a teljes tömegközlekedés leállt.
A brutális késelés és az annak nyomán kitört zavargások azt is megmutatták, hogy az Egyesült Királyság 2020. január 31-én ugyan kilépett az Európai Unióból, a brexit valójában nem ment végbe teljesen – a gyakorlatban legalábbis nem beszélhetünk erről. Amint arra a 2016-os kiválási népszavazás óta számtalan cikkben felhívtuk a figyelmet, a politikai stabilitás és a nemzetközi jogi környezet sem teszi lehetővé Nagy-Britannia és Észak-Írország, tehát az egész Egyesült Királyság teljes, „érdemi” leválását az EU-ról.
Itt különösen a királyság legszegényebb tartományáról, Ulsterről van szó, ahol évtizedekig polgárháborús állapotok uralkodtak. Ulsterben a protestáns, Londonhoz tartozást fenntartani akaró unionisták és az Ír-sziget egyetlen államban való egyesítésére törekvő, a Londontól való elszakadást pártoló, katolikus vallású köztársaságiak, republikánusok több évtizedes küzdelmét egy politikai kompromisszum, az úgynevezett Nagypénteki Egyezmény zárta le 1998-ban.
Ennek egyik folyományaként a politikai stabilitás és a gazdasági fejlődés érdekében Írország és Észak-Írország határa ma is gyakorlatilag szabadon átjárható. (Inkább utólagos és mélységi ellenőrzést végeznek a brit belügyi és titkosszolgálati szervek.)
Ezt az átjárhatóságot használta ki a most Belfastban lecsapó késes támadó, Alodid, aki 2023-ban érkezett az Egyesült Királyság, konkrétan pedig Észak-Írország területére – méghozzá Írországból. Az északír határon ugyanis könnyen átjutott, miután az Ír-szigeten belül a két állam – az Ír Köztársaság és az Egyesült Királyság (Ulster) között nem terjed ki mindenkire a határellenőrzés.
A kérdés ezek után az, hogy miként kaphatott bármiféle hivatalos, hatósági interjú vagy meghallgatás nélkül brit menedékjogot a szudáni férfi 2023-ban.
