A nyilvánosságra hozott biztonsági jelentés szerint
- a vállalat eddig elsősorban vízzel szennyezett NMP-oldószer regenerálását végezte.
- A tervezett bővítés azonban már nikkel-, kobalt- és mangántartalmú katódiszap fogadását és feldolgozását is lehetővé tenné. A folyamat során az oldószer visszanyerése mellett úgynevezett „black powder”, vagyis katódanyag-por keletkezik.
Az ügy különös jelentőségét az adja, hogy a Debreciner korábban arról számolt be: a debreceni CATL akkumulátorgyárban keletkező NMP-tartalmú szennyvíz kezelésének egyik lehetséges célpontja a komáromi JWH lehet. Ennek nyomán az aPont Komárom petíciót indított annak érdekében, hogy ne szállítsanak Debrecenből akkumulátoripari szennyvizet Komáromba.
A helyi civilek az elmúlt hónapokban több közadatigénylést is benyújtottak annak tisztázására, hogy pontosan honnan érkeznek, illetve érkezhetnek a komáromi telephelyre feldolgozásra szánt akkumulátoripari hulladékok és veszélyes anyagok. Ezekre a kérdésekre azonban máig nem érkezett egyértelmű válasz.
A mostani engedélyezési eljárás új helyzetet teremt: a JWH dokumentumai szerint a telephelyen a jövőben már nem csupán NMP-tartalmú anyagok, hanem az akkumulátorgyártás során keletkező katódiszap és az abból származó black powder kezelésével is számolnak.
A komáromiak úgy érzik, joguk van tudni, hogy a városba érkező veszélyes hulladékok milyen üzemekből származnak, milyen mennyiségben érkeznek, és milyen környezeti, egészségügyi és közlekedési hatásokkal járhat a tevékenység bővítése.
Az aHang arra biztat minden érintettet, hogy éljen véleménynyilvánítási jogával, és tegyen fel kérdéseket az engedélyezési eljárás során a tervezett bővítés részleteiről, valamint a feldolgozandó akkumulátoripari hulladékok eredetéről.
Tárkányi Zsolt: A kormány nem támogatja a debreceni CATL-akkugyár további bővítését
A civilek szerint törvénytelenül működik a gödi Samsung akkugyár
