Az eskütétellel megalakult az Országgyűlés, megszűnt az Orbán-kormány megbízatása, Sulyok a jogrendre figyelmeztetett

A korrupció megállítása és az uniós források hazahozatala lesz a legfontosabb feladat – mondta újságíróknak Kapitány István leendő gazdasági és energetikai miniszter a parlament alakuló ülésének szünetében.

Mint fogalmazott: nagyon sok területen nem volt igazi verseny, a korrupció pedig olyan mértékű volt, „amilyet Európa nem látott még”. Arról is beszélt, hogy a kiegyenlített pálya teljesen megszűnt Magyarországon, a kivételezettek köre kapott óriási szerződéseket, ezért nem fejlődött a magyar gazdaság. Az a beruházási stratégia, ami „döntő módon” összeszerelő üzemeket támogatott, oda vezetett, hogy a magyar vállalatok jelenleg az export öt százalékát teszik ki – közölte.

A leendő miniszter elárulta: nem látják még, hogy milyen helyzetben van a költségvetés, de

nyilvánvaló, hogy nem vagyunk optimisták.

Kapitány István arra számít, hogy a kormányváltás után a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) finanszírozási ügyéhez hasonló esetek kerülnek majd elő. Hozzátette, felülvizsgálják majd a szerződéseket, és ha azok nem felelnek meg a törvényi elvárásoknak, akkor megteszik a szükséges lépéseket. (MTI)

Az új Országgyűlés megalakulását követően haladéktalanul benyújtotta a Mi Hazánk az első három parlamenti indítványát – közölte Novák Előd, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese. Mint fogalmazott,

• a ciklus első alaptörvény-módosító javaslatával a céljuk a mentelmi jog megszüntetése „a politikusbűnözés visszaszorítása érdekében”. Novák szerint a mentelmi jog egy idejétmúlt politikusi privilégium. „A képviselők felelőtlensége helyett itt az ideje az elszámoltatásnak” – jelentette ki.
• A másik benyújtott dokumentum egy törvényjavaslat, amellyel a párt szeretné elérni, hogy „a Covid-diktatúra nyomába lépett rendeleti kormányzás”, azaz a jelenlegi háborús veszélyhelyzet szűnjön meg.
• A harmadik benyújtott irat egy határozati javaslat, amellyel a Mi Hazánk szeretné elérni, hogy mielőbb történjen meg az országgyűlési választási rendszer arányosabbá tétele – ami egyébként szerepel a Tisza Párt választási programjában is.

Sulyok Tamás beszéde következik. A köztársasági elnök azt mondja: a Tisza Párt példátlan mértékű részvétel mellett példátlan mértékű győzelmet aratva lehetőséget kapott az ország irányítására, amihez gratulál. Mint mondta, ez példátlan felelősség is hazánkért és nemzetünkért, Magyarország előrehaladásáért.

Az államfő azt mondja: a magyar jogfejlődés ezeréves, ebbe illeszkedik az új Országgyűlés által kapott hatalom is.

Sulyok kiemelte: a jog tisztelete nem lehet kérdés, minden hatalom csak a jogállam keretei között értelmezhető, minden politikai cselekvés csak addig nevezhető demokratikusnak, amíg a jogállami, alkotmányos rend keretein belül mozog. „A rendet és kiszámíthatóságot szavatoló jogrend felsőbbségének irányadónak kell lennie a hatalom mindenkori gyakorlóival szemben, a jogbiztonság olyan érték, amelyet minden körülmények között őriznünk kell.

A jogállam megbontása beláthatatlan következményekkel járna az emberek életére és jogba vetett bizalmára

– fogalmazott az államfő, aligha függetlenül attól, hogy Magyar Péter őt és más közjogi tisztviselőket is arra szólított fel korábban, hogy mondjanak le posztjukról, különben elmozdítják őket.

A köztársasági elnök szerint a kiélezett kampány után a politikának vissza kell térnie természetes, közjogi keretébe, és van mit javítani az emberi kapcsolatokon. Konstruktív együttműködést javasol a képviselőknek, ami szerinte az alakuló ülés előtt megtörtént a pártok és a parlament, illetve az elnöki hivatal illetékesei között.

Sulyok Tamás végül bejelentette: felkérte a kormányalakításra Magyar Pétert, és javasolja, hogy az Országgyűlés válassza meg őt miniszterelnöknek.

A díszőrség tagjai behozták a nemzeti és történelmi zászlókat az ülésterembe. Az új Országgyűlés tagjai ezek jelenlétében tették le esküjüket, ez így szól:

Én (…) fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek. Jogszabályait megtartom, és másokkal is megtartatom. Országgyűlési képviselői tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorolom. Isten engem úgy segéljen.

Az eskütétellel megalakult az új Országgyűlés. Ezzel

az Orbán-kormány megbízatása megszűnt, az új kormány megalakulásáig ügyvezetőként hivatalban marad,

ám innentől nemzetközi szerződés kötelező hatályát nem ismerheti el, rendeletet pedig csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

9 fotó

Igazolták a mandátumokat, most a képviselők névsorát olvassák fel a korjegyzők.

A Mi Hazánk frakciója kivonul az Országgyűlés szombati alakuló üléséről az Európai Unió himnusza, az Örömóda elhangzása előtt – közölte Toroczkai László frakcióvezető újságírókkal az ülés megkezdését megelőzően.

A frakcióvezető a döntést azzal indokolta: himnusza államoknak van, ezért ezt a gesztust nem tudják elfogadni. Hozzátette: legutoljára a DK képviselte azt a törekvést, amely a szuverén nemzetek Európája helyett európai egyesült államokká, egy birodalommá akarja átalakítani az Európai Uniót.

Mint mondta: ha csak a cigány himnusz hangzana el, akkor ő maga bent maradna az ülésteremben. Ugyanakkor megjegyezte: Magyarország Himnusza a cigány származású honfitársaink himnusza is, és ha azt mondják, szükségük van egy másikra, ezzel valójában kirekesztik őket.

Toroczkai László sokkal nagyobb problémának nevezte, hogy az ülésen elhangzik egy népdal is, amit a Tisza Párt a kampányában használt. Az MTI-nek az ellenzéki frakciótól származó információja szerint a kivonulás után

a Mi Hazánk képviselői külön esküt tesznek

a Szent Korona előtt az Országház Kupolatermében. (MTI)

Sulyok Tamás köztársasági elnök nyitotta meg az Országgyűlés alakuló ülését, ami után a képviselők elénekelték a Himnuszt. Bejelentette, hogy mind a 199 képviselő benyújtotta hozzá a megbízólevelét, majd felkérte a parlament korelnökét, a fideszes Vitányi Istvánt az ülés levezetésére.

A fideszes politikus 74 éves, 1998 óta képviselő, az idén is egyéniben választották meg a berettyóújfalui körzetben, és egy bakival kezdett, mivel

nem a saját szövegét, hanem az államfő már elhangzott szavait kezdte felolvasni az előkészített papírból,

amikor erre figyelmeztették a hivatal munkatársai, azt mondta, „akkor ezt el kellett volna innen tenni, na mindegy”.

A képviselők ezt követően elfogadták az alakuló ülés napirendjét, majd meghallgatták a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolóját az április 12-ei választásról.

13 fotó

Az NVI elnöke, Nagy Attila bejelentette, hogy az egyéni választókerületi beosztást az aránytalanságok miatt ismét módosítani kell. Ahogy megírtuk: egy dombóvári választópolgár szavazata csaknem másfélszer annyit ért az idei választáson, mint egy szegedié. Nagy kiemelte, hogy Tolna vármegye népessége úgy lecsökkent 2022 óta, hogy a három helyett már két körzet is elegendő ott. Azt javasolta, hogy a körzethatárokat 2028 végéig módosítsa a parlament.

Ráncfelvarráson esett át a parlamenti honlap, így most már ott is böngészhető a képviselők és tisztségviselők névsora.

Megnézhető az ülésrend is. Ez alapján a patkó bal szélén ülnek majd a Mi Hazánk képviselői, mellettük a fideszesek, majd a KDNP-sek, így a kereszténydemokrata politikusok lesznek a patkó nagyobbik felét elfoglaló Tisza-frakció szomszédjai.

Toroczkai László Mi Hazánk-elnök a fideszes Szentkirályi Alexandra mellett ül majd az első sorban. Magyar Péter képviselői helye a sógora, az igazságügyi miniszteri poszttól visszalépő sógora, Melléthei-Barna Márton mellett lesz, bár a miniszterelnök természetesen a bársonyszékben ülhet majd megválasztása után. Szintén az első sorban kapott helyet a minisztereken és a frakcióvezető Bujdosó Andreán kívül Bódis Kriszta, Nagy Ervin, Radnai Márk és Rost Andrea.

Lázár János az utolsó sorban foglal majd helyet, ahogy azt a távozó építési és közlekedési miniszter előre jelezte. Szijjártó Péter és Kocsis Máté eggyel előrébb, a negyedik sorban.

Véget ér az »egy a tábor, egy a zászló« politikája. (…) Másként gondolkodunk a világról, a gazdaságról, a hagyományról, a jövőről. Van, amiben egyetértünk, és van, amiben nem. Ez nem gyengeség, hanem a demokrácia lényege. Aki mást gondol, az nem hazaáruló. Nem ellenség. Nem »nemzetellenes«. Egy demokratikus közösség nem attól erős, hogy mindenki ugyanazt mondja, hanem attól, hogy képes együtt élni a különböző véleményekkel

– így üzent a parlamentből kihulló Demokratikus Koalíció elnöke az új Országgyűlés megalakulásának apropóján.

Dobrev Klára szerint május 9-e szimbolikus nap lehet, „annak a közösségnek az ünnepe, amelyhez Magyarország nemcsak földrajzilag, hanem történelmileg és kulturálisan is tartozik. Ez lehetne újra az Európai Magyarország napja is.”

A pártelnök kifejtette: az európai Magyarország azt is jelenti, hogy vége az erőpolitikának.

A politikának nem az a dolga, hogy az egyik oldal eltüntesse a másikat. A viták természetesek, a kompromisszum pedig nem árulás, hanem a közös élet alapja. Nem lesz európai az ország addig, amíg tovább él a Fidesz legmélyebb alapállítása: »én vagyok az erősebb, mindenki más tűnjön el, fogja be a száját«

– utalt egyértelműen a kormányzását kezdő Tisza Pártra. „Május 9-e ezért lehetne nemcsak az új parlament megalakulásának napja, hanem egy új politikai gondolkodás kezdete is: egy nyugodtabb, szabadabb, európaibb Magyarországé” – fogalmazott.

Az országgyűlési választást követő 27. napon választják meg miniszterelnökké Magyar Pétert – ez a legkorábbi időpont a rendszerváltás óta. Az is szokatlan, hogy már a parlament alakuló ülésén megtörténik mindez.

7 fotó

A folyamat ezt követően sem lassul le: a miniszterjelöltek szakbizottsági meghallgatásait hétfőn és kedden tartják meg a parlamentben. A Tisza-kormányban 16 miniszter lesz. A névsor az igazságügyi miniszteri poszton történt cserét követően pénteken véglegesedett.

Az viszont már korábban kiderült, hogy a Tisza kiket jelöl a parlamenti bizottságok élére, illetve hogy kikre vár ilyen feladat az ellenzék részéről.