Elképesztően magas a részvétel, Magyar és Orbán már szavazott – élőben a választásról

A legmagasabb részvétel Békésben, Tolnában és Bács-Kiskunban van, a legalacsonyabb pedig Borsodban, Szabolcsban és Nógrádban.

A kilenc órás rekord részvételi adatok megyei bontásban így néznek ki:

• Budapest főváros 15,96%
• Bács-Kiskun vármegye 18,53%
• Baranya vármegye 16,72%
• Békés vármegye 18,61%
• Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 14,13%
• Csongrád-Csanád vármegye 17,67%
• Fejér vármegye 17,97%
• Győr-Moson-Sopron vármegye 17,29%
• Hajdú-Bihar vármegye 17,73%
• Heves vármegye 17,11%
• Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 18,35%
• Komárom-Esztergom vármegye 17,14%
• Nógrád vármegye 15,09%
• Pest vármegye 18,01%
• Somogy vármegye 16,86%
• Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 14,52%
• Tolna vármegye 18,61%
• Vas vármegye 15,92%
• Veszprém vármegye 17,34%
• Zala vármegye 15,77%

Szabó Andrea szociológus, politikatudós közösségi oldalán közölte: 6 órakor elsőként szavazott, így vasárnap egész nap a részvételi adatokat figyeli. A szakértő fontosnak tartotta megjegyezni, hogy szerinte a részvétel országos szintű időbeni lefutásánál (délelőtt nagy részvételi csúcsra számít) nagyobb a jelentősége a területi megoszlásnak, a ténylegesen leadott szavazatoknak.

Ezért a részvétel területi aspektusát is érdemes figyelemmel kísérni.

Az előzetes információk alapján arra számít, hogy 20 óra felé elkezdenek ömleni a részeredmények, mert kevés az országos lista, szokatlanul alacsony az egyéni jelöltek száma. Az idei a valaha volt legmagasabb 9 órás részvételi adat (16,89%) kapcsán emlékeztett arra, hogy az eddigi rekord a 2018-as OGY-választáson volt (13,17%).

Továbbra is azokban a szavazókörökben tapasztalhatunk magasabb részvételt, ahol a Tisza Párt volt előnyösebb helyzetben a 2024-es EP-választáson – írja a Választási földrajz a Facebook-oldalán. A posztjuk szerint az ellenzéki szavazókörökben nőtt nagyobbat a részvétel, de azért jelezték, hogy az egyes kategóriák között nagyon szűk az eltérés.

Egyúttal hozzátették, hogy a délután egy- és háromórai részvételi adatokból már okosabbak leszünk, de mint írták:

eddig inkább a Tiszának kedvező a napközbeni részvétel lefutása.

Kétszer annyian szavaztak már reggel 9 óráig, mint a 2002-es választás (végül 70,5 százalékos részvételt hozó) első fordulójában, de a négy évvel ezelőtti részvételt (10,31 százalék) is messze felülmúlja a mostani 16,89 százalékos adat.

Az alábbi ábrán mutatjuk az összehasonlítást az utóbbi két és fél évtized választásaival.

Választási térképünkön pedig részletesen böngészhetők a megyei és választókerületi részvételi adatok:

Vármegyék adatai Budapesti adatok

Olvasónk jelezte, hogy Székesfehérváron a 018. számú szavazókör (Béke tér 4., Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnázium) bejárata elé kitettek egy táblát, amelyen a fideszes jelölt, Vargha Tamás melletti szavazásra buzdítanak.

A vonatkozó szabályok szerint a közterületen található választási plakátok eltávolítását a törvény nem írja elő, de a választópolgárok az egyéni választókerületi választási bizottsághoz benyújthatnak kifogást. A választási törvény egyébként előírja, hogy a szavazókörnek helyet adó épület bejáratától számított 150 méteres sugarú területen belül, közterületen nem lehet semmilyen kampánytevékenységet folytatni.

Az aHang aktivistái „Daszvidanyja” és „Tovarisi Konyec” feliratú plakáttal és egy Moszkvába tartó repülőjeggyel várták Orbán Viktort a szavazás után a 12. kerületi Zugligeti Általános Iskolánál. Közleményük szerint mindeközben felcsendült a „Red army is the strongest” szovjet dal.

A közleményben azt írták: az aHang azért szervezte az akciót, hogy

Orbán Viktort is szembesítsék a választás tétjével: Európa vagy Oroszország.

Szerintük a jelenlegi hatalom letette a voksát az orosz diktatúra mellett, „elég csak Szijjártó és Lavrov, vagy Orbán és Putyin megismert kapcsolatára gondolni” – fogalmaztak.

A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint reggel kilenc óráig a részvételi arány 16,89 százalék. 2022-ben ugyaneddig az időpontig 10,31 százalék volt a részvételi arány.

A 9 órás adatok szerint a legtöbben eddig Csongrád-Csanád vármegye 4. számú választókörzetében szavaztak, itt már 20,44 százalékon áll a részvételi arány. Ugyanebben a választókörzetben négy éve 13,29 százalék volt ez az arány.

A részletes adatokat itt böngészhetik:

Vármegyék adatai Budapesti adatok

A választókerületek a Fidesz javára torzítanak: átlagosan többen élnek az ellenzék felé hajló kerületekben, így kevesebb szavazatra van szüksége a kormánypártoknak a mandátumszerzéshez. A leginkább égbekiáltó aránytalanságokat a Dél-Dunántúlon találjuk: három tolnai és három somogyi kerületben meghaladja az országos átlagtól való eltérés a 15 százalékot, amit a kormánynak törvényi kötelessége lenne korrigálni. A rendszer legnagyobb kárvallottjai az ellenzéknek kedvező, urbánus országrészek, mindenekelőtt a tisztán városi, szegedi választókerület, valamint Komárom-Esztergom megye.

Kapcsolódó

Egy dombóvári választópolgár szavazata csaknem másfélszer annyit ér, mint egy szegedié

Térképre tettük, hol ér többet és hol kevesebbet egy szavazat.

Az országos listás szavazólap sosem volt még ilyen rövid országgyűlési választáson, a négy évvel ezelőtti hat helyett most csak öt párt (Tisza, Fidesz–KDNP, Mi Hazánk, Demokratikus Koalíció és Kétfarkú Kutya Párt) közül választhatunk. Ennek, a kamupártok leáldozásának és a visszalépéseknek köszönhetően az egyéni jelölti kínálat is leszűkült.

Vannak olyan körzetek, ahol csak négy egyéni jelölt van:

• Bács-Kiskun 2. (Kecskemét), ahol a DK-s Kopping Rita visszalépett, amiért kizárták a pártból,
• Hajdú-Bihar 6. (Hajdúböszörmény), ott a listát állító pártok közül az MKKP-nak nincs jelöltje,
• Nógrád 1. (Salgótarján), az egyik csatatérkörzetünk, ahol a DK-s és a kutyapárti jelölt is visszalépett, talpon van viszont a Munkáspárt–Szolidaritás jelöltje,
• Pest megye 14. (Cegléd), ahol a Kétfarkú Kutya Pártnak nincs indulója,
• valamint Vas megye 1. (Szombathely), ahol a DK által támogatott Czeglédy Csaba lépett vissza az utolsó pillanatban.

A legtöbb jelölt átlagosan Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van: a két miskolci kerületben 8-8, Ózdon 9, a sátoraljaújhelyi körzetben pedig az egész országban a legtöbb: tíz.

Budapesten a 16-os számú, dél-pesti körzet a csúcstartó 9 jelölttel.

A 24.hu választási térképén mindenki, aki a szavazásra készül, megnézheti, kik indulnak az egyéni választókerületében, illetve az országos listák helyezettjei is láthatók.

jelöltek országosan budapesti jelöltek országos listák statisztikai adatok

A nagy többség továbbra is támogatja.

A mostani kampányban is többen utaltak már arra, hogy éppen 23 éve döntöttünk a csatlakozásról az Európai Unióhoz. Akkor az ügydöntő népszavazást, rendhagyó módon, az alkotmány módosításáról szóló 2002. évi LXI. törvény 79. §-ában rendelték el.

Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?

A 2003. április 12-én megtartott országos népszavazás eredményes volt, a szavazók 83,76 százaléka IGEN választ adott. A képet árnyalta, hogy csak a választásra jogosultak (8 042 272) 45,62 százaléka szavazott. A feltett kérdésre

• érvényesen szavazott a megjelent választók 99,44 százaléka (3 648 717 ember),
• érvénytelenül szavazott a megjelentek 0,49 százaléka (17 998),
• IGEN választ adott az érvényesen szavazók 83,76 százaléka (3 056 027),
• NEM választ adott az érvényesen szavazók 16,24 százaléka (592 690).

A minap lezárták a Brüsszelről indított úgynevezett nemzeti petíciót. Annak eredménye még nem ismert, az Orbán-kormány szerint rekordszámú válasz érkezett. Az mindenesetre biztos, hogy a magyarok többsége még mindig EU-párti, de nőtt az uniós tagsággal, az euró bevezetésével kapcsolatban bizonytalanok aránya, a 21 Kutatóközpont felmérése szerint a kormánypárti szavazók bő harmada a kilépésre szavazna.

Kapcsolódó

Rigai nagykövet: Nem Moszkvába mennek egyetemre a gyerekeink, hanem Berlinbe, Párizsba, Helsinkibe

Urkuti György egy számára fontos évfordulóról írt.