A sportjátékok története egyidejű a videójátékokéval, hiszen már az egyik legelső, a Pong is a tenisz lényegét ültette át digitális formába: az „ütő” vízszintes mozgatásával vissza kellett juttatni a „labdát” az ellenfél térfelére. A zsáner innentől kéz a kézben járt a különböző platformokra megjelenő szórakoztató szoftverekkel.
Az idősebbek emlékezetében még élénken élhet a nyári olimpia ihletésű, joystickgyilkos Summer Games a Commodore 64 korszakból, fiatalabbaknak pedig a Wii Sports, ahol már a tévé előtt mozgásérzékelős kontrollereket lóbálva lehetett imitálni a különböző sportokat. Bár manapság jóval kevesebb ilyen típusú játékkal találkozhatunk, a műfaj egyáltalán nem halt ki, többek között a Nintendónak köszönhetően, hiszen a japán cég előszeretettel házasítja a rendkívül népszerű Super Mario univerzumot a sportokkal, főleg olyan, kanapéról is jól játszható fajtákkal, mint a golf vagy a tenisz.
Utóbbiak sorát bővíti a Mario Tennis Fever, ami február végén jelent meg Nintendo Switch 2 konzolra, és nyolc év után ez az első olyan Mariós program, amiben a jól ismert, és általunk irányított karaktereknek teniszütőket szorongatva kell helyt állniuk.
Mario Tennis Fever
A fejlesztésért ezúttal is Nintendo sportjátékait szállító, szintén japán Camelot stúdió felelt, és bár a Mario Tennis Fever egyáltalán nem találja fel a spanyolviaszt, összességében elmondható, hogy jól sikerült epizódja a 26 éve indult Mario Tennis-szériának. Már persze akkor, ha kedveljük ezt a zsánert, és a baráti körünkben vagy családunkban találunk olyan embereket, akik hajlandóak velünk pályára állni.
Ha valaki először találkozik Mario Tennis-játékkal, annak mindenképpen érdemes az Adventure móddal kezdeni az ismerkedést, ugyanis a program itt tanítja meg az alapokat, a szerválástól a különböző ütéstípusok használatán át a játék legnagyobb újdonságának számító, különleges képességekkel rendelkező ütők használatáig.
És itt gyorsan meg is jegyezném, hogy ez a Mario Tennis Fever leggyengébb része. A fejlesztők valamiért fontosnak érezték, hogy története is legyen az oktatásnak, így bébivé visszafejlődve kell elsajátítanunk a virtuális tenisz minden csínját-bínját.
A gond nem a sztorival van, az tökéletesen illeszkedik a Mario világához, a megvalósítás ment félre, ugyanis a program ezen része rendkívül vontatott lett. Az alap játékmenet és különböző technikák elsajátításának folyamata közel három órára nyúlik a felesleges mászkálás/beszélgetés és a sokszor indokolatlannak érződő minijátékok erőltetése miatt. Ami azért is fájó, mert az Adventure mód végigvitele akkor is kihagyhatatlan, ha szeretnénk feloldani minden medált, ütőtípust és játszható karaktert.
Az ütőktől ütős
Mivel a program a teniszre épül, így a játékmenet hatalmas meglepetéseket nem tartogat: teniszezni kell. Ezt lehet egy ellenfél ellen, párban két ellenfél ellen, de arra is van lehetőség, hogy egyszerre négyen játsszunk egyetlen kanapéról – ennek az egyetlen feltétele a kellő számú extra kontroller megléte. Emellé természetesen adottak az online összecsapások, illetve nem hiányzik a Local Play (mikor egymáshoz közel játszunk saját gépeken), továbbá a GameShare lehetőség sem. Utóbbi ugye azt teszi lehetővé, hogy olyanokkal játsszunk közösen, akik nem vásárolták meg a programot, ráadásul ez a mód nemcsak a Nintendo Switch 2-t támogatja, de az elődgépet is.
A program elég szabadosan követi a tenisz szabályait, de a lényeg az, hogy a labdát mindig visszajuttassuk az ellenfélhez, lehetőleg úgy, hogy nekik ez már ne sikerüljön felénk. A labda visszaütése persze csak a kezdet, hiszen most is adott a lehetőség, hogy különböző technikákat (átemelés, lapos, pörgős, ívelt, nyesés) alkalmazzunk, jól helyezkedve aktiválható az úgynevezett Star Shot, de a legfontosabb, hogy megjelentek a Fever ütők, amelyek egészen speciális trükkök bevetését teszik lehetővé. Ehhez nem kell mást tenni, mint folyamatos labdajátékkal feltölteni a karakterünk Fever Shot csíkját, és már élhetünk is az extra lehetőségekkel.
A speciális ütések között akadnak olyanok, amik lehetővé teszik nagy távolságok gyors leküzdését, hogy vissza tudjuk ütni a labdát, lesznek, amelyek extrém ívet leíró szervákat eredményeznek, de olyanok is, amik csapdákat (tűz, jég, forgószél, mocsár) eredményeznek, esetleg egy tűzhányót, ami lávagolyókat ereget. És ez még nem minden, hiszen akad például olyan ütő, ami rövid időre láthatatlanságot biztosít.
Ezek a lehetőségek meglehetősen változatos játékélményt biztosítanak, és a Mario Tennis Fever egyik legszórakoztatóbb része, hogy megtaláljuk azon ütőket, amelyek leginkább passzolnak a játékstílusunkhoz. Ha ez megvan, akkor jöhet a közös őrület, mikor egyszerre akár négyen játszva elképesztő káosz varázsolható a pályára a különböző extrákat biztosító speciális megoldásoknak köszönhetően.
A stratégia ugyanakkor az ütők megválasztásával még koránt sem ér véget, hiszen a megnyitott karakterek sem egyformák, három osztályba sorolhatók (erős, gyors, technikás), előnyökkel, hátrányokkal, amiket kiegészítenek egyedi tulajdonságok. Ezek a tényezők a Fever ütőkkel párosítva olyan mennyiségű variációkat biztosítanak, hogy a játékmenet még a sokadik meccs után sem válik unalmassá.
Legalábbis akkor, ha nem ragadunk le néhány kedvenc karakternél. A lehetőségek végigpróbálgatása nemcsak a szórakozás, de a siker esszenciája is, hiszen mások ellen játszva tényleg csak akkor tudunk igazán eredményesek lenni, ha tisztában vagyunk a saját hősünk, illetve az ellenfelek által választott szereplők tulajdonságaival.
Tartalmas és szép
A hosszútávú szórakozást persze nemcsak a változatos karakterek és ütők biztosítják, de a rendelkezésünkre álló játékmódok is. Az Adventure teljesítése után jöhetnek a bajnokságok (Tournament), a három élettel abszolválható kihívások (Trial Towers), a speciális szabályokkal operáló Mix it Up, és emellé adott a gyors közös játékot biztosító Free Play, sőt, a Swing Mode-ban lehetőségünk van arra is, hogy a Wii Sportos időket felidézve a Joy-Conokkal a levegőben hadonászva mérkőzzünk meg egymással.
Kihívás amúgy ezen felül is van a játékban, győzni még a gépi ellenfelekkel szemben sem mindig egyszerű, és ez hatványozódik, ha a processzor helyett emberekkel kerülünk szembe. Az élményt pedig tovább növeli, hogy a Mario Tennis Fever kifejezetten szép játék, talán a legszebb az elmúlt bő fél évben megjelent Nintendo Switch 2 programok közül. Sajnos a hangokról ugyanez nem mondható el, a beszéd nélküli prüttyögés például már az Adventure mód felénél az idegeimre ment, és egy idő után a feleslegesen szószátyár, meccs közbeni kommentárt is kikapcsoltam.
Tökéletes játékról tehát most sem beszélhetünk, és azoknak sem tudom jó szívvel ajánlani, akik elsősorban a single player játékokkal ápolnak szorosabb kapcsolatot. Ha viszont valaki olyan programot keres a Switch 2-re, amellyel a barátok és a család bevonásával lehet a legjobban szórakozni, akkor a Mario Kart World és Kirby Air Riders után ez lehet a harmadik program, amit mindenképpen érdemes begyűjteni.
Korábbi tesztjeink Nintendo Switch 2 játékokról:
- Új életre kelt a játék, ami megmentett minket a karantén idején
- Az Assassin’s Creed Shadows még a Switch 2-n is meglepően jó élmény
- Kirby Air Riders teszt: létezik, hogy jobb, mint az új Mario Kart?
- Itt a játék, ami rövid időre elfeledtetheti, hogy még mindig nincs új Zelda
- Ezt a játékot keresed, ha életedben először próbálnád ki a rendes Pokémont
- Ez a játék kihagyhatatlan, ha az egész család használja a Nintendo Switch 2-t
