Aki látta a Barbie filmet, vagy járt mostanában egy játékbolt Barbie polca előtt, annak nem lehet kérdés, hogy a világ legismertebb játékbabája már régóta nem az a sztereotip nőképet és irreális testképet közvetítő figura, amellyel kezdetben azonosították – hiszen a Mattel már évtizedekkel ezelőtt a különböző kisebbségek inkluzív reprezentálásának útjára lépett.
Az sem újdonság, hogy már rég nemcsak mindenféle bőrszínű és testalkatú Barbie babát lehet kapni, hanem kerekesszékes, látás- vagy hallássérült, Down-szindrómás vagy vitiligós babákat is.
A több mint 175 különféle babából álló termékcsalád újabb és újabb tagjainak bemutatása után azonban rendre fel szokott merülni az a kritika, hogy csak egy jól felépített marketingstratégiáról van szó, ami valójában nem is biztos, hogy olyan szemléletformáló hatással bír, mint ahogy azt állítják. Egy autizmussal felnőttként diagnosztizált marketingszakember, egy autizmus-szakember pszichológus és a Mattel magyarországi marketingmenedzsere segítségével igyekeztünk kideríteni, hogy mi lehet az igazság.
