Az ukrán tárgyalódelegáció a múlt hét végén Miamiben szállt le, hogy egyeztessen Donald Trump amerikai elnök embereivel a lehetséges békéről. A csapatot már nem Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nagyhatalmú kabinetfőnöke vezette, hiszen két nappal a találkozó előtt belebukott egy korrupciós botrányba. A megbeszélést Marco Rubio amerikai külügyminiszter, az amerikaiak racionálisabb képviselője, sikeresnek nevezte, de hozzátette, hogy sokat kell még dolgozni a megállapodáson.
Egyelőre tényleg nem sokat tudni arról, hogy alakult át az eredetileg masszívan az orosz javaslatokat leíró orosz–amerikai béketerv. Egy dolgot lehet csak tudni biztosan:
A kérdés az, hogy akkor ki fogja. Az egyértelmű válasz pedig az lenne, hogy az Európai Unió. Pontosabban Ukrajna nyugati szövetségesei, amelyek közé az EU mellett Nagy-Britannia és Japán is tartozik.
Arról, hogy milyen elvek mentén működik a béketerv, írtunk már, és a legutóbbi Háromharmad podcastben is szó volt róla. Arról viszont kevesebb szó esik, hogy mi történik ezután.
Pedig a mostani, a korábbinál szenvtelenebb amerikai lépések mögött az is fontos ok lehet, hogy amikor az Egyesült Államok keményebb hangnemet kezdett megütni Oroszországgal szemben, az uniós tagországok nem fokozták a nyomást az oroszokon, hanem inkább hátradőltek. A Biden-kormány bukása és Donald Trump hatalomra kerülése óta viszont az a kérdés, hogy ki fogja a továbbiakban támogatni Ukrajnát.
