„Véleményem szerint egy évtizeden belül határozott jeleket találunk majd a földönkívüli életre, húsz-harminc éven belül pedig már konkrét bizonyítékok is a kezünkben lesznek” – jelentette ki az NBC News tudósítása szerint Ellen Stofan, a NASA egyik vezető kutatója kedden egy, az űrkutatási ügynökség kutatási terveivel foglalkozó háttérbeszélgetésen.
„Tudjuk, merre keresgéljünk. Tudjuk, milyen módszerekkel keresgéljünk – hangoztatta a tudós. – Néhány kivételtől eltekintve, a technológia is adott, és jó úton vagyunk afelé, hogy hadrendbe állítsuk ezeket a technológiákat. Biztos vagyok benne, hogy jó úton haladunk.”
Stofan véleményét az egykori űrhajós John Grunsfeld, a NASA tudományos küldetéseket felügyelő igazgatóságának társadminisztrátora is osztja. Véleménye szerint viszonylag rövid időn belül olyan bizonyítékokat találhatunk, amelyek megerősítik, hogy a naprendszeren belüli más bolygókon és azon kívüli is megvetette a lábát az élet.
„Egy emberöltőn belül bizonyítékot találhatunk a saját naprendszerünkön belül az élet létezésére – talán egy jeges holdon vagy a Marson –, és egy újabb emberöltőn belül valamelyik közeli csillag körül keringő bolygón is megtalálhatjuk ugyanezt” – hangoztatta Grunsfeld.
Bíztató jelek
Grunsfeld hangsúlyozta, a legújabb felfedezések azt mutatják, hogy a Tejút hemzseg az olyan bolygóktól, amelyek megfelelő feltételeket biztosíthatnak az élet kialakulása és fennmaradása számára.
A kutatók nemrég jelentették be: bizonyítékokat találtak arra, hogy a Jupiter két holdja, az Európa és a Ganümédész, valamint a Szaturnusz körül keringő Enceladus jégpáncélja alatt nagy mennyiségű folyékony víz bújik meg. Ahogy arra is, hogy a Mars felszínének jelentős részét egykor hatalmas ősóceán borította; és a műholdfelvételek alapján az sem lehetetlen, hogy időnként mind a mai napig sós víz tör fel a bolygó sivár felszíne alól.
A NASA Curiosity marsjárója is bíztató jelekre bukkant: többek között széntartalmú szerves molekulákat és lekötött nitrogént talált a vörös – mindkettő fontos építőeleme a földi életnek.
A Kepler űrobszervatórium által begyűjtött adatok is optimizmusra adnak okot. Valószínű, hogy szinte mindegyik megfigyelt csillag körül bolygók keringenek, köztük számos olyan is, amely lakható lehet. Mi több, a Kepler adatai arra utalnak, hogy a galaxisban sokkal több, a Földhöz és a Marshoz hasonlóan sziklás bolygó lehet, mint a Szaturnuszhoz és a Jupiterhez hasonlólakhatatlan gázóriás.
