Mit szól Kövér László eljárásához?
A szocialista és az elempés képviselők fizetésmegvonása a házelnök és az illetékes frakcióvezetők ügye.
A fideszesek 2006 ősze után Gyurcsány Ferenc beszédei alatt elhagyták a termet. Annak idején ön, mint házelnök levonhatta volna ezt a fizetésükből.
Ha akartam volna, akkor sincs rá jogom, hiszen a házszabály csupán a szavazásokon való jelenlétről rendelkezik.
Az alkotmányozás tavaszi vitája során – ahogy a Ház szocialista alelnöke, Ujhelyi István nyilatkozta kedden – a kormánypárti frakciók mindössze tíz-tizenöt százaléka tartózkodott odabent.
Nem hiszem, hogy a politikai elit bármelyik részének volna joga bármit is a másik oldal szemére vetni.
A Népszava adatai szerint Orbán Viktor 2002 és 2006 között összesen 9576 szavazásról hiányzott.
Ezeket mind igazolta az akkori frakcióvezetője.
Az LMP és az MSZP frakcióvezetője is próbálta igazolni saját képviselőtársai hiányzását, de Kövér Lászlóról lepattant a próbálkozás.
Kövér politikai tettel válaszolt egy politikai akcióra, jelesül az alkotmányozás ellenzéki bojkottjára.
Fotó: Neményi Márton / fn.hu
Ha ön lenne most a házelnök, a kövéri megoldást választja?
Nem tudom, mit választottam volna. Nem kívánom sem kritizálni, sem védeni a házelnök úr döntését. A parlament nem klasszikus munkahely. Egyrészt mert négyévente mindenkinek meg kell méretnie magát a választók előtt. Másrészt pedig nem mérhető a jelenlét, hiszen csupán a szavazásokon való aktivitást regisztrálja a rendszer.
A tévéközvetítés a vitákon való szerény aktivitást is mutatja.
Na de, ha valaki azért nem ül egy törvény vitája alatt a teremben, mert hivatalos tárgyaláson vagy kiküldetésben van, az attól még végzi a munkáját. A külföldi parlamentek is rendre a szavazások alatt telnek meg. Tudom, a képviselői hiányzás érzékeny, sokakat foglalkoztató kérdés. Számos honfitársunk dolgozik és él nehéz körülmények között, nem meglepő, ha szúrja a szemét, amit a televízióban lát. De ha azt érezné, hogy róla szól a törvényhozás, ha azt látná, hogy a gőz nem a sípra, hanem a kerekekre jut, ha minden jól menne az országban, eszébe nem jutna a foghíjas padsorokkal foglalkozni.
Kövér akciója jól jön a Fidesznek?
Fogalmam sincs. A fő bajom vele az, hogy végeláthatatlan, értelmetlen vitát indít el. Miközben fontos kérdésekről kellene beszélni.
Még a lapunknak januárban adott interjújában szóba került az alkotmányozásban vállalt szerepe. Ön a következőt nyilatkozta: „Képviselőként kötelességem részt venni a folyamatban. Támogatni csak akkor fogom az új alkotmányt, ha az általunk javasolt megfontolások is bekerülnek a szövegbe. Szerintem ellenzékben az a demokratához méltó magatartás, ha valaki még a kormánypárti kétharmad mellett is részt vesz javaslataival a munkában.” Adta a nevét, az arcát, a balos mivoltát, részt vett a kérdőívet szerkesztő nemzeti konzultációs testületben, sőt még az alkotmányozást népszerűsítő televíziós reklámokban is szerepet vállalt…
Már elnézést, de televíziós reklámban nem szerepeltem, egyszerűen köszönetemet fejeztem ki mindazoknak, akik visszaküldték a nemzeti konzultációs kérdőívet.
Egy tévés spotban, amit a kormány az alkotmányozás népszerűsítésére használt. Ön az utolsó percig lebegtette, megszavazza-e az új alaptörvényt, ám végül nemet nyomott, nyilván mert egyetlen javaslatát sem fogadta be a kétharmad.
Válasszuk ketté ebbéli munkámat. A nemzeti konzultációs testületben egy folyamatot menedzseltünk le. Az alkotmányozás pedig szívügyem, hiszen 2003-ban én vetettem fel a szükségességét, így most morális kötelességem volt részt venni az előkészítésben. A Szociális Unió elnökeként és független képviselőként az egyetlen voltam, aki alternatív javaslatot tett az asztalra. Négy kérdést vetettem fel: milyen demokráciát szeretnénk, ehhez milyen állam, milyen intézményrendszer, valamint milyen alapjogi rendszer társuljon. Minimális követelményként az igen szavazatomért azt kértem: az új alaptörvényben állampolgári alapjogként állami garanciával szerepeljen a szociális biztonsághoz, a munkához és a lakhatáshoz való jog, valamint a parlament fontolja meg a kétkamarás működési rendet.
Fotó: Neményi Márton / fn.hu
Egyik sem jött be. Nem érzi úgy, hogy kihasználták?
Miért érezném? Letettem egy alternatív javaslatot. Egy olyan rendszert, amely minden elemében tükrözi azt a társadalomszemléletet, amit vallok és amit a Szociális Unió is képvisel.
Abból az alternatív javaslatból a Fidesz nem emelt át semmit.
Azért ez így nem igaz. Közel két órát beszéltem az alkotmány vitájában, aminek köszönhetően – például a környezeti jogok és a fenntarthatóság kérdésében – számos elképzelésem bekerült az új alaptörvénybe. Igaz, nem az én módosító indítványaim alapján.
Utólag is helyesnek tartja, hogy részt vett az alkotmányozásban?
Természetesen. Ha mindenki gyűlölködik is, én nem állok be a sorba. A fő baj az, hogy egy következő alkotmányozási vihar magvát ültette el ily módon az új alaptörvény. Hiszen most az ellenzéki erők azt várják, jöjjön már 2014, és ha lehet, kétharmaddal nyerjék meg a választásokat, hogy aztán átírják az alaptörvényt. Természetesen ezzel is az ország bizonytalanságát növelve. Ezért sajnálom, hogy az ellenzék egy része nem vett részt a vitában.
Ha részt vett volna, akkor is ugyanezt az alkotmányt szüli a kétharmad.
Nem tudhatjuk. Én politikus vagyok, az a dolgom, hogy küzdjek az általam helyesnek vélt ügyekért, döntésekért. Ha kisebbségben maradok, tudomásul veszem. Nem akarok hűségesküt tenni egyik oldalnak sem. Amúgy sem konfrontatív demokráciát szeretnék, hanem kooperatívat, ahol végre lehetnek valódi közös ügyeink.
