Az állomány bizonyította, hogy egy váratlan és egyedülálló ipari katasztrófa következményeivel is eredményesen meg tud birkózni – tudatta Szabó Máté. Az ombudsmani vizsgálat ugyanakkor megállapította, hogy további fejlesztés és több vegyvédelmi katona kellene. Az ombudsman jelentése arra is kitér, hogy a katasztrófa elhárításra létrehozott szervezeteknek képeseknek kell lenniük az együttmûködésre arra, hogy “kellõ szakértelemmel és eszközökkel elháríthassanak egy esetlegesen bekövetkezõ vegyi vagy biológiai, természeti vagy ipari katasztrófahelyzet, vagy kezeljék egy esetleges terrortámadás közvetlen következményeit”.
A katasztrófa után – Galéria
A jelentés kiadásával Szabó Máté annak fontosságára akarja felhívni a figyelmet, hogy meglegyenek a katasztrófahelyzeteket megelõzõ felkészülés, mentés, helyreállítás személyi és tárgyi feltételei. Szabó Máté ezért felkérte a honvédelmi minisztert, hogy mielõbb intézkedjen a mentesítõ technikai eszközök korszerûsítésérõl, és arról is, hogy a vegyivédelmi zászlóalj létszáma az általa ellátott feladatokhoz igazodjon.
Az állampolgári jogok országgyûlési biztosa egy hét múlva munkatársaival személyes helyszíni meghallgatáson találkozik a katasztrófától sújtott települések panaszosaival, akik a védekezés és helyreállítás egyes körülményeit kifogásolták. Az állampolgári észrevételeket Devecseren és Kolontáron az ombudsman panaszládáiban gyûjtötték össze, áttekintésük jelenleg is tart, ezután értesítik azokat, akikkel a megállapítások nyomán a személyes megbeszélés is szükségesnek látszik.
A névtelen hõsök, akikrõl elfeledkeztek
Az ombudsmani jelentés kapcsán különösen érdekes a légimentõk volt fõnökének visszaemlékezése. Túri Péter Facebook-oldalán számol be arról, amirõl eddig senki sem beszélt, hogy “az ország történetének egyik legösszetettebb légimentési mentõakciója zajlott délután fél kettõ és este 10 óra között”. “A füredi gép után, amelyik átmenetileg Kolontáron maradt, a sármellékit riasztottuk a devecseri kárhelyre. Késõbb felhoztuk Pécset is, majd negyedik egységként a budaörsi helikopter indult le” – írja a szakember, aki maga döntött arról, hogy amit évekig tervezgettek, elméletben a katonai kollégákkal kidolgoztak, azt a gyakorlatban is kipróbálják. Ehhez csak három telefon kellett, a budaörsi légimentõ bázisról koordinált riasztás után a pápai kutató-mentõ helikopter elindult Devecserre, majd a “civil kezdeményezésre” egy szolnoki szállító helikopter is.
“Szinte észrevétlenül elhárítottunk egy kisebb mûszaki hibát, végrehajtottuk az ország modern légimentési rendszerének és a MH gépeinek elsõ közös, éles bevetését”. A következmények? Túri Péter szerint a sikert mindenki magáénak tudta be, csak a volt kollégáiról felejtkeztek el, a “köszönöm” szó senkinek nem hagyta el a száját. Közel két tucat légimentõ dolgozott közvetve, vagy közvetlenül a vörösiszap katasztrófa elsõ két napján a kárhelyen, ennek fontosságát sajnos egyik “illetékes elvtárs” sem ismerte el, még az OMSZ-nál sem… – írja a volt légimentõk volt fõnöke, emlékeztetve rá, hogy a katonákkal közösen megírt, szakmai koncepcióból eddig vajmi kevés valósult meg.
A sztárügyvéd milliárdokra pereli a MAL-t
700-800 embert képvisel Magyar György ügyvédi irodája a katasztrófa áldozatai közül. Az ügyvéd a hír24-nek úgy fogalmazott, hogy most annak a 70-80 embernek az ügyén dolgoznak, akiknek komoly veszteséget okozott a katasztrófa. Ez azt jelenti, hogy tipizálták az eseteket, hiszen aki mondjuk, azért kér kártérítést, mert eddigi életkörülményei gyökeresen megváltoztak, talán tovább várhat, mint az, aki elveszítette szeretteit a katasztrófában. A Magyar György által fontosabbnak mondott 70-80 per értéke eléri a milliárdos nagyságrendet. Vagyis ha a bíróság megítéli a kártérítéseket, akkor a MAL Zrt.-nek a legutóbb bejelentett 135 milliárdos rekord bírság mellett még ezt is ki kéne fizetnie. A maradék majd 700 Magyar által képviselt kolontári és devecseri károsult is hasonló terhet jelenthet majd a cégnek, igaz – mivel õk tízszer annyian vannak – a pénz is osztódik közöttük. Magyar szerint most a legfontosabb, hogy a bíróság a kártérítések jogalapját megítélje. Vagyis, hogy kimondja a MAL Zrt mulasztott és a katasztrófa az õ hibájából következett be. Szerinte nem kérdés, hogy a bíróság így dönt, hiszen a cég egyértelmûen mulasztott. Ez azt jelenti, hogy az év végén, a jövõ év elején születhetnek meg az elsõ kártérítési ítéletek.
Az iszapkatasztrófa felelõseit meg kell büntetni
Meg kell nevezni és meg kell büntetni a vörösiszap-katasztrófa felelõseit – mondta a tragédia évfordulóján Kolontáron a belügyi államtitkár. Kontrát Károly a felelõtlen emberi kapzsiság, a gátlástalan pénzhajhászás és az emberi nemtörõdömség következményének nevezte a történteket. Az államtitkár emlékeztetett, hogy a mérgezõ vörösiszap folyamként pusztított el mindent ami az útjába került, tíz ember meghalt és otthonok semmisültek meg. Kontrát Károly elismeréssel szólt a segítségnyújtásról, a katasztrófa után tapasztalható nemzeti összefogásról. A megemlékezésen megkoszorúzták a Kolontáron felállított emlékmûvet. Eközben Devecseren átadták a 100 millió forintos beruházással újonnan épített postát.
Pintér: Teljesítette ígéretét a kormány
A kormány teljesítette az ígéretét, a nemzeti összefogás meghozta az eredményét; Magyarország példát mutatott a világnak szolidaritásból – mondta Pintér Sándor belügyminiszter Devecserben, ahol a vörösiszap-katasztrófa egyéves évfordulója alkalmából emlékparkot avattak. Pintér Sándor kiemelte: újjáépítették a katasztrófa által sújtott területeket, és a környezetet. Kevesebb mint egy év alatt a kárt szenvedett családok új házakba költözhettek, az egész világ elismerte az összefogással megvalósult helyreállítást – mondta.
A belügyminiszter köszönetet mondott a mentésben részt vevõ civil és hivatásos állománynak, a rendvédelmi szervezeteknek, a segélyszervezeteknek, az újjáépítésben részt vevõ kétkezi munkásoknak, a mentõszolgálatnak és az orvosoknak a segítségükért. A vörösiszap-katasztrófában nyújtott rendkívüli helytállásért kitüntetéseket adott át. Egy évvel a tragédia után kedden befejezte munkáját a katasztrófavédelem az ajkai térségben. A gátszakadás óta összesen 145 ezren dolgoztak a helyreállításon Magyarország eddigi legnagyobb, ökológiai következményekkel járó ipari katasztrófája után. A kárelhárításra az állam eddig több mint 35 milliárd forintot költött.
MSZP: el kell számolni az iszapömlés-adományokkal
Az MSZP szerint egy évvel a katasztrófa után el kell számolni azzal, hogy mi lett a kárenyhítésre és a helyreállításra szánt magán-, állami és segélyszervezeti adományok sorsa, illetve azzal, hogy miként használták fel a kármentõ alap forrásait.
Gõgös Zoltán országgyûlési képviselõ azt mondta: sokan fizettek be a kármentõ alapba, így a tisztázás elsõsorban az adakozók és a közvélemény megnyugtatását szolgálhatná. Az MSZP ezért azt várja, hogy a kormánypártok támogassák azt a javaslatukat, amellyel vizsgálóbizottságot hoznának létre az ügyben. Ezzel kapcsolatban a szocialista politikus úgy vélte: a visszaéléseket sugalló sajtóhírek mellett az MSZP szerint is vannak megválaszolandó kérdések például a bútorbeszerzésekkel, vagy azzal kapcsolatban, hogy néhány nap után az illetékesek miért döntöttek úgy, hogy – a 8 kilométerre lévõ helyett – egy nagyjából 30 kilométerre fekvõ bányából szállítják a dolomitot a helyreállítási munkákra. Gõgös szerint a MAL az egyik legnagyobb foglalkoztató a környéken, így “szóba sem jöhet”, hogy befejezze tevékenységét, mert ez társadalmi katasztrófát okozna a devecseri kistérségben, ahol most is az álláshelyek hiánya okozza a legnagyobb gondot.
