Hétfő délutántól törvényünk van rá, hogy a magyar művészet immár nem a Magyar Tudományos Akadémiához, hanem a kormánynak évente és az Országgyűlésnek kétévente beszámoló Magyar Művészeti Akadémiához tartozik.
Ahogy a múlt hónapban már írtuk: az már áprilisban eldőlt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia által létrehozott és társszervezeteként az írókat, művészeket közel húsz éve képviselő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) eddigi civil „ellenszervezete”, a Makovecz Imre vezette, határozottan jobbos Magyar Művészeti Akadémia bekerül az új alkotmányba.
Az előd, az egykori MTA-elnök, Kosáry Domokos által életre hívott, amúgy úgymond jobbos, balos és liberális alkotókat tömörítő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) ezzel eljelentéktelenedett, helyét a Magyar Művészeti Akadémia vette át.
A döntést tiltakozások követték. Az ellenzők fölvetették, hogy a SZIMA közmegelégedésre végezte munkáját, és azt is szóvá tették, hogy az amúgy az organikus építészet apostolaként ismertté vált Makovecz Imre Orbán Viktor baráti köréhez tartozik, sőt egy interjújában kormányzónak javasolta a miniszterelnököt.
Vissza a gyökerekhez
Az előzmények – a SZIMA kikukázása – ismeretében nehezen értelmezhető a törvény preambuluma, mely kijelenti: „A nemzet kötelessége, hogy visszatérve az európai akadémiai eszméhez… létrehozza a köztestületként működő Magyar Művészeti Akadémiát.”
Az MMA dolga, hogy „közfeladatként összefogja a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó képviselőit”. Ezen belül egyebek mellett „figyelemmel kíséri a magyar művészeti élet kérdéseit és meghatározó szellemi folyamatait, majd álláspontját, javaslatait a nyilvánosság elé tárja”.
A törvény szándéka szerint az MMA alá tartozik majd minden, ami művészet. Hiszen a „Magyar Művészeti Akadémia az önkormányzás elvén alapuló köztestület, amely a művészettel – különösen az irodalommal, a zenével, a képző- és az iparművészettel, valamint az építészettel, a fotó-, a film-, az előadó-, a népművészettel -, továbbá a művészet elemzésével, támogatásával, oktatásával, hazai és nemzetközi bemutatásával, közkinccsé tételével és a magyar művészek képviseletével összefüggő országos közfeladatokat lát el”.
A testület létszáma maximált: kétszáz fő.
