A legfõbb ügyész szerint a volt miniszterelnök nem dönthetett volna a sukorói terület értékesítésének módjáról, mert ez a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács hatáskörébe tartozott volna. Gyurcsány szerint minden tanú igazolja, szóbeli összefoglalója nem döntés volt. Õ várja a tárgyalást.
A legfõbb ügyész szerint a King’s City beruházás ügyében a volt kormányfõ csak annyiban ellenõrizte a befektetõk telekcserével történõ ingatlanszerzési kérelmének teljesíthetõségét, hogy megkérdezte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ (MNV) jelen levõ akkori vezérigazgatóját: ez törvényes-e. Amikor Tátrai Miklós erre igennel válaszolt, Gyurcsány Ferenc kifejezte, támogatja a cserével történõ ingatlanszerzést.
A volt miniszterelnök Tátrai Miklósnak azt a feladatot szabta, hogy elõ kell készíteni a földterületek befektetõk általi hasznosítását, a csereingatlanok értékbecslését, a tulajdonjog rendezését. Erre két hónapot határozott meg – olvasható a parlament honlapjára felkerült dokumentumban.
“Gyurcsány Ferenc ezzel a magatartásával eldöntötte, hogy a kért Velence tóparti, állami tulajdonban lévõ ingatlanegyüttes tulajdonjogát a befektetõk megszerezhetik, és kizárólag a cserét határozta meg az értékesítés lehetséges módjaként” – idézi a legfõbb ügyész indítványát a határozati javaslat.
Polt Péter szerint a volt miniszterelnök ezzel az albertirsai és pilisi magántulajdonú földterület állam részére történõ értékesítésének az eladó számára kedvezõ módját is meghatározta. “Ezzel a magatartásával a miniszterelnök elõnyt biztosított a befektetõknek azokkal szemben, akik a vonatkozó törvényi elõírások szerint fõszabályként alkalmazandó nyilvános pályáztatáson részt vehettek volna” – fogalmazott az iromány szerint a legfõbb ügyész, aki szerint a miniszterelnöki támogatás, feladatmeghatározás a cserét illetõen egyedi döntés, utasítás jellegét mutatta; a földcsere kérdésében hozott miniszterelnöki feladatszabás döntõen behatárolta az MNV Zrt. és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács eljárását.
A dokumentum alapján a legfõbb ügyész azt is leszögezi: a csere eleve kedvezõtlen megoldás volt az állam szempontjából, s ez a megoldási mód vezetett a megalapozatlan, manipulált értékbecslésekhez és a nagymértékû értékaránytalansággal megkötött csereszerzõdéshez, amely szerint a befektetõk törvénysértõ módon kívánták megszerezni a kiszemelt földterület tulajdonjogát.
A mentelmi bizottság határozati javaslata kitér arra is, hogy Gyurcsány Ferenc a testület szeptember 6-ai ülésén – bár meghívták – nem jelent meg, egy nappal korábbi, a bizottság elnökének címzett levelében fejtette ki álláspontját, miután elõzõleg megtekintette mentelmi ügyének iratanyagát. Levelében azt írta, nincs egyetlen tanú sem, aki azt mondaná, hogy szóbeli összefoglalóját döntésként értelmezte volna; “esze ágában sincs” azt kérni, hogy mentelmi joga mögé bújhasson, sõt, kívánja, hogy az eljárás során politikai és ügyészi vádlói szemébe nézve maga vádolhassa õket.
Közvádas mentelmi ügyekben a mentelmi bizottságnak szinte töretlen gyakorlata, hogy az igazságszolgáltatási szervekre bízza annak tisztázását, hogy a gyanú megalapozott-e vagy nem – jelzi az elõterjesztés, amely emlékeztet arra, hogy a testület a két szocialista tag ellenszavazatával fogadta el a mentelmi jog felfüggesztését javasoló indítványt.
A volt kormányfõ mentelmi jogáról az Országgyûlés a jelen levõ képviselõk kétharmados többségével akár már jövõ hétfõi ülésén dönthet.
