A történet az elsõ Orbán-kormány idején kezdõdött. Szabó János honvédelmi miniszter a ciklus végén – a két választási forduló között – 36 milliárd forintért rendelt kilencezer katonai URH-rádiót a norvég Kongsberg cégtõl. A következõ honvédelmi miniszter, a szocialista Juhász Ferenc sokáig nem hagyta jóvá a szerzõdést, mert a norvégok egy, még ki nem próbált modellel nyertek, a rádiók nem feleltek meg az elõírt feltételeknek – emlékeztet a lap.
„A norvégok minden erõt bevetettek, hogy „végignyomják” az üzletet. Egy NATO-csúcson maga a norvég miniszterelnök szorgalmazta egy szûk körû tanácskozáson, hogy oldódjon meg végre már a helyzet. Mi erre azt válaszoltuk: csináljanak jó rádiókat!” – mondta a Népszabadságnak Juhász Ferenc. Ez a kormányzati ciklus végére sikerült, de addigra kiderült, hogy a korábban megrendelt kilencezer darab fele is elég lett volna.
Amikor 2006-ban Szekeres Imre átvette a HM irányítását, a szerzõdést módosította, az új megrendelés négyezer rádióról szólt. A norvégok ezt nem akarták elfogadni, de 2007-ben a szerzõdést mégis frissítették (kilencezer helyett négyezer rádió, 36 helyett 16 milliárdért) és 2009-ig kitolták az egy-három százalékos kompenzációra vonatkozó megállapodás határidejét.
Utóbbi végül nem történt meg – elsõsorban a norvégok irreális követelései miatt – így a Kongsberg pert indított a HM ellen, 20 milliárd forintos kárigénnyel. A választott bíróság ezt utasította most el, így a HM-nek nem kell fizetnie. A lap forrásai szerint a döntést a honvédelmi vezetés azért nem veri nagydobra, mert egyfelõl az MSZP igazát bizonyítja, másfelõl a háttérben már megállapodtak a norvégokkal arról, hogy mégiscsak szállíthatnak majd további több ezer rádiót. Ez utóbbit hivatalos forrás nem erõsítette meg a Népszabadságnak.
