Egyre hektikusabban változnak a világ részivénypiacai, miközben a globalizációs hatás miatt a likvid tőzsdék zöme lényegében ugyanazokat a mozgásokat produkálja.
A látszólag rendszertelen ingadozások trendjét, a piaci változások koreográfiáját talán leginkább a Fed kamatpolitikája befolyásolja; a várható részvénypiaci reakciók e grémium kamatdöntéseiből többnyire levezethetők. Jól illusztrálják ezt a legismertebb amerikai részvényindex, a Dow Jones ipari átlag, illetve a magyar tőzsdemutató, a BUX 1998 elejétől megfigyelt változásai. A két index hosszú távú növekedése összhangban van, az 1998. január elejei visszaeséstől számítva 2000. január végéig a Dow Jones 40 százalékot, A BUX 35 százalékot erősödött.
A Dow Jones 1998 elejétől áprilisig közel 20 százalékot emelkedett, majd júliusban korrigált. Augusztusban Oroszország megtagadta nyugati hiteleinek törlesztését, pánikot okozva a világ tőzsdéin. Az index már 10 százalékot esett, amikor az Alan Greenspan vezette Fed 1998 augusztusában változatlanul hagyta az irányadó kamatot (5,50 százalék), és csak újabb 10 százalékos esés után szánta rá magát a kamatcsökkentésre. A gyors egymásutánban végrehajtott három – szeptember 29-én, október 15-én és november 17-én bejelentett -, egyenként 25 bázispontos kamatcsökkentés után már eltűnt a pénzügyi világválság rémképe a részvénypiacokról, a Dow Jones tavaly egyenletesen nőhetett tovább. A visszatérő befektetői bizalom 1999 tavaszán tovább repítette a részvényárfolyamokat, és háromszori – június 30-án, augusztus 24-én és november 16-án végrehajtott -, ugyancsak 25-25 bázispontos kamatemeléssel kellett megakadályozni a további gyors emelkedést. A kamatemelések utáni árfolyamcsökkenés érdekes módon a novemberi változtatás után nem következett be, mivel a Fed nem helyezett kilátásba újabb emelést az esztendő végéig, gondolva az Y2K problémára. Az év végi váratlan emelkedést januárban már visszaesés követte, s a Fed 2000. február 2-i kamatdöntése előtt ismét 11 ezer pont alatt volt a Dow Jones. A februári 25 bázispontos 5,75 százalékra történő kamatemelés után jelentős árfolyam-emelkedés nem várható.
A BUX – két kivételtől eltekintve – másolta a Dow Jones mozgását. A mutató a váratlan választási eredmény miatt 1998 tavaszán 16 százalékkal, majd 1999 elején a rossz makrogazdasági mutatók okán 10 százalékkal esett, ezt a lemaradást azonban azóta behozta.
A fentiekből érzékelhető a Fed “mindenhatósága” az Egyesült Államok, és ennek kapcsán a világ részvénypiacain. Döntései a befektetői magatartást talán indokolatlanul erősen befolyásolják, hiszen az éves szinten csekély kamatváltozásoknak nem kellene a részvényárfolyamok 10 százalék körüli ingadozását kiváltaniuk. –
A szokásosnál gyengébb évkezdetre utal A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) által havonta számított Beszerzési Menedzser Index, amely januárban 47,4-es értéken állt. Sok vállalatnál a januárt is a termelési szünetek, karbantartások, illetve az éves nagyjavítások miatti leállások jellemezték. A feldolgozóipari vállalatok tevékenységének fellendülését mutató index az elmúlt évben decembert kivéve minden hónapban magasabb volt, mint az idén januárban. Az index tavaly szeptemberben érte el az 58,8-es csúcsot. –
Látványosan csökkent tavaly az euró-zóna államainak együttes költségvetési deficitje. Az összesített GDP-hez viszonyított hiány értéke az 1993-ban feljegyzett 5,5 százalékról a múlt évi nem végleges adatok szerint 1,6 százalékra esett. Az Egyesült Államokban a költségvetés mérlege 1998-ban fordult pozitívba, az euró-térségben ez legkésőbb 2003-ban várható. Hollandia már átesett a tűzkeresztségen: 1998-ban – 25 év óta először – többlettel zárt a büdzsé, s rögvest meg is indult a polémia, hogy a felszabaduló forrásokat adósságcsökkentésre vagy kiadásnövelésre kell-e fordítani. –
