„Most már magukra bízhatom? Jó kezekben lesz, ugye?” – adta át a huszonéves rokonát egy idős bácsi a Budaörsi úti Petőfi laktanya bejáratánál a beléptetést intéző, fegyveres biztonsági őröknek. És a lelkes fiatal elindult a megmérettetésre, cikázva a katonai épületek között. Várta őt orvosi és pszichikai vizsgálatok garmada, nem is beszélve a fizikai alkalmasságot mérő felülésekről, fekvőtámaszokról, menetelésről.
Komoly az érdeklődés
Ő csak egy, a közel 4 ezer jelentkezőből, akik a honvédség önkéntes tartalékos állományába szeretnének bekerülni. Az esély mindenkinek adott, csupán egy regisztrációra van szükség, majd várni a kiértesítésre, hogy mikor jelenjen meg az alkalmassági vizsgálatokon. Míg január elején a korábban leszerelt katonák (ők alkotják a regisztráltak mintegy 50 százalékát) állapotát kezdték górcső alá venni, addig a napokban a teljesen civil jelentkezőké (akik a másik 50 százalékon osztoznak a volt rendvédelmisekkel) lett a pálya, immár őket kezdték el behívni az egészségügyi, fizikai felmérésekre. S a volt rendvédelmi szervek eddig regisztrált dolgozóinak sem kell attól tartaniuk, hogy nem látják őket szívesen a Magyar Honvédség berkeiben – mint ahogy a pletykákból hírlik –, hamarosan már ők is sorra kerülnek, ugyanis a napokban osztják be őket alkalmassági vizsgálatra.
Hősünkkel együtt összesen húszan jelentek meg a keddi alkalmassági vizsgálaton az MH Támogató Dandárának Budaörsi úti objektumában. „Zömében férfiak, átlagéletkoruk 32 év, a legtöbben középiskolai végzettséggel rendelkeznek, de van köztük 6 felsőfokú végzettségű is, a társadalmi hátterük pedig teljesen eltérő” – jellemezte Vanyur Tibor ezredes, a Magyar Honvédség Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság vezetője az aznapi „felhozatalt”. Rájuk labor-, különböző szakorvosi (belgyógyászati, sebészeti) és pszichológiai vizsgálatok (pszichológiai tesztek, IQ-teszt kitöltése), valamint fizikai állapotfelmérés (1600 méteres menetgyakorlat, felülés, fekvőtámasz) várt, s mindezeket egy személyes elbeszélgetés koronázott meg.
Alig van szórás
Magas a megfelelési arány a jelentkezők körében – derült ki az eddigi tapasztalatokból. Január eleje óta összesen 270-en estek át az alkalmassági vizsgálatokon. Közülük nyolcan bizonyultak alkalmatlannak, elsősorban pszichológiai okokból, de volt olyan, akit krónikus betegség (pl. magas vérnyomás), illetve alkoholproblémák miatt utasítottak el. Mintegy húsz jelentkezőnél további vizsgálatokra lesz szükség, ők még nem kaptak egyértelmű elutasító választ.
„A honvédség iránti érdeklődés a jelentkezők alapvető indíttatása. Vannak közöttük olyanok is, akik szerződéses katonák szeretnének lenni, de arról lecsúsztak. Viszont nincs kizárva, hogy később akár szerződéses, vagy hivatásos katona váljon belőlük, hiszen a rendszer átjárható” – nyilatkozta Vanyur Tibor ezredes az FN24-nek.
Ízelítőt adott Simicskó István – Fotó: MTI
Lapunknak arra a kérdésére, hogy milyen munkakörben tudják alkalmazni a tartalékosokat, a parancsnok elmondta, hogy a Magyar Honvédség valamennyi feladatába bevonhatóak lesznek. „Mindenkinek meg fogjuk találni azt a tartalékos katonai beosztást, amiben hasznos tud lenni a honvédelem érdekében. Adott beosztástól függően akár helyettesíthetik azokat az erőket, személyeket, akik külföldön teljesítenek szolgálatot. A beosztások pedig a lövésztől kezdve az orvosig mindent lefedhetnek, hiszen mindenféle szakterületen szükség van tartalékosokra a Magyar Honvédségnek” – hangsúlyozta az ezredes. A tartalékosok „hasznosításában” azonban döntő tényező a fizikai állapot, a katonai múlt, a képességek, valamint az iskolai végzettség (a civilek esetében). „Ha egy civil tartalékos missziós szolgálatba akar menni, elméletileg ennek nincs akadálya, nyitva áll előtte a lehetőség, viszont szigorúbb egészségügyi felmérésen kell átesnie” – tette hozzá Vanyur Tibor.
A tökéletes fekvőtámasz
A keddi alkalmassági vizsgálaton megjelenteket Simicskó István, a HM parlamenti államtitkára is meglátogatta, aki rögtönzött bemutatot is tartott a fizikai felmérésen. Miután zakójától és nyakkendőjétől megszabadult, 2 perc alatt (ennyi ugyanis a jelentkezők rendelkezésére álló idő) 51 fekvőtámaszt nyomott. A felbuzdulás nem maradt el. A tartalékosi szolgálatra vágyók is igyekeztek kihozni magukból a maximumot: az ötvenet ugyan nem sikerült megközelíteniük, viszont 30 körüli darabszámot egytől egyig produkáltak.
A fekvőtámasz után a felülések következtek, ám ebből már nem tartott ízelítőt az államtitkár (így nem derült ki, hogy abból mennyi a 2 perces adagja). „Mindenkinek gratulálok. Csak így tovább! Sok sikert!” bíztatásokkal búcsúzott el a jelentkezőktől.
Mindenesetre az FN24-nek örömmel konstatálta, hogy nagyon sokan jelentkeznek önkéntes tartalékos katonának. „Ez mindenképpen azt igazolja, hogy a kezdeményezés jó, a szándék jó, és az emberek értékrendjével, tenni akarásával találkozik ez az elképzelés” – mutatott rá.
Kérdésünkre, miszerint a munkaadót milyen módon kárpótolják, amíg a tartalékos munkavállalója éppen kiképzésen, vagy esetleg bevetésen van, az államtitkár elmondta, hogy a munkaadó mindenképpen számíthat kompenzációra. „Ha kiesik a munkahelyéről, mivel nem tudja ott elvégezni a munkáját, de az ország érdekében dolgozik tartalékos munkavállalóként, akkor a KSH adatai alapján számított átlagkeresettel kompenzálja az állam a munkaadót. Az önkéntes tartalékos katona pedig kap egy rendelkezésre állási díjat, civilként évente a minimálbér felét” – magyarázta Simicskó.
