Az idei, megközelítőleg 44 ezerről valamivel több mint 35 ezerre csökkentené, vagyis több mint 8 ezer fővel faragná le az állami ösztöndíjas, illetve részösztöndíjas helyekre felvehetők számát a kormány – írja az [origo] a birtokába jutott, a jövő évi felsőoktatási keretszámokról szóló előterjesztés nyomán. A tervet akár már a szerdai ülésén is elfogadhatja a kormány.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatási államtitkárságán készült november 20-i keltezésű tervezet szerint az alapképzésben a tavalyi 31 790-nel szemben mindössze 24 780 diák tanulmányát finanszírozná teljes egészében az állam. A felsőoktatási szakképzésben ezenfelül 2350, az egységes osztatlan képzésben 3660, a határon túlra kihelyezett képzésekben pedig 400 államilag támogatott hely maradna országosan, illetve további 150-et az államközi megállapodás keretében Magyarországon tanuló külföldiek számára is fenntartanának.
A tavalyi elosztással ellentétben a részösztöndíjas helyeket nem egyes képzési területekhez csoportosította az államtitkárság, hanem hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő, illetve gyesben vagy gyedben részesülő hallgatóknak (4000 helyet), kiemelkedő sportteljesítményt nyújtó diákoknak (500-at), valamint Magyarországon tanuló külföldieknek (500) különítette el.
A kormány egyetlen támogatott helyet sem hagyott meg a jogász-, illetve közgazdászképzésben, de nullára csökkentette a művészetközvetítésre felvehető hallgatók számát is (a mozgóképkultúra, médiaismeret, ének-zene, képi ábrázolás, kézművesség, környezetkultúra és elektronikus ábrázolás szakok tartoznak ide).
A drasztikus keretszámvágások ismertetése után arra is figyelmeztetnek az előterjesztés készítői, hogy a tendencia, amellyel a 2011-es 53 450 főről 2014-re körülbelül 30 ezerre kívánja leszorítani a kormány az állami (rész)ösztöndíjasok számát, „más európai uniós vagy nemzetstratégiai célkitűzések ellenében hat.”
A javaslat a kockázati tényezők között sorolja fel, hogy a keretszámcsökkentések miatt meghiúsulhat az EU2020-stratégia keretében tett kitűzés, amely szerint Magyarország a 30-34 évesek körében 30,3 százalékra viszi fel a diplomások arányát. „A keretszámok változása effektív korlátot jelenthet a továbbtanulásban” – írják, s ezt modellszámítással is visszaigazolják. Eszerint 2020-ra a teljes, 20-65 éves népesség körében is 1 százalékponttal, a 25-29 éves férfiak és nők esetében pedig 3, illetve 5 százalékponttal alacsonyabb lesz a diplomások aránya ahhoz képest, mint ha nem változtak volna 2012-ben a felvételi keretszámok.
A nyertes a Fidesz által létrehozott Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ott a 2012-es 1017 fős államilag támogatott keretszámot 2013-ra 1470-re vinnék fel a „növekvő állami igények kiszolgálására”.