Politikai alapon kárpótolna a Fidesz?

A Fidesz-KDNP első döntése, amint megkapja a kormányzati felhatalmazást, az lesz, hogy Orbán Viktor egy miniszterelnöki megbízottat nevez ki Balsai István személyében a 2006 októberében történtek kivizsgálására. Ebben az ügyben nincs helye óvatosságnak, hezitálásnak – hangsúlyozta Orbán Viktor a Fidesz-KDNP-frakciószövetség szerdai alakuló ülésén az Országházban. Kijelentette: nem fogják szó nélkül hagyni, ami 2006. október 23-án történt, azt, hogy a hatalom megfélemlítette az embereket. “Ezért felelni kell” – a törvényes keretek között – mindenkinek, aki ebben részt vett. Nincs kivétel sem rangra, sem beosztásra, sem életkorra tekintettel – mondta.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője az fn.hu-nak ezzel kapcsolatban hozzátette: az egyik első előterjesztésük az lesz, hogy törvényt alkotnak majd azok kárpótlására, akik a 2006-os tömegoszlatásban erkölcsi, jogi, vagy egészségügyi kárt szenvedtek. A részletek kidolgozása azonban még folyamatban van.

Közjogilag még nem mérlegelhető a javaslat

Az alkotmányjogász szerint az ötlet szembemegy a jogállami törvénykezéssel, hiszen ez politikai tartalmú jogszabály lenne, politikai célt szolgálna. Kolláth György az fn.hu-nak elmondta: az atrocitások oszlatás közben történtek, műveleti területen, ennek a logikának a megfordítása nem szerencsés és az áldozatok tömegét generálná.

Hozzátette azonban: a javaslatot egyelőre közjogi szempontból nem lehet mérlegelni, ahhoz előbb a törvénytervezet szövegét kell látni.

2006. október 23.

A 2006. október 23-án történtekről a mai napig nincs egységes álláspont. A Fidesz és a radikális jobboldali szervezetek szerint a fellépés „diktatórikus hatalmi intézkedés” volt, míg az akkori kormánypártok, az MSZP és az SZDSZ szerint az erőszaknak éppen a Fidesz uszító kampánya volt az oka. Szerintük a rendőri fellépés indokolt és törvényes volt.

Az ’56-os forradalom ötvenéves évfordulóján Budapesten be nem jelentett tüntetések kezdődtek, amelyek a délutáni óráktól összecsapásokba torkollottak a rendőrséggel. A Belvárosban a Fidesz külön tömeggyűlésen tartott megemlékezést, melynek végeztével az onnét hazafelé igyekvők összekeveredtek a tüntetőkkel, s a rendőrség a két tömeget egyként kezelve kezdett az oszlatásukba. Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitány szerint a fellépés jogszerű volt, és csak azokkal szemben léptek fel, akik többszöri felszólítás ellenére sem hagyták el a műveleti területet.

Révész Máriusz látogatókat fogad a kórházban 2006. október 23-a után (Fotó: MTI)

Jogvédő szervezetek vitatták a rendőri fellépés arányosságát és szakszerűségét, a vipera nevű fegyver és a gumilövedékek használatának indokoltságát. Heves vita tárgya volt az is, hogy a símaszkos rendőrök egy –egyébként törvényellenes – belső utasítás miatt nem viseltek azonosító jelet, így később, a vizsgálatok során jórészt nem lehetett megállapítani az intézkedő rendőrök személyazonosságát.

A zavargásoknak 167 sérültje (köztük 17 rendőr és 5 külföldi) volt, közülük 134 ambuláns, 33 kórházi kezelésben részesült. Gumilövedékek miatt fél szemére megvakult a tüntetések két résztvevője is. A nyak-, fej-, szemsérülések száma 80 volt az összes sérülés között.

Már többen vizsgálódtak

Nem Balsai István lesz az első, aki vizsgálódni fog a 2006-os események kapcsán. A rendőrség vezetői, valamint az igazságügyi-rendészeti és a kancelláriaminiszter már 2006. október 31-én összevont parlamenti bizottság előtt számoltak be az eseményekről. Érdekesség, hogy a bizottság üléséről készült jegyzőkönyveket Szilvásy György kancelláriaminiszter 80 évre titkosította.

Tömegoszlatás 2006. október 23-a éjszakáján (Fotó: MTI)

A Rendészeti Biztonsági Szolgálat (REBISZ) szintén még 2006 őszén belső vizsgálatot indított. Két rendőre ellen büntető feljelentést tett, egy másik rendőr ellen pedig fegyelmi eljárást indított.

Gyurcsány Ferenc felkérésére Gönczöl Katalin kriminológus professzor vezetésével szakértői vizsgálóbizottság alakult. A 2007 februárjában elkészült 263 oldalas jelentés részletes történelmi-politikai-médiaelméleti elemzéseket tartalmazott. A szakértői anyag szerint az események felelősei a magyar politikai osztály széles körében és a rendőri vezetők között vannak. 2006. november 15-én ugyanakkor alternatív bizottság létrehozását határozta el az október 23-i történések vizsgálatára több jogász, Völgyesi Miklós és Morvai Krisztina vezetésével. A 2007. február 23-án nyilvánosságra került – szintén igen részletes, 252 oldalas – jelentésükben elsősorban Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt teszik felelőssé az eseményekért, aki „tudott a rendőri brutalitások tényéről, az aránytalan rendőri fellépésről, s nemhogy vizsgálatot nem rendelt el ezekkel kapcsolatban, de kifejezetten biztatta, utasította a rendőri vezetőket a további erőszakra, jogsértésekre.”

2007. január 23-án az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) tényfeltáró bizottságot hozott létre Papp Károly dandártábornok vezetésével. A Papp-bizottság 2007. július 24-én nevekkel tette közzé jelentését, amely szerint a rendőrség tevékenysége alapvetően törvényes volt, de több elemében is szakszerűtlenségek mutatkoztak.

Kártérítési ügyek

Kártérítés megítélésére is volt már példa. 2009. januárjában, peren kívüli egyezség keretében négymillió forintot és két éves kamatait, összesen 4,5 millió forintot fizetett a REBISZ jogutóda, a Készenléti Rendőrség egy férfinak, aki bal szemére teljesen megvakult, miután a rendőrség gumilövedékkel kilőtte a fél szemét. Az elkövető kiléte a nyomozás során nem volt megállapítható.

2009. július 1-jén a BRFK-t és a Rebisz jogutódját egymillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a Legfelsőbb Bíróság, mert a budapesti Alkotmány utcában indokolatlanul ütöttek le, állítottak elő, és tartottak fogva több mint két napig egy békés tüntetőt.

Büntetőeljárás – mindkét oldal ellen

Az október 23-i zavargások során 153 embert állítottak elő, ebből 35 embert vettek őrizetbe. A demonstrációban részt vevőkkel szemben nyomozati eljárás indult 69 személy ügyében. Az ügyészség – az addigi gyakorlattól szokatlanul eltérően – mérlegelés nélkül minden gyanúsított előzetes letartóztatását kérte, a bíróságok pedig – szintén meglepő módon – ezen indítványoknak szinte kivétel nélkül helyt adtak. A másodfokú bíróságok később az esetek több mint 80 százalékában enyhítettek ezeken a kényszerintézkedéseken.

Renfőri készültség 2006. október 23-a éjszakáján (Fotó: MTI)

A tankot vezető Horváth Györgyöt 2009. október 2-án tettért 1 év 4 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.

Rendőrök ellen 2007. január 12-éig több mint 170 feljelentés érkezett a Fővárosi Ügyészséghez. 2007. április 28-áig 6 rendőr ellen emeltek vádat hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás és testi sértés miatt. Eddig csak tiszthelyettesek vagy zászlósok lettek felelősségre vonva, magasabb rangú rendőrök nem.

Nyugdíjazás, előléptetés, kitüntetés

A rendőri biztosítás parancsnokát, vagyis Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitányt 2007-ben leváltották, azóta nyugdíjba ment. A Deák térről az Astoria felé indított tömegoszlatást elrendelő dandártábornok szintén nyugdíjba ment azóta, ahogy a Fidesz-gyűlés utáni kardlapozást elrendelő lovas alcsoport vezetője is. A Bajcsy-Zsilinszky úti tömegoszlatás elrendelőjét, illetve az Astoria biztosítására kirendelt egység parancsnokát pedig előléptették.

2006. november 17-én a Fővárosi Közgyűlés „Budapest rendőrfőkapitányaként a főváros közbiztonságának megszilárdítása érdekében végzett intenzív és innovatív munkájáért” Budapestért díjat és Budapest Közbiztonságáért Emlékérmet adományozott Gergényi Péternek.

2010 februárjában Bencze József országos rendőrfőkapitány elnézést kért a rendőrök által elkövetett bűncselekményekért. A történtekért azonban más nem vállalta a felelősséget azóta sem.