Orbán Viktor: Az EP-választás eredményét bármikor aláírnám 2026-ra

A sajtótájékoztató nagyjából két órán keresztül tartott, és bár több újságíró is szeretett volna még kérdezni, őket már nem szólította fel Kovács Zoltán. Ráadásul ezúttal visszakérdezésekre sem volt lehetőség, a kérdéseket egyben kellett feltenni, majd továbbadni a mikrofont.

„A török elnökkel minden tárgyalásunk során szóba kerül a Közel-Kelet térsége. Én abban a példátlan helyzetben vagyok, hogy baráti viszonyom van Izrael miniszterelnökével, és egy atyai, baráti viszonyom van Erdogan török elnökkel. És mindenkivel beszélek mindenről. Dolgozom azon, amit egy keresztény embernek tennie kell. De ez egy nagyon nehéz kenyér” – mondta a közel-keleti helyzettel kapcsolatban Orbán, hozzátéve: amit a békéért meg tud tenni, azt meg is teszi.

A hazai mezőgazdasággal kapcsolatban úgy fogalmazott, a hazai élelmiszeripar jól fejlődik, nagy életerő van a magyar mezőgazdaságban.

A magyar mezőgazdaság 20 millió ember élelmezésére alkalmas jelen pillanatban

– jelentette ki.

Ukrajna belépése az Európai Unióba agyonvágná a magyar mezőgazdaságot a miniszterelnök szerint. „Akkor be lehet zárni a boltot. De nem csak itthon, még Franciaországban is” – mondta Orbán.

Orbán a Blikk kérdésére úgy fogalmazott, nem beszélt nyilvánosan az egyházon belüli vitáról, ami a kirobbant a kegyelmi botránnyal kapcsolatban, de annyit kinyilvánít:

Egyetlen politikai döntéshozó sem háríthatja át a felelősséget a tanácsadóra.

Ezt arra a kérdésre válaszolta, hogy megbocsátott-e Balog Zoltánnak. Az egyház ezt az ügyet megvitatta, elrendezte Orbán szerint.

A vagyoni különbségek nem zavarnak – mondta azzal kapcsolatban, hogy a környezetében milliárdosok vannak, például a veje, Tiborcz István, az apja és régi barátja, Mészáros Lőrinc.

Engem ez sosem zavart, valaki vállalkozó, valaki tudós, valaki politikus. (…) Tudtam, mire vállalkozok, sose a vállalkozás világa vonzott, hanem a tudományos. Azt volt nehezebb elengedni.

Üzleti ügyekkel szerinte a miniszterelnöknek nem szabad foglalkozni. „Nem adok senkinek életvezetési tanácsokat, bár a mértéktartást erénynek tekintem” – tette hozzá.

Arra a kérdésre nem válaszolt, megbánta-e, hogy Vitézy Dávidra szavazott a főpolgármester választáson.

Ha tudja, kit kell megkérdezni, mikor kell eurót vásárolni, mondja meg nekem is – mondta Orbán az RTL kérdésére. Szerinte a tudás a jegybanknál van, és ezt nem is szabad tőlük elvenni. Azt látja, hogy a dollárárfolyam változása nagyon erős hatással van a forintra, és erre fel kell készülni.

A forint mozgására az eseti tényezők sokkal nagyobb hatással vannak, mint a magyar gazdaság állapota

– tette hozzá. Beszélt arról is, hogy korszakos gazdaságpolitikus távozott a jegybank éléről Matolcsy György személyében, de Varga Mihályt is hasonlónak tartja, és abban bízik, hogy Nagy Márton is ennek megfelelően teljesít majd.

„A vagyonnyilatkozatom nyilvános, a családtagjaim vagyonnyilatkozatára is van törvény, ezt mindig betartottam” – mondta a miniszterelnök arra a kérdésre, hogy a Tisza azt követeli: öt évre visszamenőleg hozza nyilvánosságra a családtagjainak vagyonnyilatkozatát.

Nem tartja dolgának, hogy az ellenzékkel foglalkozzon, de szerinte a kormányzó párt jól van, a kérdés inkább az, mi van az ellenzéki oldalon.

Lapunk azt kérdezi: metaforának tekinthető-e, hogy Donald Trump azt ígérte, és Orbán is hivatkozott erre, hogy 24 órán belül békét teremt Ukrajnában. Mi most a realitás?

Orbán azt hangsúlyozza: korai a számonkérés, a Trump hivatalba lépése (január 20.) utáni első 24 órára kell figyelni, és arra ő is nagyon kíváncsi. Egyelőre még ő sem tárgyalhat hivatalosan Trumppal, csak beszélgetni tudnak, hiszen még nem elnök.

Milyen a miniszterelnök szerint a Fidesz és a Tisza párt közötti erőviszony most? – szól a második kérdésünk. Erre Orbán azt mondja, ha csak a romániai elnökválasztáson történtekből indul ki, akkor is nehéz megmondani, hogy ki hogy áll, mennyi az annyi, ezért nem is találgat. Az európai parlamenti választás eredményét, amikor a Fidesz 45 százalékot kapott, a Tisza pedig 30-at, bármikor aláírná 2026-ra is.

Érdeklődtünk arról is, hogy miért kell 700 milliárd forintot fordítani kormányzati irodaépületek megvásárlására, racionális-e ez, miközben ebben nincs is még benne például a Pénzügyminisztérium épületének – ahová a Belügyminisztérium költözik majd be – a felújítása, és az államnak nincs pénze a pályaudvarok felújítására.

Orbán hosszan válaszolt. A PM épületéről azt mondta: fantasztikus épület, majd a „komcsi időkben” szerényítésnek nevezve lecsupaszították a Vár teljes területét. Vannak fontosabb dolgok, mint a várbeli épületek újjáépítése, de nyolcvan évvel a háború év után úgy döntöttek, hogy helyrehozzák őket,

mivel a szerényítéssel a nagyság érzetétől fosztottak meg minket, nyolcvan éve ott bukdácsolunk a romok között.

A miniszterelnök kifejtette: valóban az volt a terv, hogy a gazdaságpolitika irányítása egy helyre, a Városliget környéki új irodaházakba költözik. A Belügyminisztérium kerül az eredetileg a PM-nek szánt épületbe, a Szentháromság térre, a volt, szintén a Várban található BM-épület pedig a Honvédelmi Minisztériumé lehet, amely most a Belvárosban, a Balaton utcában székel. Ennek lehetőségét még vizsgálják.

Ami a beruházásokat illeti: évente 60 milliárd forintot fizet ki a kormányzat különböző irodaépületek bérlésére évente. Szerinte egészségtelen, hogy az állam ilyen nagy súllyal van jelen az irodabérleti piacon, és az a helyes, ha hosszútávon minden állami intézmény saját épületben rendezkedik be. Az üzleti negyed pedig legyen az üzleté, ami szállodának való, legyen szálloda – jegyezte meg. Orbán hozzátette, mindez nem olyan fontos, mint az oktatás, az egészségügy helyzete, a bírósági béremelés, ezért több lépésben, 2027-ig akarják mindezt végrehajtani, Gulyás Gergely irányításával.

Járjanak a buszok motorjai – mondta Orbán azzal kapcsolatban, hogy korábban kilátásba helyezték: Brüsszelbe buszoztatják az illegális bevándorlókat, ha Magyarországot tovább büntetik a migrációs szabályai miatt az uniós bíróság döntése nyomán.

„Nem fizetünk, ők ezért elveszik a pénzünket, mi pedig bepereljük őket, és visszaszerezzük a pénzt a bíróságon, ez a terv, meg is bíztunk ezzel egy nemzetközi ügyvédi irodát” – közölte a miniszterelnök.

Az eurózónához csatlakozás nincs a tervek között, mondja a Mandiner másik, a forintárfolyamra vonatkozó kérdésére.

Pártkapcsolataink borzalmas állapotban vannak a lengyel kormányzópárttal, arra kell törekedni, hogy ez ne terjedjen át az államközi kapcsolatokról – mondja a politikai menedékjog kérdéséről.

Az ARD arról is kérdezett, milyen érdek van amögött, hogy Magyarország 3,25 százalékos kamatra ad hitelt Észak-Macedóniának, miközben maga ehhez drágábban jut forráshoz, még Kínától is. Orbán azt mondta: a Balkán stabilitása a nemzeti érdekünk, és mivel ezek szegény országok, olykor a kamatkülönbözetet is vállalva kell támogatni őket, az erőnkhöz mérten. Albániával is tárgyalnak erről.

Milyen a viszonya a CDU-t vezető Friedrich Merz-cel, aki a következő német kancellár lehet? Ez nehéz kérdés Orbán szerint, a németek előtt komoly kihívások állnak, sokkal komolyabbak, mint a Magyarországhoz fűződő viszony, de ha az új kancellár eljut majd ehhez a dossziéhoz, áll rendelkezésre. „Majd dumálunk” – Orbán szerint divatos kifejezéssel így lehet ezt összefoglalni.

Nincs döntés arról, hogy jövőre ne lehetne új vendégmunkás engedélyeket kiadni, illetve azokat hosszabbítani – felelte az Euronews kérdésére Orbán. Ugyanakkor azokkal az országokkal, amelyek nem hozzák meg a vendégmunkások hazatérésének garanciális szabályait, felfüggesztik az együttműködést, így nagyjából tíz országból nem jöhetnek majd január 1-jétől. Hogy pontosan mely országok ezek, az nem derült ki.

A tervek szerint 65 ezer helyett 35 ezer vendégmunkás jöhet jövőre, tette hozzá, mivel a schengeni övezet bővítése miatt kevesebbre lesz szükség.

Nem véletlenül vagyunk különböző pártban, de a legfontosabb kérdésekben egyetértünk, így növekedni fog a két pártcsoport közös kezdeményezéseinek száma – mondta Orbán azzal kapcsolatban, hogy a volt lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki lett az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójának vezetője. Egy tartós együttműködés az ECR és a Patrióták között oda vezetne, hogy létszámban megelőzik a szociáldemokrata frakciót, és a Néppárt mögött a második legnagyobb alakulat lenne az övék, jegyezte meg.

Az AP a korrupcióval vádolt volt lengyel miniszterhelyettesnek adott politikai menedékről kérdezett. Orbán azt feleli: nem akarja a kérdést miniszterelnöki szintre emelni, ezért nem válaszol arra, hogy mit gondol a lengyel jogállamiság helyzetéről. A konkrét ügyet azonban alaposan megvizsgálták, és a kérelmet az illetékes miniszter indokoltnak látta. A miniszterelnök azt is előrevetítette, hogy szerinte nem ez volt az utolsó ilyen eset.

Civilizációs korlátja vannak annak, hogy a választási rendszert legalább egy évvel a választás előtt már ne módosítsák, berheljék, ezért ezt nem is javasolja Orbán. Szerinte ez gyakran vissza is üt azokra, akik aktuális politikai érdekeik szerint alakítanak a választási szisztémán, ezért csak a körzethatárokhoz nyúltak a kirívó aránytalanság miatt.

Ki a felelős azért, hogy a 2024-re ígért gazdasági növekedés nem teljesült? – kérdezi az Index.

Orbán szerint ezzel szemben az a jó kérdés, hogy ki felel azért, hogy 2025-ben majd teljesül. Soha nagyobb tévedést, mint hogy 2024 helyett 2025 lesz a nagy növekedés éve – mondja.

Vitázik-e majd Magyar Péterrel? – kérdezi az ATV. Az uniós pénzekről is érdeklődött a riporter, mivel Orbán arról beszélt, 12 milliárd áll a számlánkon.

Mindig vannak új politikai jelenségek, most épp az agresszív hőbörgés, de ezt nem Menczer Tamás hozta be, ő csak elfogadta a meghívást – mondja Orbán. Szerinte a kormánynak az országgal kell foglalkoznia, ezért ilyen vitákban nem vesz részt. „Sosem fogok olyanokkal vitázni, akiknek a gazdái Brüsszelben vannak” – jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte a magyar ellenzékkel régóta ez a helyzet.

A nekünk járó uniós pénzeket meg kell védeni, ebből 12 milliárdot már sikerült, de a többit is meg kell: minden minket megillető forráshoz hozzá fogunk jutni, közli Orbán.

A Financial Times a kormányfő bulgáriai és romániai látogatásának gazdasági okairól kérdez, valamint arról, mit tesz a kormány azért, hogy ne álljon elő az a helyzet, mint Romániában, ahol orosz befolyás miatt megsemmisítették az elnökválasztás eredményét.

Orbán a meglévő gázvezetékek összekapcsolásáról beszél, kiemelve, hogy az Ukrajnán keresztül érkező gáz kiesése esetén is meg kell oldanunk, hogy ne legyen hiány. A déli ellátási útvonalon fontos szerepe van Bulgáriának és Romániának, garanciát kapott, hogy a bolgárok nem akadályozzák a Magyarországra irányuló gázszállítást. Megerősítette, hogy a Mol meg akarja venni a bulgáriai Lukoil-érdekeltséget.

Az elnökválasztásról azt mondta: hasznos tudás került ez ügyben a románok birtokába, azt kérte, a vizsgálat lezárultát követően adjanak át minden tudást, ami a technológiát illeti, hogy hogyan történhet meg a politikai verseny befolyásolása a közösségi média segítségével.

Hogyan értékeli hogy ilyen sokat töltötték ki a nemzeti konzultációt? – szorongatja Orbánt az MTVA, kivált, hogy a riporter szerint ez volt az eddig legszakmaibb konzultáció. Az eredményekre is rákérdezett, mire Kovács Zoltán államtitkár egy papírt nyújtott volna át a miniszterelnöknek, aki azonban nem volt kíváncsi rá. „Hagyjuk is ezt, Zoltán” – majd nyilvánosságra hozzák az eredményeket. A konzultáció fontosságáról azért ejtett néhány szót a kormányfő.

Az új gazdaságpolitikáról indult nemzeti konzultáció, Orbán azt mondja, több mint 1,2 millió ember vett részt benne. A munkaadók kedvezményesen adhatnak lakbértámogatást a fiatal dolgozóiknak, lesz munkáshitel, a kis- és közepes vállalkozások pedig tőketámogatást kapnak – sorolja. Nemzetgazdasági értelemben is jelentős méretű beruházásokat adnak át jövőre: a debreceni BMW-gyárat, akkumulátorgyárakat és a szegedi BYD-üzemet.

Az idén nagyjából 10 százalékot nőttek a reálbérek, hasonló csak kétszer volt az elmúlt 30 évben – hívja fel a figyelmet a miniszterelnök, hozzátéve: az utolsó negyedév gazdasági adatai optimizmusra adnak okot.

2025 a magyar gazdaságnak nagyszerű év lesz – állítja.

Jelentem Brüsszelből jövök, ők úgy tudják, hogy nincs változás az amerikai elnökválasztás eredménye miatt – folytatta Orbán. A miniszterelnök szerint jönnek majd a tarifák, ahogy a csövön kifér, ha nem lesz változás az EU-ban.

„Más lesz a nyugati világ hozzáállása, nagy változások előtt állunk, át fogunk térni a háborús időkből a béke korszakára” – jósolta a miniszterelnök. Másfél millió menekült jött be Orbán szerint az országba, de ma már csak 80 ezren vannak itt. Sorolja, hogy miben segítettük az ukránokat. Ha véget érnek a háborúk, akkor megszűnhetnek a szankciók – folytatta.

Az Európai Parlamentben született egy paktum, ahol leírták, hogy minden úgy folytatódjon, ahogy eddig ment. Sőt, még úgyabb. Magyarországnak 200 milliárd forintot kellene befizetnie.

A Patrióták megjelenésével Orbán meglátása szerint Brüsszelben lett egy ellenzék. Napi egy millióra büntetik Magyarországot, amiért nem akarjuk, hogy az történjen, mint Magdeburgban – állította Orbán.

A miniszterelnök kitart amellett, hogy az orosz-ukrán nem a mi háborúnk, de az unióban ezt másképp látják. Meg volt kötve a kezük, de úgy látja, kötelességük volt békemissziót indítani.

13 éve blokkolták a schengeni bővítést Orbán szerint, és ezt kellett feloldani. Végül sikerült is megállapodni, így megnyílt az út Románia és Bulgária előtt. Hozzátette: ennek komoly következményei lesznek, sokkal könnyebb lesz, hogy szabadon lehet majd mozogni. A román határ elbontásával 12 helyett 22 helyen majd átlépni.

Az európai versenyképesség romlásával kapcsolatban elmondta, hogy az unió tagállamainak részesedése folyamatosan csökken a világgazdaságból. A Draghi-jelentést ismét szóba hozta, és Orbán szerint nekünk az volt a dolgunk, hogy ezt a tanulmányt magunk elé húzzuk, és levonjuk a következtetést:

Ezt úgy hívjak, hogy versenyképességi paktum.

Fontosnak tartja az európai mezőgazdaság jövőjét. Itt éles viták zajlanak, de nagy teljesítmény, hogy a 27 agrárminiszter megegyezett abban, hogy mik a közös célok.

Érdemes vállalni a vitákat, első látásra megoldatlan kérdésekben is – zárta ezt a részt Orbán.

A miniszterelnök először is együttérzését fejezte ki a németországi terrorcselekménnyel kapcsolatban. Orbán szerint egy-két napot érdemes várni a politikai következtetések levonásával.

Ezek a jelenségek csak azóta léteznek Európában, mióta migrációs válság van.

Orbán szerint következetesen ki kell tartani a magyar álláspont mellett.

A magyar uniós elnökséggel kapcsolatban elmondta, hogy egy sikeres elnökségen vagyunk túl. Vezettem már korábban magyar elnökséget, most több energiát kellett beletenni – tette hozzá. Annyit pikírten még megjegyezett: ilyen elszigeteltséget még életében nem látott.

Orbán Viktor szombat délelőtt tartja szokásos nemzetközi, évzáró sajtótájékoztatóját a Karmelita kolostorban. Az eseményt a 24.hu-n is élőben közvetítjük.

A miniszterelnök december 21-én tartott sajtótájékoztatót. Akkor a többi között arról beszélt, hogy a nagy küzdelmek éve volt 2023. 2024-re az volt a cél, hogy a küzdelmek helyett a családok legyenek megint a politika középpontjában. Orbán azt is mondta: nem háború, hanem katonai művelet zajlik Oroszország és Ukrajna között, mert „akkor lesz háború, ha lesz hadüzenet is”, és az orosz törvények szerint ha háború van, mozgósítás van, és „örüljünk annak, hogy ez még nem következett be”. A tanároknak béremelést jelentett be.

2024-ben felgyorsultak az események, februárban kirobbant a kegyelmi ügy és berobbant Magyar Péter, az év végére pedig eljutottunk oda, hogy több közvélemény-kutatónál már vezet a Tisza Párt a Fidesz-KDNP előtt.