Az utóbbi években gyakran felmerülő téma három idegenhonos csípőszúnyogfaj megtelepedése, terjedése és az általuk hordozott kockázatok. Nem azért, mert ezentúl több szúnyogcsípést kapunk a nyáron – bár a tigrisszúnyog itthon szokatlan módon nappal, tűző napsütésben is aktív, támad –, hanem mert olyan súlyos, hazánkban ma még egzotikusnak tekinthető betegségeket terjeszthetnek, mint a zika, a dengue-láz vagy a chikungunya-láz.
A csípőszúnyogok, köztük a három új jövevény – az említett tigrisszúnyog mellett a koreai szúnyog és a japán bozótszúnyog – egyedei úgynevezett vektorszervezetek, vagyis vérszívásuk során emberről emberre vagy állatról emberre adhatnak át bizonyos kórokozókat. A feltételes módot az indokolja, hogy a vektor jelenléte önmagában még nem jelent járványveszélyt, ehhez természetesen szükség van az adott vírusok, baktériumok nagyobb tömegű jelenlétére is. A hazánkban egyelőre jellemző, egyes behurcolt esetek ehhez kevesek.
A lakosság buktatja le a szúnyogokat
A kockázat azonban adott, ezért rendkívül fontos járványügyi szempontból, hogy a tudósok naprakész információkkal lássák el az illetékes szerveket a potenciális vektorok aktuális elterjedtségéről, illetve esetleges fertőzöttségéről. Mondani könnyű, ám nem állhat minden utcasarkon, hátsókerti szúnyogbölcsőnél és pocsolyánál felkészült szakember, ilyenkor fordulnak a tudósok a manapság már világszerte alkalmazott citizen science módszeréhez.
Több szakmai műhely a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) vezetésével 2019-ben indította útjára a Szúnyogmonitor.hu projektet az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium keretein belül. Applikáción keresztül, e-mailben bárki beküldheti fényképes észlelését, de a kutatók postán is várják a megfogott példányokat feldolgozásra. A beérkezett minták alapján pedig már célzottan tudják megtervezni terepi munkájukat: oda mennek szúnyogot fogni, ahol biztosan jelen vannak a keresett fajok.
Mára több ezer rendszerezett észlelés után ott tartunk, hogy elkészült Magyarország inváziósszúnyog-térképe, pontosabban a három behurcolt faj várható előfordulásának valószínűségét jelző rendszer – ide kattintva, a főoldalon kissé lejjebb görgetve település szerint is kereshetünk az egyes fajokra.
Milyen szúnyoghelyzetet mutatnak a legfrissebb adatok? Milyen mintázatok látszanak a behurcolt fajok terjedésében, és hogy állunk a fertőzésekkel? Dr. Garamszegi László Zsolt ökológust, az HUN-REN ÖK Evolúciós Ökológia Kutatócsoport vezetőjét kérdeztük.
