2024 szeptemberében az ipari termelés volumene 7,2 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva 5,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól – derül ki a KSH friss, első becsléséből. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2024 augusztusához viszonyítva 0,7 százalékkal mérséklődött. Azt is írják, hogy
- 2024 szeptemberében a feldolgozóipari alágak döntő többségében csökkent a termelés volumene.
- A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártásban, a villamos berendezés gyártásában, valamint a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában következett be visszaesés, míg az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása nőtt.
Az ipari termelés az év első kilenc hónapjában 4,3 százalékkal kisebb volt, mint 2023 azonos időszakában. Az adat részleteit jövő héten, november 13-án ismerteti a KSH.
Nincs új a nap alatt, a hazai ipar kibocsátása nagyjából két éve stagnál, illetve enyhén csökken – kommentált az Erste makrogazdasági elemzője, Nagy János. Az alapfolyamatok terén egyelőre nincs olyan tényező szerinte, ami felfelé mutató kockázatot jelentene az év hátralévő részére. Némi kibocsátásbővülést az Audi szeptember végén megkezdett, győri bérgyártása hozhat, ugyanakkor figyelmeztetőnek nevezte, hogy ez a jelek szerint nem tudta ellensúlyozni a többi ágazat esését havi alapon. Azt is megemlítette, hogy a német gyártók – egyelőre külhoni – üzembezárásai és megszellőztetett, nagy volumenű leépítései még csak most következnek.
Úgy véli, középtávon lehetünk talán bizakodóak, mert a termelésbe lépő jelentős kapacitásbővítések – főként a járműiparban, valamint az akkumulátorgyártás terén – a kibocsátás érdemi fellendülését eredményezhetik, nagyobb volumenben a jövő év második felétől kezdődően. Sajtóinformációk szerint a termelő fázisba elsőként a BMW debreceni gyára léphet. Azonban rendkívül sok a kérdőjel szerinte, például, hogy az elmúlt időszakban tapasztalt kereslethiány magával vonja-e a projektek elhalasztását, illetve leskálázódását.
Elég rossz hír jött az ipari termelés háza tájáról – kommentált Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Már az előzetes GDP-adatok is gyenge ipari termelésre utaltak, de A megjelent adat azt sejteti, hogy az ipar vesszőfutása korántsem ért véget, az európai konjunktúra-indikátorok alapján pedig gyors fordulat sem várható. Ezek a folyamatok tovább erősítik a hazai pénzügyi eszközök sérülékenységét, amelyek viharosabb időszakokban az átlagnál nagyobb mértékű kilengéseket szenvedhetnek el. Fejtörést okozhat a kormánynak, hogy a lakossági fogyasztás az elmúlt időszakban rendkívül érzékenynek mutatkozik a negatív reálgazdasági folyamatokra, és az üzleti bizalmat sem hagyja érintetlenül az ipar megrendülése – fejtette ki.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is reagált a rossz hírre – szerintük a német ipar elhúzódó válsága fékezi a magyar ipar teljesítményét. A hazai ipar teljesítményét továbbra is a gyenge külső konjunktúra, a külső kereslet, különösen a német ipar agóniája fékezi – írták MTI-közleményükben. Pozitívumként azt emelték csak ki, hogy az élelmiszeripar éves alapon növekedést mutatott. Aztán pedig részletesen taglalták, hogy az Orbán Viktor által meghirdetett gazdasági semlegesség (erősítsük a keleti gazdasági kapcsolatokat is) lehet az orvosság az ipar problémáira, valamint a kormány 21 intézkedésből álló új gazdaságpolitikai akcióterve.
Esett mostanában az export és az import is, zuhantak a beruházások, a turizmus, gyengén muzsikált az építőipar, a mezőgazdaság és a GDP is gyászos képet mutatott legutóbb.
