Fajok jönnek és mennek, esetenként bolygószinten, tömegesen halnak ki – például egy hatalmas becsapódás vagy heves vulkanizmus következtében –, hogy aztán az ökoszisztéma megüresedett helyeit ismét csak új teremtmények foglalják el. Ez az élet velejárója, így emelkedtek fel többek között a dinoszauruszok, hogy aztán bukásukkal eljöjjön az emlősök kora.
Az ember mára szintén komoly tényező lett ebből a szempontból, történelmünk során már fajok ezreit pusztítottuk ki közvetett vagy közvetlen módon. Napjainkra a folyamat olyan szintre gyorsult, hogy sok szakértő szerint immár a Föld hatodik kihalási hullámával nézünk szembe.
Élővilágunk ilyen drasztikus átalakulása egyrészt komoly etikai kérdéseket vet fel, másrészt ránk is visszahat. Egyetlen példánál maradva: ha az óceán felmelegedése, vízminőségének romlása és szennyezése miatt elpusztulnak a korallok, veszélybe kerülnek az azokra támaszkodó organizmusok, a táplálékhálón felfelé haladva ez pedig a tengeri élelemforrásokra támaszkodó emberi közösségekben idézhet elő élelemhiányt, miközben a halgazdálkodásnak, illetve a turizmusnak is érvágást okoz. Arról nem is beszélve, hogy a korallzátonyok számos régióban enyhítik a viharok partokra gyakorolt hatásait, eltűnésük az éghajlati átalakulás következményeivel kombinálva valóban katasztrofális lehet.
Az ökoszisztéma megóvása tehát nemcsak erkölcsi feladatunk, hanem érdekünk is. De mit tehetünk, ha egy-egy faj már kipusztult? A Colossal Biosciences startup erre keresi a megoldást.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Régen sci-fi volt, ma már realitás
Az emberek fantáziáját régóta foglalkoztatja a kérdés, milyen lehet eltűnt állatokkal találkozni, elég csak a Jules Verne Utazás a Föld középpontja felé című regényére vagy a Steven Spielberg-fél Jurassic Parkra – és az annak alapjául szolgáló könyvre – gondolni. Noha a dinoszauruszok feltámasztása továbbra is sci-fi kategória, az olyan megoldások, mint a génszerkesztés és a mesterséges megtermékenyítés az elmúlt 30 évben robbanásszerű fejlődésen esett át, és ez a természetvédelemhez, a fajok megóvásához is nagyban hozzájárult.
A törekvéseknek komoly lendületet adott, amikor az egyetemek, természetvédelmi csoportok, tudományos intézetek és egyéb, hagyományos szervezetek mellett a magánszektor is megjelent ezen a területen. A cégek jellemzően nagyobb költségvetéssel és hatékonyabban képesek működni, ami jelentősen felgyorsítja a munkafolyamatokat.
