A szeptember elején tartott helyi ügydöntő népszavazás értelmében 2026 januárjától a terézvárosi ingatlantulajdonosok nem adhatják ki a lakásaikat rövid távra az Airbnb-n és a hasonló, magánszállásokat kínáló online felületeken. A lakóingatlanok turisztikai célú kiadásának betiltásától azt remélik, hogy mérsékelheti a helyi ingatlanpiacon tapasztalható áremelkedést, és ahhoz is hozzájárulhat, hogy az elmúlt két évtizedben 10 ezer lakót elveszítő, jelenleg 45 ezer fős budapesti kerület népessége ne csökkenjen tovább. A tiltás kritikusai szerint azonban a változtatás a turisták számának visszaeséséhez is vezethet.
A szavazás után (amelyen a kerületi választópolgárok 20 százaléka nyilvánított véleményt) Nagy Márton arról beszélt, hogy a kormány országos szinten is szeretné megregulázni az eredetileg a kihasználatlan vendégszobák kiadására létrejött, ám a gyakorlatban inkább a szállodaipar alternatívájaként működő tevékenységet.
A nemzetgazdasági miniszter soha nem látott szigort ígért a rövid távú lakáskiadás szabályozásában. Megnéztük, hogy milyen nemzetközi példák vannak a rövid távú lakáskiadás szabályozására szerte a világban. Az Airbnb 2008-ban indult világhódító útjára, de vannak helyek, ahol már a 2010-es évek elején felléptek ellene, a szállásközvetítő alkalmazás nyújtotta lehetőségeket ugyanis sokan nem egészen úgy használják, ahogy azt a fejlesztők eredetileg elképzelték.
Az Airbnb létrehozása mögött két alapgondolat állt:
- azok is könnyen tudjanak maguknak megfelelő szállást találni, akik nem szeretnek hotelekben megszállni, vagy nem engedhetik azt meg maguknak;
- illetve az üres vendégszobákkal rendelkező lakástulajdonosok vagy a saját nyaralásuk idején is bevételre vágyó potenciális szállásadók kiadhassák az utazásuk alatt üresen álló ingatlanjaikat.
Ezen túlmenően azonban rengetegen meglátták az üzleti lehetőséget abban, hogy így adják ki az üresen álló ingatlanjaikat, sőt, direkt azért vásároltak lakást, és újították fel azt, hogy a hosszú távú bérbeadás helyett rövidebb időszakokra, turistáknak ajánlják fel az ingatlanokat
Berlinben például 2014-ben teljesen betiltották az Airbnb-t, majd pár évvel később úgy módosították a szabályokat, hogy olyan ingatlant, ami egyúttal a szállásadó lakhelye is, korlátlanul, míg egy második lakást maximum 90 napra lehet kiadni egy évben, ha az ember rendelkezik a megfelelő engedélyekkel.
Az utóbbi időszakban a 11 ezer, Airbnb-n elérhető szálláshelyével a G7 szerint régiós rekorderré vált Budapest. A magánszálláshelyek közel egyharmadát vagy a tulajdonos megbízásából egy ezzel foglalkozó cég, vagy olyan tulajdonos hirdeti, akinek több, Airbnb-n elérhető ingatlanja is van – derül ki a Válasz Online témát körüljáró cikkéből.
Európa nagyvárosaiban főleg a napok számát korlátozzák
Az ilyen, tevékenységükkel a kritikusok szerint a helyi lakosokat a népszerű turistacélpontokról kiszorító, és a bérleti díjak emelkedésében is szerepet játszó vállalkozások elleni fellépésre akár egy berlinihez hasonló, a rövid távú lakáskiadás napjait maximáló korlátozás is megfelelő eszköz lehet. Így nem csoda, hogy más német nagyvárosokban – például Münchenben és Stuttgartban – is limitálják a vendégéjszakák számát.
