Kijev felszólította Mongóliát: vegye őrizetbe az oda látogató Vlagyimir Putyint 

Az ukrán külügyminisztérium felszólította pénteken a mongol hatóságokat, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsa alapján vegyék őrizetbe Vlagyimir Putyin orosz elnököt, amikor szeptember elején Ulánbátorba látogat. A Kreml azonban közölte, hogy az orosz vezetés nem tart ettől az eshetőségtől.

Az ICC tavaly márciusban adott ki elfogatóparancsot Putyin ellen háborús bűncselekmények vádjával amiatt, hogy az orosz hatóságok ukrajnai gyerekek százait vitték el illegálisan Oroszországba a megszállt ukrán területekről. Oroszország nem részes állama az ICC statútumának, és ezért nem ismeri el az ICC joghatóságát, és tagadja a vádat, politikai indíttatásúnak tartja.

Az elfogatóparancs kötelezi a Római Statútum 124 részes államát, közöttük Mongóliát, hogy vegye őrizetbe Putyint, és szállítsa őt Hágába bírósági tárgyalásra, amennyiben az orosz elnök az ország területére lép.

Felszólítjuk a mongol hatóságokat, hogy tegyenek eleget a kötelező nemzetközi elfogatóparancsnak és szállítsák Vlagyimir Putyint a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságra

– írta a Telegramon az ukrán külügyminisztérium.

Előzőleg arra a kérdésre, hogy Moszkvát aggasztja-e Mongólia ICC-tagsága, Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője újságíróknak kijelentette: „nem, nem aggódunk emiatt. Nagyon jó viszonyban vagyunk mongol barátainkkal”.

Arra kérdésre, hogy tárgyaltak-e a mongol hatóságokkal az elfogatóparancsról, Peszkov kijelentette: „A látogatást, annak minden aspektusát nyilvánvalóan már megterveztük”. Vlagyimir Putyint szeptember 3-ra várják Ulánbátorba. Azóta, hogy a bíróság kiadta ellene az elfogatóparancsot, ez lesz az első látogatása olyan országban, amely részes állama a Római Statútumnak. Mongólia 2000-ben írta alá és 2002-ben ratifikálta a Római Jegyzőkönyvet.

Mongóliában Putyin amellett, hogy találkozik meghívójával, Uhnágín Hürelszüh mongol elnökkel, részt vesz azokon az ünnepségeken, amelyeket a szovjet és a mongol hadsereg által a japánok felett 1939-ben a halhín-goli csatában aratott győzelem 85. évfordulójáról emlékeznek meg. Az orosz elnök legutóbb 2019-ben járt Mongóliában.

Komoly támadás indított az ukrajnai Harkiv ellen pénteken az orosz hadsereg. A támadásban legalább öten meghaltak, több mint 55 személy pedig megsebesült – írja a Kyivindependent.

Az áldozatok között van egy 14 éves lány is.

A kormányzó szerint a sérültek közül 20 súlyos vagy „rendkívül súlyos” állapotban van.

A bombák több helyen csapódtak be. Az egyik helyszínen egy tizenkétemeletes lakóházat ért találat, egy másik kerületben pedig egy raktárépület gyulladt ki.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt írta az X-en, hogy a támadást megakadályozhatta volna az ukrán hadsereg, ha lett volna kapacitása az orosz repülőgépek bázisukon történő kilövésére. Zelenszkij ismét sürgette nyugati szövetségeseit, hogy biztosítsanak Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyvereket, és járuljanak hozzá az orosz célpontok elleni támadásokhoz.

A Harkiv megye lakossági központjai elleni támadások felerősödtek, miután az orosz erők májusban új, határon átnyúló offenzívát indítottak a régió északi részén.

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Novozselanne és Kosztyantinyivka, valamint a Harkiv megyei Szinykivka települést – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium alapján az MTI.

Mint írják, a tárca szerint az orosz hadsereg az elmúlt hét folyamán nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel és drónokkal 14 csoportos csapást mért ukrán energetikai létesítményekre, repterekre, üzemanyag- és fegyverraktárokra, dróngyártó műhelyekre, személyzet nélküli hajók tárolóhelyeire, valamint ukrán erők és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési pontjaira. A Moszkvában közölt – az augusztus 24. és 30. közötti időszakra vonatkozó – összesítés csaknem 17 ezer főben nevezte meg a „különleges hadművelet” övezetében elesett és súlyosan sebesült ukrán katonák számát.

A tárca a héten Ukrajnában megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között egy MiG-29-es repülőgépet, 17 harckocsit – köztük egy-egy amerikai Abrams és német Leopard tankot – 38 páncélozott harcjárművet, hat sorozatvetőt – beleértve egy amerikai HIMARS-t –, három ATACMS műveleti-harcászati rakétát, 31 HIMARS-rakétát, négy Tocska-U harcászati rakétát, 19 francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 311 légi és hat tengeri drónt. A pilóta nélküli repülőszerkezetek közül 127-et a „különleges hadművelet” övezetén kívül tettek harcképtelenné.

Az orosz statisztika szerint a háború kezdete óta megsemmisített ukrán drónok száma meghaladta a 30700-at, a tábori lövegeké és aknavetőké pedig a 13800-at.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a Kurszk megyébe betört ukrán erők az elmúlt nap folyamán több mint 380 embert és 22 páncélozott harcjárművet, köztük egy harckocsit veszítettek. Az augusztus 6-án indított támadás során Moszkva szerint az ukrán fél ebben a térségben több mint 7800 embert, 75 harckocsit, 36 gyalogsági harcjárművet, 64 páncélozott személyszállító járművet, 507 páncélozott harcjárművet, 235 gépkocsit és 53 tüzérségi löveget veszített.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Amerikai szakértők bevonásával vizsgálják a nemrég Ukrajnának adott F-16-os vadászgép lezuhanásának körülményeit – jelentette ki Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka pénteken a közösségi oldalakon.

Emlékeztetett arra, hogy az egyik legjobb ukrán vadászpilóta, Olekszij Mesz vezette az F-16-os gépet. Megerősítette, hogy az amerikai gyártású gép augusztus 26-án zuhant le, amikor Oroszország nagyszabású rakéta- és dróntámadást intézett Ukrajna több régiója ellen. Olescsuk elárulta, hogy az állam legfelsőbb vezetése azonnal jelentést kapott a gép katasztrófájáról. „Alaposan ki kell vizsgálnunk, hogy mi történt, milyen körülmények között, és kinek a felelőssége” – mondta, hozzátéve, hogy háborús körülmények között „az ilyen incidensekkel kapcsolatos információk nem kerülhetnek azonnal nyilvánosságra, és nem részletezhetők a média számára”.

Csütörtökön több nyugati média számolt be arról, hogy augusztus 26-án egy F-16-os vadászrepülőgép lezuhant Ukrajnában – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Ezt követően az ukrán vezérkar hivatalosan elismerte, hogy az oroszországi rakétatámadás visszaverése közben Ukrajna egyik legképzetteb pilótája, Olekszij Mesz életét vesztette, miközben gépe lezuhant.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a pénteki haditanácsülésen arról számolt be, hogy az ukrán hadsereg az elmúlt nap folyamán több helyütt is előrenyomult Oroszország kurszki régiójában, a csapatok egyes irányokban két kilométert is megtettek, és újabb öt négyzetkilométer területet vontak az ellenőrzésük alá.

Az Oroszországgal határos északkeleti Szumi megye ügyészi hivatala közölte, hogy péntekre virradóan az orosz erők légicsapást mértek egy meg nem nevezett vállalatra, a támadásban az eddigi adatok szerint két ember életét vesztette és kilencen megsebesültek.

Donyeck megyében – a helyi kormányzó tájékoztatása szerint – az orosz hadsereg Kurahove településre mért Uragan rakétavetővel támadást, aminek következtében legalább öten megsérültek, de a romok alatt még túlélők után kutatnak.

Az ukrán légierő közlése szerint péntekre virradó éjjel az orosz erők 18 Sahid drónnal és egy Iszkander-M rakétával támadták meg Ukrajnát, a légvédelem 12 drónt lőtt le.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette a 614 ezret. Az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz repülőgépet, három harckocsit, 23 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 84 drónt.

Legkevesebb kilencen megsebesültek az északkelet-ukrajnai Szumi megyében, amelyet Poltava megyével együtt a péntekre virradó éjszaka folyamán támadtak az orosz erők – közölték pénteken a helyi hatóságok.

A Szumit ért légicsapás tüzet okozott a városban, ezért a hatóságok arra figyelmeztették a lakosságot, hogy maradjanak a házaikban, és zárják be az ablakokat. Poltavában egy ipari létesítményt ért dróntámadás éjszaka, de Filip Pronin helyi kormányzó közlése szerint senki sem sebesült meg.

Az ukrán légierő pénteki jelentésében arról számolt be, hogy éjszaka az Oroszország által indított 18 drónból tizenkettőt megsemmisítettek öt ukrán régió fölött. További négy drón lezuhant ukrán területen. Az orosz hadsereg Iszkander-M rakétákat is bevetett az éjszakai támadásban – fűzte hozzá az ukrán légierő.

A kijevi vezérkar péntek reggeli helyzetjelentése szerint egy nap alatt több mint kétszáz összecsapásra került sor a fronton. A leghevesebb harcokat a kelet-ukrajnai Donyeck megyében fekvő Pokrovszk város környékéről jelentették.

(MTI)

Az 1943-1945 között az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) által elkövetett volhíniai mészárlás mintegy százezer lengyel áldozatának tisztes újratemetése és a róluk való méltó megemlékezés nélkül Ukrajna nem léphet be az Európai Unióba (EU) – jelentette ki pénteken Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter.

Az amerikai látogatáson tartózkodó tárcavezető a lengyel közszolgálati rádióban az ukrán külügyminiszter szerdai kijelentésére reagált. Dmitro Kuleba Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszterrel együtt az északkelet-lengyelországi Olsztynban egy pódiumbeszélgetésen vett részt, ahol a közönség soraiból feltett, a volhíniai mészárlás áldozatait rejtő tömegsírok 2017-ben leállított feltárását érintő kérdésre adott válasza több negatív reakciót váltott ki Lengyelországban.

Kuleba válaszát Kosiniak-Kamysz is elfogadhatatlannak nevezte. „Az áldozatok exhumálása és a róluk való megemlékezés nélkül szó sem lehet Ukrajna belépéséről az EU-ba. Ez nem történelmi kérdés, ez a máig fájó seb begyógyításának kérdése” – hangsúlyozta.

Kuleba Olsztynban a volhíniai mészárlásról szólva a lengyel kommunista hatóságok által 1947 tavaszán végrehajtott Visztula-akcióra utalt. Ennek során az UPA elleni harc ürügyén mintegy 140 ezer ukrán nemzetiségű személyt Lengyelország délkeleti részéből kényszerrel áttelepítettek a második világháború után az országhoz csatolt nyugati területekre. Az ukrán külügyminiszter úgy fogalmazott, a Visztula-akció során az ukránokat kényszerrel telepítették át ukrán területekről. „Ha ma elkezdenénk a történelemben ásni (…), nagyon mélyen belemehetnénk a múlt eseményeibe, és egymás szemére vethetnénk azokat a rossz dolgokat, amelyeket a lengyelek az ukránokkal, az ukránok pedig a lengyelekkel szemben elkövettek” – jelentette ki Kuleba, jelezve, hogy a volhíniai exhumálásról egyeztetett Radoslaw Sikorskival. Mint mondta, a művelet folytatásával nincs probléma, de Kijev kölcsönösséget, az ukránokról való megemlékezést vár el Varsótól. „A kétoldalú kapcsolatokat nem uralhatják az érzelmek, a történelmet hagyjuk meg a történészeknek, a jövőt együtt építsük” – fogalmazott az ukrán külügyminiszter.

Radoslaw Sikorski szerdán az olsztyni pódiumbeszélgetés után a PAP hírügynökségnek azt mondta: „Foglalkozhatunk a múlttal, ami fontos, áldozatainknak keresztény temetés jár, de sajnos képtelenek vagyunk feléleszteni őket. Más megközelítés szerint a közös jövő építésére lehet összpontosítani, úgy, hogy a társadalmainkban ne éledjenek újra a múlt démonai, és a közös ellenség ne veszélyeztessen minket a jövőben” – fogalmazott a lengyel diplomata, aki saját elmondása szerint is a második verzió híve. Végül azt ecsetelte, hogy a volhíniai téma a kétoldalú kapcsolatokban problémát jelent, amit Ukrajna „remélhetőleg a Lengyelország által nyújtott segítségért járó hála szellemében old majd meg”.

Csütörtökön a kijevi külügyi tárca nyilatkozatot adott ki, mely szerint az ukrán területeket említő olsztyni kijelentésével Kuleba Lengyelország azon területeire gondolt, ahol az ukránok zárt közösségben éltek. Hangsúlyozták: Kuleba ezzel nem fejezett ki területi igényt Lengyelországgal szemben.

(MTI)

Vlagyimir Putyin a jövő héten Mongóliába látogat, amely ország – amint azt a Guardian megjegyezte – tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC), ami tavaly adott ki elfogatóparancsot az orosz elnök ellen.

Mindez azt jelenti, hogy elméletileg fennáll a lehetősége annak, hogy ha Putyin mongol földre lép, az ottani hatóságok őrizetbe vegyék. Erre ugyanakkor minimális az esély. Annál is inkább, mert bár az ICC-tagállamokat kötelezi az alapító szerződés, hogy a saját országukban őrizetbe vegyék azokat a gyanúsítottakat, akik ellen elfogatóparancs van érvényben, az ICC-nek nincs végrehajtási jogköre. Így volt ez 2015-ben is, amikor az akkori szudáni elnök Omar al-Bashirt, aki ellen szintén elfogató parancs volt érvényben, nem tartóztatták le, amikor a szintén ICC-tag Dél-Afrikai Köztársaságban járt. A nemzetközi közvélemény és a dél-afrikai ellenzék egy emberként ítélte el akkor a dél-afrikai vezetést, súlyosabb következménye azonban nem lett a dolognak.

Ezzel együtt beszédes, hogy ez lesz Putyin első útja valamely ICC-tagállamba azok után, hogy 2023-ban háborús bűnök elkövetésének gyanújával elfogatóparancsot adott ki ellene a Nemzetközi Büntetőbíróság. A tervek szerint szeptember 3-án kel útra az orosz elnök.