A letartóztatását kockáztatja Putyin a következő diplomáciai útjával

Legkevesebb kilencen megsebesültek az északkelet-ukrajnai Szumi megyében, amelyet Poltava megyével együtt a péntekre virradó éjszaka folyamán támadtak az orosz erők – közölték pénteken a helyi hatóságok.

A Szumit ért légicsapás tüzet okozott a városban, ezért a hatóságok arra figyelmeztették a lakosságot, hogy maradjanak a házaikban, és zárják be az ablakokat. Poltavában egy ipari létesítményt ért dróntámadás éjszaka, de Filip Pronin helyi kormányzó közlése szerint senki sem sebesült meg.

Az ukrán légierő pénteki jelentésében arról számolt be, hogy éjszaka az Oroszország által indított 18 drónból tizenkettőt megsemmisítettek öt ukrán régió fölött. További négy drón lezuhant ukrán területen. Az orosz hadsereg Iszkander-M rakétákat is bevetett az éjszakai támadásban – fűzte hozzá az ukrán légierő.

A kijevi vezérkar péntek reggeli helyzetjelentése szerint egy nap alatt több mint kétszáz összecsapásra került sor a fronton. A leghevesebb harcokat a kelet-ukrajnai Donyeck megyében fekvő Pokrovszk város környékéről jelentették.

(MTI)

Az 1943-1945 között az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) által elkövetett volhíniai mészárlás mintegy százezer lengyel áldozatának tisztes újratemetése és a róluk való méltó megemlékezés nélkül Ukrajna nem léphet be az Európai Unióba (EU) – jelentette ki pénteken Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter.

Az amerikai látogatáson tartózkodó tárcavezető a lengyel közszolgálati rádióban az ukrán külügyminiszter szerdai kijelentésére reagált. Dmitro Kuleba Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszterrel együtt az északkelet-lengyelországi Olsztynban egy pódiumbeszélgetésen vett részt, ahol a közönség soraiból feltett, a volhíniai mészárlás áldozatait rejtő tömegsírok 2017-ben leállított feltárását érintő kérdésre adott válasza több negatív reakciót váltott ki Lengyelországban.

Kuleba válaszát Kosiniak-Kamysz is elfogadhatatlannak nevezte. „Az áldozatok exhumálása és a róluk való megemlékezés nélkül szó sem lehet Ukrajna belépéséről az EU-ba. Ez nem történelmi kérdés, ez a máig fájó seb begyógyításának kérdése” – hangsúlyozta.

Kuleba Olsztynban a volhíniai mészárlásról szólva a lengyel kommunista hatóságok által 1947 tavaszán végrehajtott Visztula-akcióra utalt. Ennek során az UPA elleni harc ürügyén mintegy 140 ezer ukrán nemzetiségű személyt Lengyelország délkeleti részéből kényszerrel áttelepítettek a második világháború után az országhoz csatolt nyugati területekre. Az ukrán külügyminiszter úgy fogalmazott, a Visztula-akció során az ukránokat kényszerrel telepítették át ukrán területekről. „Ha ma elkezdenénk a történelemben ásni (…), nagyon mélyen belemehetnénk a múlt eseményeibe, és egymás szemére vethetnénk azokat a rossz dolgokat, amelyeket a lengyelek az ukránokkal, az ukránok pedig a lengyelekkel szemben elkövettek” – jelentette ki Kuleba, jelezve, hogy a volhíniai exhumálásról egyeztetett Radoslaw Sikorskival. Mint mondta, a művelet folytatásával nincs probléma, de Kijev kölcsönösséget, az ukránokról való megemlékezést vár el Varsótól. „A kétoldalú kapcsolatokat nem uralhatják az érzelmek, a történelmet hagyjuk meg a történészeknek, a jövőt együtt építsük” – fogalmazott az ukrán külügyminiszter.

Radoslaw Sikorski szerdán az olsztyni pódiumbeszélgetés után a PAP hírügynökségnek azt mondta: „Foglalkozhatunk a múlttal, ami fontos, áldozatainknak keresztény temetés jár, de sajnos képtelenek vagyunk feléleszteni őket. Más megközelítés szerint a közös jövő építésére lehet összpontosítani, úgy, hogy a társadalmainkban ne éledjenek újra a múlt démonai, és a közös ellenség ne veszélyeztessen minket a jövőben” – fogalmazott a lengyel diplomata, aki saját elmondása szerint is a második verzió híve. Végül azt ecsetelte, hogy a volhíniai téma a kétoldalú kapcsolatokban problémát jelent, amit Ukrajna „remélhetőleg a Lengyelország által nyújtott segítségért járó hála szellemében old majd meg”.

Csütörtökön a kijevi külügyi tárca nyilatkozatot adott ki, mely szerint az ukrán területeket említő olsztyni kijelentésével Kuleba Lengyelország azon területeire gondolt, ahol az ukránok zárt közösségben éltek. Hangsúlyozták: Kuleba ezzel nem fejezett ki területi igényt Lengyelországgal szemben.

(MTI)

Vlagyimir Putyin a jövő héten Mongóliába látogat, amely ország – amint azt a Guardian megjegyezte – tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC), ami tavaly adott ki elfogatóparancsot az orosz elnök ellen.

Mindez azt jelenti, hogy elméletileg fennáll a lehetősége annak, hogy ha Putyin mongol földre lép, az ottani hatóságok őrizetbe vegyék. Erre ugyanakkor minimális az esély. Annál is inkább, mert bár az ICC-tagállamokat kötelezi az alapító szerződés, hogy a saját országukban őrizetbe vegyék azokat a gyanúsítottakat, akik ellen elfogatóparancs van érvényben, az ICC-nek nincs végrehajtási jogköre. Így volt ez 2015-ben is, amikor az akkori szudáni elnök Omar al-Bashirt, aki ellen szintén elfogató parancs volt érvényben, nem tartóztatták le, amikor a szintén ICC-tag Dél-Afrikai Köztársaságban járt. A nemzetközi közvélemény és a dél-afrikai ellenzék egy emberként ítélte el akkor a dél-afrikai vezetést, súlyosabb következménye azonban nem lett a dolognak.

Ezzel együtt beszédes, hogy ez lesz Putyin első útja valamely ICC-tagállamba azok után, hogy 2023-ban háborús bűnök elkövetésének gyanújával elfogatóparancsot adott ki ellene a Nemzetközi Büntetőbíróság. A tervek szerint szeptember 3-án kel útra az orosz elnök.