Megint egyre veszélyesebb a helyzet a zaporizzsjai atomerőműnél

Oroszország vasárnap tagadta azt a lapjelentést, amely szerint a Kurszki terület elleni ukrán támadás következtében közvetett tárgyalást folytatna Kijevvel az energetikai létesítmények elleni támadások leállításáról.

A The Washington Post amerikai napilap szombaton azt írta, hogy Ukrajna és Oroszország küldöttségeket menesztett Katarba augusztusban, hogy tárgyaljanak a két harcban álló fél energialétesítményei elleni légicsapások leállításáról kötendő megállapodásról.

Az amerikai lap szerint a megállapodás részletes tűzszünetet is előirányzott volna, de a tárgyalások megszakadtak, amikor Ukrajna orosz területre nyomult be.

Senki sem szakított meg semmit, mert nem volt mit megszakítani

– jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője vasárnap Moszkvában a cikkre reagálva.

Nem voltak közvetlen vagy közvetett tárgyalások Oroszország és Kijev között a létfontosságú polgári ellátólétesítmények biztonságáról

– szögezte le.

Az amerikai lap szerint az ukrán elnöki hivatal azt közölte, hogy a közel-keleti helyzet miatt elhalasztották a dohai találkozót, és videokonferencia formájában tartják meg augusztus 22-én.

Zarahova Vlagyimir Putyin orosz elnököt idézte, aki augusztus 12-én feltette a kérdést: milyen tárgyalások lehetségesek az ukránok szárazföldi offenzíva és az orosz polgári infrastruktúra elleni támadások után. A szóvivő közölte, hogy kizárólag humanitárius kérdésekben van érintkezés a közvetítők között, egyebek mellett a fogolycsere kapcsán. Hozzátette, hogy Oroszország Ukrajna által követelt gyermekeket is adott át a hozzátartozóknak közvetítők közreműködésével.

Ukrajna néhány napon belül több mint 150 orosz hadifoglyot ejtett foglyul a határon átnyúló katonai műveletben – írja a The Guardian.

Olekszij Drozdenko, az ukrán Szumi város katonai közigazgatásának vezetője szerint a támadás a vártnál jobban sikerült, az első napon mindössze 15 sérült szorult kórházi kezelésre. Mint mondta, a határt őrző orosz katonák közül sokan fiatal sorkatonák. „Nem akarnak harcolni velünk” – tette hozzá.

Több videó is elterjedt arról, hogy ukránok hadifoglyokat fogtak el, többek között a határon az oroszországi Kurszk területén augusztus 6-án, kedden történt behatolás első óráiban. Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy Kijev növeli a tárgyalási alapját, hogy hadifoglyokat cseréljen Oroszországgal.

A kijevi vezetés az oroszországi Kurszk megyében indított műveletével emelte a tétet, előnyösebb tárgyalási helyzetet remélve ettől a tárgyalások esetleges megindulásakor, most azonban ez a taktika nem vált be – mondta Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a Rosszija-1 orosz állami televíziónak vasárnap adott interjújában.

„Egyetértek Vlagyimir Putyin orosz elnök azon kijelentésével, hogy a tét emeléséről folyik a harc. Hogy ők (a kijevi vezetés) erősebb helyzetbe akarnak kerülni, ha netán megkezdődnek a tárgyalások. A Nyugat is azt mondja, hogy Ukrajnában erről álmodoznak. Felmerül azonban egy másik kérdés: ebben és az ehhez hasonló helyzetekben, ki ülne le velük tárgyalni? Ezért a tétet emelni helytelen, ez nem az a helyzet” – fogalmazott Lukasenka.

A veszély abban áll, hogy egy ilyen eszkaláció Ukrajna részéről kísérlet lehet arra, hogy Oroszországtól aszimmetrikus választ provokáljon ki. Tegyük fel nukleáris fegyverek bevetését. Pontosan tudom, hogy Ukrajnában nagyon örülnének annak, ha Oroszország, vagy mi taktikai atomfegyvert használnánk. Boldogok lennének. Mert akkor bizony aligha maradnának szövetségeseink. Egyáltalán nem maradnának még velünk együttérző országok sem

mondta.

Lukasenka beszélt arról is, hogy Moszkva és Minszk látja veszélyét nyugati országok katonai egységei közvetlen beavatkozásának Ukrajnában. Meggyőződését fejezte ki, hogy az orosz hadsereg „ki fogja söpörni” az ukrán alakulatokat a Kurszki területről. Beszélt egyben arról is, hogy a mozgósítás elől menekülő ukrán hadköteles korú férfiak részben Fehéroroszországon keresztül próbálnak eljutni Nyugatra.

Lukasenka elmondta, hogy jelenleg az ukrán fegyveres erők több mint 120 ezer katonája állomásozik Ukrajna Fehéroroszországgal közös határán. „Látván agresszív politikájukat, mi is a határ mellé telepítettük saját csapatainkat” – közölte. „A fehérorosz-ukrán határ úgy van aláaknázva, mint még soha. Ilyen aknásítás mellett még nem volt háború. Most átkelni a határon csak nagyon nagy veszteségekkel lehetne (az ukrán erőknek)” – tette hozzá.

Lukasenka szóvá tette, hogy az esetleges új béketárgyalások alapját a 2022-ben Isztambulban elért megállapodások képezhetnék, figyelembe véve az az óta bekövetkezett területi változásokat.

(MTI)

Az ukrán légierő közlése szerint egy második hidat is sikerült felrobbantaniuk az oroszországi Kurszk régióban – írja a Guardian.

A robbantásról a Telegram üzenetküldő csatornán tettek közzé egy videót, a felvételen az látható, ahogy kárt okoznak a Szejm folyón átívelő hídon Zvannoje közelében.

Néhány nappal ezelőtt ugyanennek a folyónak egy másik hídját semmisítették meg. Az ukrán csapatok augusztus 6-án törtek be Oroszországba, azóta több mint 1100 négyzetkilométernyi terület felett vették át az irányítást.

Észak-Korea elítélte és az Egyesült Államok, illetve a Nyugat támogatta megbocsáthatatlan terrorcselekménynek nevezte az ukrán csapatok oroszországi betörését – közölte vasárnap a KCNA állami hírügynökség az észak-koreai külügyminisztérium állásfoglalását idézve. Phenjan egyben leszögezte, hogy kiáll a szuverenitását védő Oroszország mellett.

A KCNA szerint az ukrán betörés az Egyesült Államok oroszellenes konfrontatív politikájának eredménye, amely a harmadik világháború szélére sodorja a helyzetet. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok csillagászati összegekbe kerülő halálos fegyverzettel látta el Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.

Megbocsáthatatlan agresszióként, illetve terrorcselekményként határozottan elítéljük az Egyesült Államok és a Nyugat irányítása alatt álló Zelenszkij-bábrezsim orosz terület elleni támadását

húzta alá az észak-koreai diplomáciai tárca.

Phenjan az utóbbi egy évben jelentősen kiépítette kapcsolatait Moszkvával. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető júniusban átfogó stratégiai és partnerségi megállapodást írt alá Phenjanban. Az egyezmény rendelkezik arról is, hogy katonai segítséget nyújtanak egymásnak, ha országaik közül valamelyiket támadás éri vagy hadiállapotba kerül.

Dél-Korea, Ukrajna és az Egyesült Államok is azzal vádolja Észak-Koreát, hogy tüzérségi lőszerekkel és rakétákkal látja el Oroszországot. Moszkva és Phenjan is tagadta ezeket a vádakat.

(MTI)

Kijevbe tartó ballisztikus rakétákat szedett le az ukrán légvédelem – jelentette az AFP hírügynökség. A lövedékek valószínűleg észak-koreai gyártmányú KN-23 típusú rakéták lehettek és orosz tengeralattjáróról lőtték ki őket.

A Guardian cikke hozzáteszi, hogy a rakétatámadással egyidejűleg drónok is elindultak az ukrán főváros felé, de azokat is lelőtték.

Augusztusban ez volt a harmadik légvédelmi támadás Kijev ellen, és a támadások között minden esetben pontosan hat nap telt el.

Az ukrán-magyar határszakaszon 8704-en léptek be Magyarországra szombaton, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 16059-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 69 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Folyamatosan romlik a zaporizzsjai és a kurszki atomerőmű körüli helyzet – jelentette ki szombaton Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezérigazgatója Rafael Grossinak, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójának szombati telefonbeszélgetésükben. Erről a Roszatom sajtószolgálata számolt be, hozzátéve, hogy Lihacsov meghívta Grossit a kurszki atomerőműbe és Kurcsatov városba, hogy saját szemével lássa az ottani körülményeket.

Oroszország a nap folyamán azzal vádolta meg a Kurszki területre behatolt ukrán csapatokat, hogy támadást terveznek a kurszki atomerőmű ellen, majd Moszkvát akarják felelőssé tenni érte. Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő ezt az állítást őrült propagandának nevezve tagadta az X-en.

Az orosz védelmi minisztérium, amelyet az Interfax hírügynökség idézett, viszont hangsúlyozta, hogy kemény választ fognak adni, ha bármilyen támadás éri a nukleáris létesítményt.

A zaporizzsjai atomerőmű orosz vezetése szombaton azt állította, hogy egy ukrán drón robbanószerkezetet dobott a nap folyamán az erőmű melletti egyik útra, ahol éppen a létesítmény személyzete haladt. Orosz közlés szerint „az ukrán támadás közvetlen veszélyt jelentett a személyzet és az erőmű biztonságára nézve”. Arról nem szóltak, hogy megsérült-e bárki.

Utóbbi esettel összefüggésben Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója szintén a helyzet súlyosbodásáról számolt be.

Újfent a nukleáris biztonság eszkalációját és az erőművet fenyegető biztonsági kockázatokat látjuk. Továbbra is mély aggodalommal tölt el mindez, és megismétlem a felekhez intézett, maximális önmérsékletre, valamint az erőmű védelmét szolgáló, öt megállapított alapelv szigorú betartására vonatkozó felhívásom

mondta Grossi.

A NAÜ szerint a drón becsapódási helye közel volt a hűtővíz medencékhez és nagyjából száz méterre a Dnyiprovszka vezetéktől, amely az erőművet ellátó egyetlen megmaradt 750 kilovolt terhelésű vezeték. A NAÜ szakértői csapata is látogatást tett a helyszínen, és megállapította, hogy a károkat egy robbanószerrel felszerelt drón okozta.

A zaporizzsjai atomerőmű, amely a legnagyobb Európában, orosz ellenőrzés alá került röviddel a 2022 februárjában indított orosz invázió kezdete után. Oroszország és Ukrajna azóta többször vádolta egymást azzal, hogy a másik fél megpróbálja szabotálni a létesítmény működését.

(MTI)