Budapest már egy ideje jól dokumentáltan törekszik arra, hogy vonzóbbá váljon a többet költő turisták számára, hiszen hiába van ott a magyar főváros a legkeresettebb európai célpontok között, ha az idelátogató turisták inkább a legénybúcsús, buliturista vonalat képviselik, és jóval kevesebbet költenek itt, mint például Prágában. A McKinsey & Company júliusban közzétett tanulmánya ki is tér rá, hogy „a Budapestével hasonló adottságokkal rendelkező hat európai város (például Prága és Bécs) átlagos részesedése a globális turisztikai piacból 0,65 százalék, szemben Budapest 0,37 százalékával”. De idesorolható az is, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség májusban másfél milliárd forintért utaztatott külföldi influenszereket Budapestre, hogy népszerűsítsék a fővárost és Magyarországot, elsősorban „a minőségi utazók” körében. Az influenszertrip főszervezője (és nem mellesleg a miniszterelnök lánya), Orbán Ráhel pedig augusztus elején az MCC feszten arról beszélt, a felsőkategóriás turistákat célozzák. A gasztroszakember-vállalkozó Zsidai Roy pedig hozzátette:
A luxust érdemes megcélozni. Budapest kész, már mindenünk megvan, szállodák, szuper éttermek, csak a fizetőképes vendégeket kell ide hívnunk. Ha kicsit átalakul a mix, az ország nagyságrendekkel több bevételt tud kivenni.
Hogy ez valóban így van-e, az kérdéses, az viszont tény, hogy a város jobban járna azzal, ha a turisták több pénzt hagynának itt, és nem csak az olcsó sör miatt jönnének (már csak azért se, mert már annyira nem is olcsó). Prágában ugyancsak jelentősen megemelkedett a sör ára az elmúlt két évben, ám a turisták száma is nőtt (2023-ban 28 százalékkal az előző évhez képest), viszont a városvezetés szerint már egyre csökken az aránya azoknak, akik csak inni érkeznek a városba. Ráadásul nagyban nőtt a távol-keleti turisták száma is, köszönhetően a tavaly nyáron indított közvetlen szöuli, illetve tajpeji járatoknak. Ez megint csak olyan motívum, amit konkrétan említettek is a már említett MCC feszten, hogy Budapestnek is jót tenne. Valószínűnek tűnik tehát, hogy az MTÜ vezetői tanulmányozták a prágai turizmus fejlődését. Nézzük hát meg mi is, nekik hogyan sikerült kivergődni a buliturizmusból!
A többség már nem csak a sör miatt megy Prágába
Alig öt évvel ezelőtt még egész más volt a helyzet: a Guardian nagy cikkben számolt be arról, hogy „Prága elesett”, és a részeg kocsmaturisták élhetetlenné teszik a történelmi belvárost. A budapestiek számára is jól ismert legénybúcsús társaságok valósággal özönlöttek a cseh fővárosba, ahol az olcsó sör mellett jól kiépült iparág fogadta őket, ám a lakosság és a városvezetés türelme egyre fogyott. A covid-járvány idején is csak átmeneti volt a szünet, a turizmus gyorsan visszapattant a pandémia előtti szintjére, és a sörturizmus is folytatódott, ám ekkor már kisebb lendülettel. A városvezetés határozott tervekkel igyekezett megfordítani a folyamatot: egyrészt adminisztratív döntésekkel álltak a buliturizmus útjába (például 2021-ben, hosszas bírósági huzavona után kitiltották az óvárosból a beer bike-okat), másrészt pedig teljes turisztikai szemléletváltással.
