Sport

Mi volt Kós Hubert győzelmének titka?

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu

Magyarovits Zoltánt, a Kós Hubertet 2013 és 2022 között felkészítő úszóedzőt arról faggattuk: a 200 méteres hátúszás csütörtöki olimpiai döntőjében hogyan volt képes Kós egy testhossznyi, egy másodperces hátrányt ledolgozni az utolsó 50 méteren, mi a szakmai titka az olimpiai bajnoki címének?

Varga Jennifer/24.hu Kós Hubert örül a győzelmének, mellette jobbra a görög Aposztolosz Hrisztu

„Mindjárt az elején érdemes megjegyezni, hogy a MOB és a szövetség mindent megtett a siker érdekében, hiszen a kiszámíthatatlan és viszontagságos közlekedés miatt Hubi is szinte azonnal kiköltözött a faluból az uszoda közelébe, akárcsak Léon Marchand. Az is segítette, hogy amerikai edzője, Bob Bowman is végig mellette lehetett. Bár csak rövid ideig lehettem kint, de testközelből azt tapasztaltam, hogy sokan húzták a szájukat, amiért nem jutott be a 100 hát döntőjébe. Velük szemben én szakmailag úgy látom, a 200 hátra optimalizált technikáját, a ritmusát nem akarta szétejteni azzal, hogy százon megerőszakolja magát egy 6. vagy 7. hely miatt, mert az visszaüthetett volna 200-on. Ugyanakkor az már a rövidebb távon is sokat sejtetett, hogy a leggyengébb 100-as ideje is 2 tizeddel jobb volt, mint amit a 2023-as fukuokai világbajnokságon úszott.

Ezek után a 200 hát előfutamaiban úgy érte el a negyedik legjobb időt, hogy az első két ötvenét 25 tempóval úszta, ami brutális, egészen egyedülálló. A döntőben nagyobb sebesség mellett is végig nyújtotta a tempót, ötven méterenként 27, 27, 29-cel ért el a 150-es fordulóig, és csak az utolsó hosszon, a hajrában pörgette fel magát 33 kéztempóra

– adott betekintést az otthon, a tévé előtt szurkoló és számoló Magyarovits a kartempók számának fontosságába. Összehasonlításképp: ugyanez a kartempószám a második helyezett Aposztolosz Hrisztu esetében 27, 30, 30 és 36 volt.

Laikus számára furcsának tűnhet az, hogy Kós a látványosan kevesebb csapásszáma, lassabb kartempója esetén miért halad mégis gyorsabban, hogyan úszhat jobb időt, mint vetélytársai.

Miközben a többi úszó már méterekkel korábban a víz felszínre érkezve tempózik, Kós a 15 métert jelző piros határ előtt érkezik csak fel

A válasz egyik fele abban rejlik, hogy Kós a fordulók után – szemmel is láthatóan – sokkal hosszabb időt töltött a víz alatt, messzebb delfinezett ki, mint vetélytársai (lásd fent a 3. fordulója után rögzített pillanatképet).

„Az utolsó forduló után a döntő többi úszója már 3–4 csapást is megtett, mire Hubi a 0,50–1 méterrel a piros jelzés előtt felbukkant a víz alól. Amerikában hatalmas hangsúlyt fektetnek a delfinezésre, ebben fejlődött a legtöbbet. Ha egy szemléletes példát kellene mondjak, az utolsó forduló előtt 1,5 méterrel lemaradva érkezett, a faltól 1 másodperc hátrányból indult (1:25,38 vs 1:24,36), így pont úgy győzte le a görögöt és a teljes mezőnyt, mint, ahogy Léon Marchand tette Milák Kristóffal 200 pillangón.

A francia és Hubi gyakran egymás mellett, ugyanabban a medencében úsznak, ugyanaz az edzőjük, ez nem véletlen.

A másik fontos, főképp sebességtartó tényező Kós állóképessége és technikai tudása.

Ez az, amit 19 éves koráig Magyarországon megszerzett, és amit Bob Bowman is kiemelt korábban. Ez a kettő teszi lehetővé azt, hogy Hubi mozgása nem esett szét, a többiekkel ellentétben az utazósebessége nem lassult, ahogyan fáradt, hanem egyre gyorsabb 50 métereket úszott

– magyarázta Magyarovits.

És valóban, amíg Kós Hubert négy ötvenméteres részideje

  • 27,06 (a rajt értelemszerűen „előnyt” jelent),
  • 29,24,
  • 29,08,
  • és 28,88

volt, addig a második helyezett görög

  • 27,06,
  • 28,75,
  • 29,22,
  • és 30,46

másodperces részidőket úszott 50 méterenként.

Bármilyen furcsa is, a kiváló szakember életében először utazhatott olimpiára. Múlt szerdai érkezéstől a hétfői távozásig ugyan csak két versenynap jutott neki, mert addig kapott akkreditációt, de ennek is rettentően örült, még akkor is, ha így sem a jelenlegi tanítványát, Ábrahám Minnát nem segíthette végig a versenyein, és korábbi úszója, Kós Hubert olimpiai bajnoki címét sem láthatta testközelből, nem tudott neki személyesen gratulálni a La Défense Arenában.

Hétfőn búcsúztam el tőlük. Nem csak Minnát, Hubit is biztattam. Csütörtök este a fantasztikus győzelme után próbáltam hívni, de érthető okokból ilyenkor folyamatosan foglalt a sportoló telefonja. Ezért csak gratuláló üzenetet küldtem Hubinak, amire reggel 9-kor tudott válaszolni. Azt írta: «Nélküled nem sikerült volna»

– mesélte Magyarovits Zoltán, aki 2013 nyarától 2022 decemberéig irányította Kós felkészülését.

Azóta Kós Hubert az Arizonai Egyetem csapatában úszott, mellyel bajnoki címet is nyert. Az idén tavasszal Bowman bejelentette, hogy Texasba szerződik. Kós azóta már közölte, követi az edzőjét, aki korábban a 23-szoros olimpiai bajnok Michael Phelpset is edzette, és aki felkészítette Léon Marchand-t a hazai olimpiára.

Magyarovits Zoltánnal korábban készített interjúnkat, amelyben Kós Hubertről és az amerikai és a magyar képzés közti különbségről is bővebben beszél, itt olvashatja:

Kapcsolódó
„Ha én kérem Hubit, hogy jöjjön le karácsonykor is edzeni, nemet mondott volna, de Amerikában bevállalta”
Magyarovits Zoltán 10 éves kora óta edzette Kós Hubertet, mégis kicsit lúzernek érzi magát, mert tanítványa az amerikai Bob Bowmannel dolgozva lett világbajnok Fukuokában. Nagyinterjú az amerikai és a magyar edzésmódszerekről, a Kósban rejlő potenciálról, illetve arról, hogyha ráfeküdne a pillangóra, valóban legyőzhetné Milák Kristófot a 2024-es párizsi olimpián?

Ajánlott videó

Olvasói sztorik