Nagyvilág

Hiábavalónak tűnnek Izrael elrettentés-akciói

Mohammed Hamoud / Getty Images
Tüntetők puskákat, jemeni és palesztin zászlókat lóbálnak, miközben jelszavakat skandálnak a palesztin néppel és a folyamatban lévő izraeli háború ellen szolidaritást vállaló tüntetésen 2024. július 19-én a jemeni Szanaában.
Mohammed Hamoud / Getty Images
Tüntetők puskákat, jemeni és palesztin zászlókat lóbálnak, miközben jelszavakat skandálnak a palesztin néppel és a folyamatban lévő izraeli háború ellen szolidaritást vállaló tüntetésen 2024. július 19-én a jemeni Szanaában.
Izrael biztonságpolitikai gondolkodását továbbra is az elrettentés igénye határozza meg. A jemeni húszik esete ugyanakkor épp azt igazolja az eddigieknél is világosabban, hogy ez a stratégia nagy valószínűséggel már nem működik.

Kis túlzással tavaly október óta hetente történik „precedens nélküli”, a maga nevében kivételes esemény a Közel-Keleten. Izrael történetének legnagyobb terrortámadását, a 21. század legnagyobb napi halálos áldozatszámát adó gázai háborút, valamint az Izrael elleni első közvetlen iráni támadást követően az elmúlt napokban újabb két példátlan eseménnyel bővült a sor.

  • A jemeni húszik elkövették történetük első halálos áldozattal járó dróntámadását Tel Avivban, amely során legalább egy ember meghalt és tíz megsebesült.
  • Erre válaszul Izrael, szintén történetében először, válaszcsapást mért a húszik által irányított jemeni város, Hudejda kikötőjére.

A támadás nem csak ebből a szempontból volt különleges. Az izraeli légierőnek ez volt az ország határaitól legmesszebb, mintegy 1800 kilométerre elkövetett akciója. Ez a távolság nagyobb, mint ami Izrael határai és Irán fővárosa, Teherán között van, és megfelel annak, mintha a magyar légierő Ciprust vagy Spanyolországot bombázná. A légicsapásban vasárnapi adatok alapján hárman meghaltak, és majdnem száz ember megsebesült, ráadásul, mivel az izraeli vadászgépek egy olajlétesítményt találtak el, a tűz apokaliptikus látványt nyújtott.

A Benjamin Netanjáhu által vezetett izraeli kormány megtorló akciójának két célja volt.

zraeli Miniszterelnöki Hivatal / Getty Images Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Herzi Halevi, az Izraeli Védelmi Erők vezérkari főnöke és Yoav Galant izraeli védelmi miniszter a jeruzsálemi műveleti központból követi az izraeli harci gépek támadását Hudajda kikötőjében Jemenben, amelyet az Irán által támogatott húszik ellenőriznek a Vörös-tenger partján 2024. július 20-án.
  • Egyrészt, hogy megmutassa az izraeli társadalomnak, képes választ adni a húszik tel-avivi akciójára,
  • másrészt pedig, hogy elrettentse a húszikat további, Izrael elleni akcióktól.

Bármennyire is kénytelen Izrael gyakorlatilag két fronton (a Gázai övezetben és a libanoni-izraeli határon) tényleges háborút vívni, a biztonságpolitikai gondolkodást továbbra is az elrettentés visszaállításának igénye határozza meg. A jemeni húszik esete ugyanakkor épp azt mutatja be az eddigieknél is világosabban, hogy ez a stratégia nagy valószínűséggel már nem működik.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!
Ha még nem vagy a 24 Extra előfizetője, ismerheted meg a csomagokat.

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Olvasói sztorik