Hiába győzött, új választást akar Karácsony Gergely. Az indokot múlt hét pénteken adta elő a Nemzeti Választási Iroda (NVI) Alkotmány utcai székházánál tartott demonstráción, amikor még nem lehetett tudni, mi lesz a végeredmény. Aztán az előnye az újraszámlálás eredményeképp csökkent ugyan 324-ről 41 szavazatra Vitézy Dáviddal szemben, de ennyi azért maradt. Az ülés alatt azzal vádolta meg a Nemzeti Választási Bizottságot (NVB), hogy megpróbálják elcsalni a választást Vitézy javára, és mivel szerinte a folyamat körül egyre több a furcsaság, a helyzetet csak úgy lehet elsimítani, ha új választást írnak ki. „Mert ez a demokrácia érdeke” – érvelt Karácsony, aki már előzetesen egyértelművé tette, hogy az újraszámlálás végeredményétől függetlenül megtámadja a választásról szóló NVB-határozatot.
Hétfő délután aztán Karácsony mellett Vitézy is közölte, hogy jogorvoslati kérelmet nyújt be a Kúriánál a határozat ellen, így minden idők legszorosabb főpolgármesteri küzdelme még tartogathat további csavarokat.
Mit akar Karácsony, mit akar Vitézy?
Ahhoz, hogy a választás végeredménye jogerős legyen, még két eljárásnak kell lezárulnia. Az NVB múlt hét péntek délután arról döntött, hogy nem törlik az eredményeket, és nem írnak ki új választást a IV. és VII. kerületben. Az újraszámláláshoz hasonlóan ezt is a Vitézy-csapat kezdeményezte, mivel érvelésük szerint az érintett, DK-vezette városrészekben nem húzták le megfelelően a szavazólapokról a választás előtt két nappal visszalépő fideszes Szentkirályi Alexandra nevét. Ezt a fellebbezésüket a Fővárosi Választási Bizottság után az NVB is elutasította: a többségi érvelés szerint a választási eljárás szabályai nem határozzák meg, hogy milyen módon kell áthúzni az utolsó pillanatban visszalépő jelöltek nevét. Ebben az ügyben Vitézy is a Kúriához fordult.
Karácsony onnan indított, hogy Szentkirályi utolsó pillanatban történt visszalépése óriási kihívás volt a választási szervek számára, és mivel szerinte nem alakult ki egységes gyakorlat az ilyen helyzetek kezelésére, ez sok bizalomvesztéssel járt. Úgy látta, a bizonyítékok, amelyek alapján az NVB elrendelte az újraszámlálást, valójában túlnyomórészt fideszes delegáltak nyilatkozatai – ráadásul az Átlátszó birtokába került dokumentumok szerint ezek egy kaptafára készültek – voltak.
Felrótta azt is, hogy a választási bizottság nem a lezárt szavazóurnákat rendelte be, hanem arra szólította fel a helyi választási irodák vezetőit, hogy bontsák fel azokat, és az érvénytelen szavazatokat juttassák el a Nemzeti Választási Irodába. Karácsony politikai motivációt sejt a döntést mögött, ugyanis tud olyan kerületről, ahol az ellenzéki delegáltak távollétében bontották fel a leplombált urnát. Elmondta azt is, hogy az érvénytelen szavazatokat nem látták el a megfelelő kötegezéssel, így a legtöbb helyen nem a törvényes rendnek megfelelően vették ki az érvénytelen szavazatokat. „Nagyon könnyű az érvénytelen szavazatból csak egy tollvonással érvényes szavazatot csinálni” – tette hozzá Karácsony. Arra nem tért ki, hogy minden érvénytelen szavazatot jegyzőkönyveznek, és a hátulján rögzítik, hogy miért minősítették érvénytelennek, ráadásul ezt követően az összes szavazatszámláló bizottsági tag alá is írja.
Arról, hogy milyen eljárásrendi furcsaságok övezték az újraszámlálás elrendelését, Litresits András, az NVB MSZP által delegált tagja mesélt lapunknak a folyamatról szóló, frissülő cikkünkben.
Mikor lehet új választást kiírni?
A két jogorvoslati kezdeményezés kapcsán Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza lapunknak elmondta, hogy mindent a választási jogorvoslat kezdeményezőjének kell igazolni: egy választási bizottság magától nem nyomozhat, nem tehet fel kérdéseket, így kizárólag az elé tárt bizonyítékokból tud döntést hozni. Annak kell bizonyítékokat szolgáltatni, akinek érdekében áll, hogy valódinak fogadják el az állítását, mondta Döbrentey.
– Elsősorban akkor lehet új választást kiírni, hogyha a jogsértés érdemben kihat a végeredményre. Lefordítva ez azt jelenti, hogyha óriási a különbség és csak minimális szavazat esetében igazolható problémás körülmény van, akkor erre nincs lehetőség – mondta Döbrentey, megjegyezve, hogy a bizottságoknak itt van tere a mérlegelésre. Példaként említette, hogy az újraszámlálás során Vitézyék 202 szavazókörben találtak bizonyítékot visszásságokra, mégis a teljes városban újraszámolták az érvénytelen voksokat.
A főpolgármester-választás eredményét a Fővárosi Választási Bizottság állapította meg: ez ellen a döntés ellen fordult Vitézy Dávid a három napon belüli jogorvoslati határidőt kihasználva a Nemzeti Választási Bizottsághoz, és harcolta ki magának a múlt pénteki újraszámlálást.
Ez le is zajlott, így ennek megfelelően péntek este meghozta a döntését a Nemzeti Választási Bizottság, amivel a kétfokú választási bizottsági eljárás le is zárult. Ezután nyílt lehetőség arra, hogy bármelyik érintett fél felülvizsgálati kérelemmel a Nemzeti Választási Bizottság döntését a Kúria elé vigye
– magyarázta Döbrentey, hozzátéve, hogy a három talpon maradt főpolgármester-jelölt közül ezzel a lehetőséggel ketten éltek is. A Kúriának három napja van döntést hozni, ám ebbe a fellebbezés beérkezésének napja nem számít bele, így Döbrentey szerint várhatóan csütörtök délután dönt a legfőbb bírósági fórum. „Ezután sincs vége feltétlenül a folyamatnak, ugyanis a Kúria döntése ellen az Alkotmánybíróság előtt még alkotmányjogi panasszal élhetnek a felek. Ám az Alkotmánybíróság nem egy másodfokú bíróságként működik: ebben az eljárásban kizárólag alkotmányossági érveket lehet felmutatni, és jelenleg az nem látható, hogy milyen alkotmányos érv jöhetne számításba” – mondta Döbrentey, majd rátért a főpolgármester-aspiránsok beadványaira.
Hangsúlyozta, hogy ezeknek a tartalmát nagyjából ismerjük ugyan, de mivel nem publikálták őket, csak következtetni tudunk arra, hogy mire hivatkoznak. A két beadványt összegezve Döbrentey elmondta, hogy
Amennyiben megismételt szavazásra kerül sor, ugyanazok a jelöltek állnak a rajtvonalhoz, akik június 9-én. A jogalkotó igyekszik előállítani ugyanazt a helyzetet, mint ami a szavazás napján volt, ám Döbrentey értelmezésében a választói névjegyzék időközben módosul, hiszen könnyen elképzelhető, hogy valaki ez idő alatt be- vagy elköltözik, nagykorú lesz vagy épp gondnokság alá kerül.
Milyen esélyekkel indul Karácsony?
Karácsony egyik fő állítása, hogy a szavazókörök közel felénél nem volt megfelelő a szavazólapok kötegelése, így mire azok megérkeztek a Nemzeti Választási Iroda székházába az újraszámlálásra, potenciális visszaélések történhettek. Döbrentey elmondta, hogy a választási eljárási törvény alapján a választást részben vagy egészében is meg lehet ismételni, így abban az esetben, ha Karácsonyék bizonyítani tudják, hogy egyes szavazókörökben történtek visszaélések, elképzelhető, hogy csak az adott területen, és nem az egész városban rendelik el a választás megismétlését. A kötegelés mellett Döbrentey annak a fontosságát is hangsúlyozta, hogy zárt borítékban érkeztek-e be a szavazólapok, mivel a kötegelés és a borítékolás két külön-külön aggályként merülhet fel.
Ugyanakkor a választási jogi szakértő szerint a Karácsony-csapat alapvetően választási alapelvekre (a választás tisztasága ilyen, vagy hogy minden állampolgárt általános és egyenlő választójog illet meg, a szavazás pedig mindenkor közvetlen és titkos) hivatkozhat:
Az alapelveket akkor lehet citálni, hogyha egyébként nincsen olyan tételes jogszabályi rendelkezés, amit sért egy magatartás, vagy van, de rá lehet erősíteni az alapelvek idézésével. Én azt gyanítom, hogy ilyesmi lesz az érve.
Karácsony azt is nehezményezte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság csak ajánlásként fogalmazta meg, hogy amikor az urnákat felbontják és onnan kiveszik az érvénytelen szavazólapokat tartalmazó csomagot, akkor legyen jelen a helyi választási bizottság valamennyi tagja. Ez nem volt kötelező, és a választási bizottság nem is minden kerületben élt a részvétel lehetőségével. Döbrentey szerint itt is alapelvi szintű sérelemre hivatkozhat Karácsony Gergely, de a törvényben tételesen nincs olyan szabály, hogy a választási bizottság minden tagjának jelen kell lennie az urnabontáskor.
Az új választásért küzdő főpolgármester korábban arról is beszélt, hogy Vitézy mindössze 202 szavazókörből mutatott be bizonyítékokat arról, hogy visszásság történhetett a szavazatszámlálás során. Ehhez képest a beadványában azt kérte, hogy az összes budapesti kerületben kerüljön sor újraszámlálásra, annak ellenére, hogy nagyjából 8-900 szavazókörből nem szolgáltatott erre bizonyítékot. Az NVB a megnyugtató végeredmény érdekében a teljes városon belül elrendelte az újraszámlálást – ráadásul tette mindezt szokatlan eljárásrendi gyorsasággal. Döbrentey arra számít, hogy Karácsonyék amellett érvelnek majd, hogy a választási bizottság nem kért bizonyítékokat ahhoz, hogy teljeskörűen, minden szavazókörben elrendeljék az érvénytelen szavazatok újraszámlálását. A választási jogi szakértő szerint
Az egy kaptafára készülő beadványok – melyekkel Vitézy megtámadta a választást – legfeljebb alapelveket sérthettek, mondta Döbrentey.
Karácsony azt is nehezményezte, hogy Szentkirályi visszalépése az egységes gyakorlat hiányában káoszt okozott, ám ez Döbrentey szerint jogilag nem szankcionálható, hiszen a kormánypárti jelölt a törvényileg megszabott határidőn belül adta fel a versenyt.
Milyen esélyekkel indul Vitézy?
Vitézy Dávid a IV. és a VII. kerületben akar új választást. Döbrentey szerint Karácsonyhoz hasonlóan ő is az alapelvek sérelmére hivatkozhat: Vitézy a javára visszalépő Szentkirályi nevének nem megfelelő kihúzására alapozza a kérelmét, márpedig a választási eljárási törvény nem részletezi, hogy milyen szélesnek kell lennie a kihúzásnak, csupán azt mondja ki, hogy a kieső jelöltet le kell húzni a szavazólapról, magyarázta a TASZ szakértője. „Szerintem az volna a helyes, ha lenne olyan útmutatás, hogy a visszalépő jelölt nevét mondjuk egy széles fekete vonallal kell kihúzni, de ilyet a törvény szövege nem tartalmaz” – tette hozzá.
Döbrentey szerint a sajtóban keringő szavazólapokról alapvetően meg lehet állapítani, hogy le volt húzva a jelölt, de amennyiben van olyan, ahol ez elmaradt, vagy szabad szemmel alig látható módon valósult meg, akkor az valóban kifogásolható. Hozzátette, hogy a szavazóhelyiségekben plakáton is tájékoztatják a választókat a visszalépőkről, így a voksolás napján nem a szavazólapokon találkoznak először ezzel az információval.
Emlékezetes, hogy az NVB azért utasította el Vitézyék kérelmét, mert azt mondják, hogy egyáltalán nem bizonyított, hogy tömegével történtek visszásságok. Tehát ebben az esetben számított az, hogy hány szavazólapot mutatott be. Nem azt mondom, hogy ezt ne kéne a jövőben szabályozni, mert én nagyon is azt mondom, hogy kéne, viszont szerintem ebben az esetben inkább alapelvi szinten fognak tudni érvelni
– vélekedett Döbrentey.
Nem példa nélküli a megismételt polgármester-választás
Az elmúlt évek során két fontos polgármester-választást is megismételtek, és mindkét alkalommal jelentősen növelni tudta előnyét a győztes jelölt. 2019 novemberében, bő egy hónappal az önkormányzati választás után tíz településen tartottak megismételt választást. Ekkor ugyanazok a jelöltek kerültek a szavazólapokra, mint négy héttel korábban, az ajánlásgyűjtést nem kellett megismételni. Öt éve a legnagyobb figyelem Jászberényre irányult, ahol először csupán 14 szavazattal győzte le a kormánypárti Szabó Tamást az egyesületi színekben induló, jobbikos Budai Lóránt. Szabóék azonban megtámadták az eredményt: érvelésük szerint befolyásolta a választás eredményét, hogy
- idegenek mentek be a szavazókörökbe;
- a szavazatszámláló bizottsági tagok „kontrollálatlanul mozogtak”;
- a szavazási szándékot torzító pénzfelajánlások történtek.
A területi választási bizottság, majd a bíróság is helyben hagyta a fellebbezést, így újból az urnák elé szólították a jászberényieket. Az érdeklődés jóval nagyobb volt: a részvétel 43 százalékról 60 százalékra ugrott, ami – mint utóbb kiderült – az ellenzéki jelöltet segítette. Budai Lóránt másodjára is megnyerte a választást, méghozzá tekintélyt parancsoló, 3758 szavazatos előnnyel. Azóta még kétszer erősítették meg a pozíciójában: a 2023 januári előrehozott választáson a szavazatok 67, a mostani önkormányzati választáson a voksok közel 72 százalékát szerezte meg.
A 2014-es önkormányzati választáson 11 helyen kellett megismételni a szavazást. A legnagyobb tétje az ózdi polgármester-választásnak volt: a borsodi településen az akkor 27 éves jobbikos Janiczak Dávid győzte le 66 szavazattal a fideszes városvezetőt, aki arra hivatkozva támadta meg a választás végeredményét, hogy
- 7 szavazat hiányzott az urnákból,
- és utalásokat látott láncszavazásra is.
A bíróság helyt adott Fürjes Pál kérelmének, de a novemberi szavazáson már kétharmadhoz közeli győzelmet aratott Janiczak, aki azóta is polgármesterként irányítja a települést.
