Franciaország vadászrepülőket szállít Ukrajnának

Az orosz nukleáris doktrína szerint a nukleáris fegyverek bevetése kivételes esetben lehetséges, az ország szuverenitását és területi integritását fenyegető veszély esetén – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon pénteken tartott panelbeszélgetésen.

Úgy vélte, hogy a világ soha nem fog eljutni a nukleáris rakétacsapásokig

„Abból indulok ki, hogy a világ soha nem fog odáig eljutni. És nincs is rájuk szükségünk” – mondta Putyin a beszélgetést moderáló Szergej Karaganov veterán politológusnak, aki tavaly a nukleáris eszkalációt és preventív csapást sürgető tanulmányával nemzetközi felzúdulást keltett.

Az orosz elnök azt kérte, hogy a nukleáris csapásokat hiába senki ne emlegesse. Anélkül, hogy a nevén nevezte volna, emlékeztetett arra, hogy ezek lehetőségét nyilvánosan elsőként Liz Truss volt brit miniszterelnök vetette fel az ukrajnai háború során.

Mi nem csörtetünk atomfegyverekkel

– hangsúlyozta.

Kitért arra is, hogy Oroszországnak van korai előrejelző rendszere a rakétatámadások esetére, az Egyesült Államoknak is, de Európának nincsen. Rámutatott, hogy az orosz harcászati atomfegyverek háromszor-négyszer erősebbek, mint azok a bombák, amelyeket az amerikaiak a második világháborúban Hirosimában és Nagaszakiban bevetettek, és Oroszországnak sokszor több van belőlük, mint amennyi az európai kontinensen rendelkezésre áll.

Hozzátette, hogy ha az amerikaiak át is hozzák a saját taktikai fegyvereiket az Egyesült Államokból, az európaiaknak kétszer is meg kell gondolniuk, mit tesznek. Kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az amerikaiak hadászati fegyverek szintjén is beszállnának egy ilyen csapásváltásba

Putyin ugyanakkor nem zárta ki, hogy a világban alakuló fejlemények hatására módosuljon az általa “élő eszközként” jellemzett orosz nukleáris doktrína, amely szerint a nukleáris fegyverek bevetése az az ország szuverenitását és területi integritását fenyegető veszély esetén lehetséges.

Nem hiszem, hogy ez az eset bekövetkezett volna

– mondta.

A döntéseknek, mind az enyémeknek, mind a kollégáiméinak, akikkel együtt dolgozom ezen a (nukleáris hadászati) területen, nincs közük semmilyen ingadozáshoz, nincs ingadozás, és nem is lehet. Minden döntésünknek a kialakuló helyzet valós, objektív elemzésén kell alapulnia. Így is teszünk

– válaszolta Putyin Karaganovnak a döntés felelősségére vonatkozó kérdésre.

Kifejezte meggyőződését, hogy Oroszország győzelmet fog aratni Ukrajnában. Ugyanakkor, mint mondta, minden fegyveres konfliktus békés megállapodásokkal ér véget, még akkor is, ha a potenciális partnerek megtévesztést alkalmaznak, mást mondanak, és mást tesznek. Az ukrán alkotmányt és a hadiállapotra vonatkozó törvényt idézve de facto a hatalom bitorlásával vádolta meg a lejárt mandátumú Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.

Kijelentette, hogy Oroszországnak most nincs szüksége mozgósításra, mert a csapatok feltöltésének jelenlegi üteme elegendő a vezérkar által követett “kiszorítási taktikához”. Felidézte, amikor 2022 őszén a részleges mozgósítás keretében 300 ezer embert hívtak be. Tavaly, mint mondta, ennél is több önkéntest toboroztak, és idén már több mint 160 ezren jelentkeztek önkéntesnek. A hadműveletek Karaganov által lassúnak ítélt ütemét az orosz katonák élete megkímélésének szándékával indokolta.

Putyin szerint Ukrajna a maga részéről mindenképpen csökkenteni fogja a mozgósítási korhatárt, mert ez az Egyesült Államok feltétele a katonai segítségnyújtás folytatásához.

Látjuk ezt a kényszermobilizációt Ukrajnában. Akit ott összeszednek és össze fognak szedni, azok csak a veszteségek pótlására mennek

– mondta.

Azzal a saját korábbi kijelentésével kapcsolatban, hogy az Ukrajnába irányuló nagy hatótávolságú fegyverszállításokra válaszul Moszkva ugyanilyen eszközökkel fogja ellátni a baráti országokat, Putyin azt mondta: Oroszország fenntartja magának a jogot, hogy ilyen intézkedéseket tegyen. Hozzátette, hogy ez eddig nem történt meg.

Az arra vonatkozó kérdésre, hogy vajon Oroszország a „Kelet felé fordulásával” nem veszíti-e el „az európai kultúra génjeit”, Putyin azt mondta, hogy a nyugat-európai országok veszítik el most identitásukat, mert „globális liberalisták” mérgezik őket. Oroszország ezzel szemben a hagyományos európai értékek központjává válik – hangsúlyozta.
Az elnök rámutatott, hogy Oroszország már jóval az ukrajnai események előtt elkezdett Kelet felé fordulni, mert ott gazdasági okokból egy új világközpont alakul ki.

Ez az események elkerülhetetlen folyamata

– mondta, hozzátéve: ma már az Oroszországot, Kínát, Indiát és Brazíliát is magában foglaló BRICS-országok összesített GDP-je nagyobb a G7-országok együttes GDP-jénél. A panelbeszélgetésen részt vett Bolívia és Zimbabwe elnöke is.

(MTI)

Emmanuel Macron francia elnök pénteken bejelentette, hogy szeretne véglegesíteni egy nemzetközi koalíciót olyan országokkal, amelyek készek katonai kiképzőket küldeni Ukrajnába, de nem nevezte meg őket.

„Több partnerünk már beleegyezését adta, és a következő napokban véglegesíteni fogjuk a koalíciót” – mondta a francia államfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott párizsi sajtótájékoztatóján, legitimnek minősítve Ukrajna ez irányú kérését.

Emmanuel Macron válaszolt Oroszország azon kijelentésére is, amely szerint ezek a kiképzők legitim célpontok lesznek.

Kik lennénk mi, ha engednénk Oroszország felhívásainak vagy fenyegetéseinek?

fogalmazott.

Az elnök arra is ígéretet tett, hogy Franciaország továbbra is támogatni fogja Ukrajnát minden fórumon, mindenekelőtt európai szinten annak érdekében, hogy „megpróbálja elérni az uniós csatlakozási tárgyalások tényleges elindítását a hónap végéig”.

(MTI)

„Érthetetlen propagandaválaszt” kapott Lengyelország a fehérorosz határon egy illegális bevándorló által megkéselt katonával kapcsolatos világos üzenetére – közölte pénteken Pawel Wronski, a varsói külügyminisztérium szóvivője.

Múlt keddre virradóra a fehérorosz-lengyel határon átjutni próbáló illegális bevándorló késsel súlyosan megsebesített egy lengyel katonát, aki csütörtökön belehalt sebesülésébe.

Csütörtök este Radoslaw Sikorski külügyminiszter Poznanban, az európai parlamenti (EP-) választásokat megelőző kampányrendezvényen azt követelte, hogy Fehéroroszország azonosítsa és adja ki Lengyelországnak a késelés elkövetőjét. Bejelentette: még csütörtökön tiltakozó jegyzéket kézbesítenek Fehéroroszország varsói nagykövetsége ügyvivőjének.

Anatol Hlaz, a minszki külügyminisztérium szóvivője a TASZSZ orosz hírügynökség kérdésére megerősítette, hogy a fehérorosz fél megkapta a lengyel jegyzéket, amelyet „valamennyi körülmény figyelembe vételével tanulmányoznak”.
Anatol Hlaz részvétét fejezte ki a meggyilkolt katona hozzátartozóinak, és elismerte, hogy „meg kell újítani a rendezett érintkezéseket a határon, hogy megakadályozzák a hasonló tragédiák bekövetkeztét”. A szóvivő egyértelműen a lengyel felet okolta az „érintkezés” jelenlegi állapota miatt.

A lengyel külügyi szóvivő a PAP lengyel hírügynökségnek nyilatkozva leszögezte, hogy a lengyel jegyzék szándéka világos volt: “a lengyel katona gyilkosának azonosítása és kiadatása, valamint a hibrid támadások beszüntetése”. Hozzátette: a gyilkosság feltételezett elkövetője továbbra is „Fehéroroszország területén tartózkodik, így Minszk vagy ki akarja adni őt, vagy sem, de különböző furcsa történeteket ad elő”.

A lengyel katona az északkelet-lengyelországi Dubicze Cerkiewne település közelében szenvedett halálosnak bizonyult sebesüléseket május 28-án, amikor egy nagyjából ötvenfős migránscsoport megpróbálta áttörni a fehérorosz határon Lengyelország által emelt acélkerítést. A támadás közben a kerítés fehérorosz oldalán tartózkodó egyik migráns a katonát a rácsok közötti résen keresztül késsel mellkason szúrta. A sebesültnek egyik kollégája nyújtott helyszíni elsősegélyt, majd az északkelet-lengyelországi Hajnówka város kórházba szállították, később a lengyel fővárosban kezelték, de csütörtökön meghalt.

(MTI)

Összeomlott egy négyemeletes lakóház lépcsőháza Luhanszkban pénteken egy ukrán rakétacsapás nyomán, amelynek következtében a helyi hatóságok szerint legkevesebb hárman életüket vesztették, 22-en megsebesültek, és többen a romok alatt rekedtek.

A városban a támadásnak összesen 35 sebesültje volt, köztük három gyerek. Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az ukrán hadsereg öt amerikai ATACMS rakétát lőtt ki a városra, ezekből négyet a légvédelem lelőtt. A megmaradt rakéta két többemeletes lakóházban okozott pusztítást. Károk keletkeztek még két iskolában, három óvodában és az egyetem egyik épületében is.

A Belgorod megyei Novopetrovka községben egy nő életét vesztette, két férfi pedig megsebesült dróntámadás következtében, Prileszje településen egy nőt sebesített meg ukrán belövés. A helyi hatóságok más orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területekről és az Ukrajnával határos orosz régiókból is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy június 1. és 7. között, válaszul az orosz energetikai létesítmények elleni támadásokra, az orosz hadsereg 27 csoportos csapást hajtott végre földi, légi és tengeri indítású precíziós fegyverekkel, valamint drónokkal. A csapások az ukrán energiaszektor és hadiipari komplexum létesítményeire, fegyver- és lőszerraktárokra, személyzet nélküli hajók tárolóhelyeire, valamint ukrán katonai egységek és külföldi „zsoldosok” ideiglenes állomáshelyeire irányultak, és Moszkva sikeresnek minősítette őket.

A tárca szerint az orosz hadsereg az elmúlt hét folyamán hatból öt frontszakaszon előrenyomult, elfoglalva a donyecki régióban lévő Umanszke és Paraszkovjivka települést, visszaverve 86 ukrán ellenrohamot. A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint 11 ezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén. A héten 27 ukrán katona adta meg magát.

Az orosz védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett egy német Gepard önjáró légvédelmi rendszert, két MiG-29-es és egy Szu-25-ös repülőgépet, 11 harckocsit, köztük egy amerikai Abramst, 68 páncélozott harcjárművet, két Tocska-U operatív-harcászati rakétát, két, földi célok megsemmisítésére átalakított Sz-200-as légvédelmi rakétát, 17 francia HAMMER irányított légibombát, három Patriot légvédelmi rakétát, HIMARS, Vampire és Vilha sorozatvetők 93 rakétáját, három Neptun hajóelhárító rakétát, továbbá 424 drónt.

(MTI)

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök pénteken üdvözölte, hogy az Európai Bizottság támogatja az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdését, amelyek Kijev reményei szerint már júniusban megindulnak.

Hálásak vagyunk európai integrációs előrehaladásunk kedvező értékeléséért. A bizottság következtetése kimondja, hogy Ukrajna továbbra is szisztematikus erőfeszítéseket tesz az EU-csatlakozás érdekében, és végrehajtotta mind a négy előírt reformlépést. Most azt várjuk európai partnereinktől, hogy megtegyék a következő lépést: az európai uniós tagságról szóló tárgyalások megkezdését már ebben a hónapban. Az ukrán nép nap mint nap jelzi igényét arra a jogra, hogy az európai család része legyen, miközben hadat visel az orosz agresszorral szemben

írta a kormányfő a Telegram közösségi oldalon.

Március 11-én Olha Sztefanyisina miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy Ukrajna befejezte az Európai Bizottságtól kapott valamennyi ajánlás végrehajtását a csatlakozás tárgyalások megkezdése érdekében. Az Európai Bizottság március 12-én jelentette be, hogy előkészítette Ukrajna és Moldova uniós tagságának tárgyalási keretét, és ezután megkezdődik ennek megvitatása az Európai Unió tagállamai között.

Június 6-án Ukrajnába érkezett az uniós átvilágításért felelős bizottsági küldöttség, hogy előkészítse a kétoldalú találkozók új szakaszát. A találkozó eredményeit ismertetve Sztefanyisina megismételte, hogy Ukrajna minden szükséges feladatot elvégzett az EU-val kötött tárgyalási keret jóváhagyásához. Hozzátette azonban, hogy nincs konszenzus mind a 27 tagország között a tárgyalások megkezdéséről, pontosabban “a konszenzus csak az egyik uniós ország javaslatait illetően hiányzik”, nem nevezte meg viszont ezt a tagországot.

(MTI)

Újabb, 225 millió dolláros (80,6 milliárd forint) segélyt jelentette be Ukrajnának Joe Biden amerikai elnök pénteken Párizsban, ahol egyúttal nem szűnő támogatásáról biztosította ukrán partnerét, Volodimir Zelenszkijt.

Az Egyesült Államok nem hagyja magára Ukrajnát

– szögezte le Biden, valamint nyilvánosan is elnézést kért az ukrán néptől a hónapokon át tartó késlekedésért a Kijevnek szánt támogatásokkal kapcsolatban.

Zelenszkij köszönetét fejezte ki „a rendkívüli támogatásért”, hozzátéve: hazája továbbra is számít Washingtonra, példaként pedig a második világháborút említette, amikor az Egyesült Államok „segített emberi életeket megóvni, megóvni Európát”.

Az amerikai kongresszus április végén hagyta jóvá a kijevi vezetésnek szánt, 61 milliárd dollárnyi forrást, amelyet hónapokon át blokkolt a republikánus képviselőházi többség. Ezzel kapcsolatban Biden pénteken kiemelte: a késlekedést a kongresszus „néhány nagyon konzervatív tagja” okozta, s hozzátette, hogy az amerikai nép „teljes mértékben” Ukrajna mellett áll. A két államfő a normandiai partraszállás 80. évfordulója alkalmából látogatott Franciaországba.

(MTI)

A fegyveres erők korszerűsítése a legfontosabb kérdés Oroszország számára – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon pénteken tartott beszédében.

Putyin hangot adott véleményének, miszerint valóságos verseny folyik az országok között a szuverenitásuk megerősítéséért. Azt hangoztatta, hogy az államok jövője és fejlettségi szintje közvetlenül attól függ, hogy hogyan lesznek képesek „válaszolni a globális kihívásokra”, és hogyan tudják „kihasználni versenyelőnyeiket”.

Az elnök egyebek között elmondta, hogy az orosz gazdaság növekedési üteme meghaladja a globális átlagot. A Világbank adataira hivatkozva azt mondta, hogy Oroszország a vásárlóerő-paritáson számított GDP alapján a világ negyedik legnagyobb gazdaságává vált, megelőzve Japánt.

Az államfő szerint Oroszország minden akadály ellenére továbbra is a világkereskedelem egyik legfontosabb szereplője, kereskedelmi forgalmának háromnegyedét a baráti országok adják. Beszámolója értelmében a gazdasági kapcsolatok Ázsiával 60 százalékkal, Afrikával 69 százalékkal, Latin-Amerikával pedig 42 százalékkal erősödtek.

Elmondta, hogy az orosz export „toxikus” valutákban történő elszámolásának aránya a felére csökkent, míg a rubel részesedése a tranzakciókban növekszik, megközelítve a 40 százalékot. Célként nevezte meg, hogy az import szintjét ne korlátozások, hanem a hazai termelés növekedése révén a GDP 17 százalékára csökkentsék.

A keleti térség vasúthálózat-fejlesztését az egyik legfontosabb feladatnak nevezte az új piacok kiépítése érdekében. Célul tűzte ki, hogy 2030-ra a térség szállítási kapacitása érje el a 210 millió tonnát.

Aktívnak nevezte a magánbefektetéseket az orosz gazdaságban. Elmondta, hogy közel 30 millió lakossági befektető van, és az összesített vagyonuk több mint 9 billió rubelt tesz ki.

Bejelentette, hogy a dolgozó nyugdíjasok esetében 2025-től újraindul a nyugdíjindexálás.

Elmondta egyebek között, hogy Oroszországban a munkanélküliség áprilisban 2,6 százalékra csökkent, és most már nem az a fő kérdés, hogy „hol találunk munkát”, hanem az, hogy „hol találunk munkaerőt”. Közölte, hogy az IT-cégek számára 2030-ig 5 százalékos kedvezményes nyereségadókulcsot vezetnek be.

Putyin a célok között nevezte meg, hogy Oroszország a tudományos kutatásban hat éven belül a világ tíz vezető országa közé kerüljön. Az állam ennek érdekében a tudományos kutatásra fordított kiadásokat a GDP legkevesebb 2 százalékára növeli – jelentette be.

(MTI)

Ukrajnának a nemzetközi jog értelmében jogában áll önvédelmi okokból katonai célpontokat támadni Oroszországban – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a katonai szövetség új tagállamában, Svédországban tett pénteki látogatása során.

Ukrajnának joga van az önvédelemhez

– jelentette ki Stoltenberg Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján egy Stockholm melletti katonai bázison.

Elmondása szerint az önvédelemhez való jog magában foglalja azt is, hogy Ukrajna támadást intézhet az agresszor, a támadó fél területén, jelen esetben Oroszországban található katonai célpontok ellen.

Ez egy támadó háború, amelyet Oroszország indított egy békés, demokratikus szomszédos ország ellen, amely soha nem jelentett rá fenyegetést

– mondta a főtitkár.

A Kreml a héten válaszlépéseket helyezett kilátásba azon nyugati országokkal szemben, amelyek hozzájárulnak, hogy a tőlük kapott fegyverekkel Ukrajna orosz területeket támadjon. Vlagyimir Putyin orosz elnök kilátásba helyezte a „Nyugat ellenségeinek” felfegyverzését.

(MTI)

Magyarország és a Vatikán álláspontja egybevág a háború és a béke kérdésében, mindkét fél a mielőbbi ukrajnai béketeremtést támogatja – húzta alá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Vatikánvárosban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Paul Richard Gallagher szentszéki külügyminiszterrel folytatott egyeztetését követően arról számolt be, hogy elsősorban az ukrajnai háborúról volt szó, és ezúttal is megerősítést nyert, hogy Magyarország és a Vatikán meglátása egybeesik a kérdésben, mind a két fél a mielőbbi béketeremtésre helyezi a hangsúlyt.

„Egyetértettünk abban, hogy a békéhez ma igen komoly bátorságra van szükség, (…) mert jól láthatóan a békét akarókat, a békéért dolgozókat és a békepárti politikusokat elképesztő nyomás éri” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ennek a nyomásnak van egy fizikai, egy politikai és egy jogi eszköztára is.

A jogi eszköztárat láthatóan Donald Trumppal szemben vetik be az Atlanti-óceán túloldalán. A fizikai eszköztárat, sajnos láthattuk az északi szomszédunkban, a Robert Fico miniszterelnök elleni merénylet során vetették be. A politikai eszköztárat pedig velünk szemben próbálják alkalmazni, amikor például arról beszélnek, hogy az Európai Unióban vegyék el a szavazati jogunkat, hogy ne tudjuk tovább akadályozni a háború továbbterjedését, eszkalálódását

sorolta.

A helyzet az, hogy ma a békéhez nagyobb bátorság kell, mint a háborúhoz” – szögezte le. Majd rámutatott, hogy az ukrajnai háborúnak nem lesz győztese, a konfliktusnak csak vesztesei vannak, a kérdés pusztán az, milyen széles lesz ezek köre, ugyanis minden egyes nappal fokozódik az eszkaláció kockázata.

„Minden egyes nap születnek olyan nyilatkozatok, olyan intézkedések, amelyek a világháborús veszélyt még inkább élessé teszik” – figyelmeztetett.

Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban bírálta azt a döntést, amelynek értelmében az ukrán haderő ezentúl oroszországi célpontokat is támadhat amerikai és német fegyverekkel, illetve azt a nyilatkozatot, amely francia kiképzők Ukrajnába vezényléséről szól.

Hangsúlyozta, hogy a hasonló lépések mind egyre élesebbé teszik a világháborús veszélyt, márpedig az jól látszik szavai szerint, hogy ha a háború továbbterjed, akkor az nem több ezer kilométerrel távolabb kezdődik, hanem a közvetlen szomszédságban.

„Tehát egyetértettünk a vatikáni külügyminiszterrel, hogy a diplomácia erőforrásait kell mozgósítani. Egyetértettünk abban, hogy a békéhez szükséges párbeszédet meg kell teremteni, a békéhez szükséges párbeszédet fenn kell tartani, és egyetértettünk abban is, hogy azt nem diplomáciának hívják, ha csakis azzal beszélünk, akivel mindenben egyetértünk” – közölte.

Érintette a svájci Ukrajna-békekonferenciát is, amelyen Magyarország és a Vatikán is részt vesz, viszont arra is kitért, hogy „van egy közös hiányérzetünk, amely abból fakad, hogy a háborúnak nem mindegyik résztvevője lesz ott”.

Mi nagyra becsüljük a svájciak béketörekvéseit, és el is megyünk, hiszen ahol a békéről van szó, nekünk ott a helyünk, de egy igazán sikeres békekonferenciának előfeltétele az, hogy minden háborúzó fél ott legyen, és ez most sajnos nem lesz adott

vélekedett.

Valamint minden eddiginél fontosabbnak nevezte a Magyarország és Vatikán közötti kapcsolatok minél szorosabbá tételét, mivel – mint mondta – a lehető legszorosabb szövetségre van szükség azokkal, akik készek a béke érdekében fellépni.

A miniszter ezt követően közölte, hogy a magyar kormány mindig is nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy az emberek javára fordítsa és fejlessze a történelmi egyházak és az állam kapcsolatát.

„És az a tény, hogy 14 év alatt, tehát mióta kormányzunk, 74 ezerről 184 ezerre nőtt azon diákok száma Magyarországon, akik egyházi iskolákban tanulnak, az elég pozitív véleményt jelent a magyar családok, a magyar szülők részéről a kormány egyház- és oktatáspolitikájával kapcsolatban” – jegyezte meg.

Végül arról is tájékoztatott, hogy Magyarország és a Vatikán folyamatos egyeztetést folytat az üldözött keresztények ügyében. Emlékeztetett arra, hogy a kormány az utóbbi években 64 országban 367 olyan programot támogatott, amely az üldözött keresztények helyzetén kívánt javítani.

Majd tudatta, hogy Afrikában egyre több esetben éri üldöztetés a keresztény közösségeket, s ebben a kérdésben is együtt fognak működni a felek a következő időszakban.

Illetve kiemelte, hogy Magyarország ösztöndíjakat ajánlott fel azoknak a nicaraguai egyetemistáknak, akiknek a katolikus egyetemét bezárták, így tizenhét diák kezdheti meg hazánkban a tanulmányait.

(MTI)

Európa ma már nem a béke kontinense, és Oroszország támadása nem fog megállni Ukrajna határainál – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Párizsban a francia Nemzetgyűlésben.

Újra európai városok pusztulnak el, falvakat égetnek fel. Európában újra megjelentek a koncentrációs táborok, a deportálások, felütötte fejét a gyűlölet

– fogalmazott az ukrán államfő, aki Vlagyimir Putyin orosz elnököt a kontinens és Ukrajna közös ellenségének nevezte.

Ma ez a háború Ukrajna ellen zajlik, de holnap más országok is célponttá válhatnak, és már világosan látható, kire irányul ez az agresszió: a balti államokra, Lengyelországra, a Balkánra. Az orosz rezsim nem lát korlátokat maga előtt, és lassan már Európa sem lesz elég neki

– mondta Zelenszkij utalva Moszkva szíriai katonai akcióira, illetve az egyre fokozódó orosz befolyásra a Száhel-övezetben. Az ukrán elnök megköszönte Franciaország Ukrajnának nyújtott katonai támogatását, és reményét fejezte ki, hogy mihamarabb megérkeznek a francia vadászgépek Ukrajnába.

Emmanuel Macron francia elnök csütörtök este jelentette be, hogy Franciaország Mirage 2000-5 típusú vadászrepülőket fog szállítani Ukrajnának. Macron a normandiai partraszállás 80. évfordulója alkalmából tartott megemlékezés helyszínén nyilatkozva elmondta: a vadászgépek ukrán pilótáit Franciaországban fogják kiképezni még az idén, és Párizs további 4500 ukrán katona kiképzést is tervezi.

Most – csakúgy mint 80 évvel ezelőtt – megmutathatjuk az egységünk, a szövetségünk és a közös értékeink erejét. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a mostani együttműködésünkre 80 év múlva győzedelmes küzdelemként tekintsenek majd vissza

– mondta Zelenszkij. A több mint két éve tartó háború kimeneteléről szólva az ukrán elnök azt állította, az utóbbi hetek orosz előretörései ellenére Ukrajna még mindig képes lehet a győzelemre.

Világos, hogy nem fognak békemegállapodást aláírni a Svájcban rendezendő Ukrajna-békecsúcson, ehhez mindkét szembenálló félnek egy asztalnál kellene ülnie, ezért a konferencia után várhatóan Oroszországgal is tárgyalásokat fognak folytatni – jelentette ki Viola Amherd svájci államfő a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német napilapban pénteken megjelent írásában.

Oroszország nem lesz ott a június 15-én és 16-án tartandó Ukrajna-konferencián, amelyen több mint 80 ország képviselője lesz jelen, hogy tanácskozzon arról, miként lehetne tartós békét elérni Ukrajnában, és lezárni a több mint két éve Oroszország által indított háborút. Moszkva korábban úgy nyilatkozott, még akkor sem venne részt a konferencián, ha meghívták volna.

Viola Amherd arra is kitért, hogy a konferencián nem a szó szűkebb értelmében vett békéről lesz szó, hanem humanitárius kérdésekről, nukleáris biztonságról, a szabad hajózásról és az élelmiszerbiztonságról is. Elsősorban platformot akarnak teremteni a párbeszédnek, és ebben az első lépés, hogy megvitatják, hogyan lehetne békét teremteni Ukrajnában.

A bizalomépítésre törekszünk, és megoldásokat próbálunk találni azokra a kérdésekre, amelyek fontosak a civil lakosság számára, illetve nagy jelentőségük lesz később a békekötésnél is

– írta a svájci államfő.

Az Európai Bizottság még ebben a hónapban javasolni fogja az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával, hogy ezzel is jelezze a háború sújtotta ország támogatását, mielőtt Magyarország átveszi a blokk soros elnökségét – írja a Financial Times. Kijev az Oroszország 2022-es teljes körű orosz invázióját követő hetekben kérte az uniós tagságot, és alig néhány hónappal később megkapta a tagjelölti státuszt.

Franciaország Mirage 2000-5 típusú vadászrepülőket szállít Ukrajnának, hogy támogassa az Oroszország elleni háborúban – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök csütörtök este.

Pénteken jelentjük be a Mirage 2000-5-ök átadását Volodimir Zelenszkij ukrán elnök franciaországi látogatása alkalmából

– mondta az államfő a két legnézettebb országos tévécsatorna, a kereskedelmi TF1 és az állami France 2 híradóinak adott élő interjújában. Emmanuel Macron a normandiai partraszállás 80. évfordulója alkalmából 25 állam- és kormányfő részvételével csütörtökön tartott megemlékezés színhelyéről nyilatkozott, ahova többi között az ukrán elnök is meghívást kapott.

A francia elnök elmondta: a vadászgépek ukrán pilótáit Franciaországban fogják kiképezni még az idén, s Franciaország további 4500 ukrán katona kiképzést is tervezi. Jelezte, hogy jelenleg egyetlen francia katonai kiképző sem tartózkodik Ukrajnában. Emmanuel Macron elmondta: Franciaország továbbra is támogatást nyújt Ukrajnának ahhoz, hogy ellenálljon, de nem akarja a háború eszkalálódását.

Mi semmi esetre sem állunk háborúban Oroszországgal és a népével

– fogalmazott. Elmondta, hogy pénteken az ukrán elnökkel egy új együttműködést kötnek a vadászgépek átadásáról, de nem pontosította, hány Mirage-ról van szó.

Az Ukrajnába esetlegesen küldendő katonai kiképzők kérdésével kapcsolatban Emmanuel Macron úgy vélte, hogy nem lehet tabu ebben a témában.

Ukrajna szuverén. Nem arról van szó, hogy a harci övezetbe megyünk kiképzésre, de amikor Ukrajna kihívással néz szembe, akkor válaszolnunk kell, ahogy eddig is tettük minden alkalommal

– hangsúlyozta a francia elnök. Emmanuel Macron megerősítette: beleegyezését adta ahhoz, hogy Ukrajna csapást mérjen Oroszországra azokról a területekről, ahonnan a rakétákat kilövik.

A francia elnök szerint béke csak akkor lesz, ha Ukrajna képes ellenállni.