Az Európai Parlament öt nagy pártcsaládjának csúcsjelöltjei vesznek részt Brüsszelben azon a vitán, amelyet az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége az Európai Parlament támogatásával szervezett. Ezen a csúcsjelölti vitán azok az EP-képviselők vitáznak, akiket a pártcsaládjuk az Európai Bizottság vezetésére jelölt. A Spitzenkandidaten, vagyis csúcsjelölti rendszer egy olyan koncepció, amelyet az Európai Parlament talált ki arra, hogy átláthatóbbá tegye a bizottság elnökének kiválasztását. Hivatalosan a kiválasztásban csak a tagállamok vezetőinek van szava, de az EP a saját demokratikus felhatalmazására hivatkozva úgy döntött, hogy minden frakció jelöl egy csúcsjelöltet, és a parlament azt a jelöltet szánja az Európai Bizottság élére, akinek a pártcsaládja a legtöbb mandátumot szerezte az európai parlamenti választásokon.
Ez a rendszer eddig egyszer működöt, Jean-Claude Juncker megválasztásánál, de 2019-ben már nem sikerült újrázni. Akkor a legtöbb mandátumot szerző pártcsalád, az Európai Néppárt Manfred Webert javasolta csúcsjelöltnek, de a miniszterelnökök Ursula von der Leyent választották helyette. Ezúttal viszont Ursula von der Leyen a Néppárt csúcsjelöltje.
A mostani vitán öten vesznek részt:
- Az osztrák Walter Baier (Európai Baloldal)
- Az olasz Sandro Gozi (Megújuló Európa)
- A német Ursula von der Leyen (Európai Néppárt)
- A német Terry Reintke (Zöldek)
- És a luxemburgi Nicolas Schmit (Szocialisták)
Két EP frakció, az Európai Konzervatívok és Reformisták, valamint az Identitás és Demokrácia nem küldött jelöltet a vitára. Ez a két jobboldali párt a mostani EP-választás várható nagy nyertese, de ők elutasítják a csúcsjelölti rendszert. A csúcsjelöltek közül Nicolas Schmittel készítettünk eddig interjút.
A vita öt témára van osztva:
- Gazdaság és munkaerőpiac
- Védelem és biztonság
- Klíma és környezet
- Demokrácia és vezetés
- Migráció és határok
- Innováció és technológia
Gazdaság
A felszólaló jelöltek sorrendje minden témánál ugyanaz. A Gazdasággal és munkaerőpiaccal kapcsolatban Nicolas Schmit azt mondta, el kell érni, hogy 15 millióval kevesebb szegény legyen az Európai Unióban, mint most. Terry Reintke szerint fel kell számolni az ellentmondást a klímavédelem és a gazdasági növekedés között, zöld munkahelyeket kell létrehozni. Nem szabad most visszaesni a megszorítások világába. A baloldali Walter Baier szerint minél hamarabb árstopot kell bevezetni az albérletekre.
A vitának van egy olyan része is, hogy minden tagállam területére szerveztek egy csoportosulást, ahol közösen nézik a felszólalásokat. Időnként innen is érkeznek kérdések. A francia nézőbuliból például az érkezett, hogy milyen hatással lehet a bővítés az EU gazdaságára. Erre a liberális Sandro Gozi válaszol, aki szerint egyesíteni kell a kontinenst, újra kell gondolni Európa szoftverét, változtatni kell a szabályokon. A baloldali Baier szerint ők elviekben támogatják a bővítést, de ennek az emberek életét jobbá kell tennie az EU-ban, tiszteletben tartva az emberi jogokat.
Az Ursula von der Leyenhez intézett első kérdés online érkezett, a privátszektorban bevezetendő európai nyugdíjról. Von der Leyen erre egy általános válasszal reagált a megfelelő munkaerőpiaci képesítésekről. Ezek után a vita spotlight nevű része következett, amikor egy jelölt a színpad másik oldalára sétál, és egyedül beszélhet egy percig. Ezt Nicolas Schmit kezdi. Eddig elég kaotikusan épülnek egymásra a vita részei. Schmit arról beszél, hogy őt az átlag európai polgár életminőségének és lakhatásának javítása érdekli. A zöld átmenet nevű nagy klímavédelmi programot végrehajtaná, de szerinte figyelni kell az életminőségre is. Ezen a ponton a műsorvezető fel is kérdezte Schmitet, hogy az elmúlt öt évben mit tett ezért az Európai Bizottságban. Schmit az uniós minimálbért és az időszakos munkavállalók védelméről szóló irányelvet hozta fel.
Schmitet arról kérdezték, össze lehet-e fogni a Néppárttól jobbra lévő ECR frakcióval. Schmit szerint nem, példának elég megnézni Svédországot és Olaszországot, ahol a jobboldal a populista jobbal együtt kormányoz. Szerinte ezek a kormányok nem jó irányba tartanak.
Védelem
A második blokk, vagyis a védelem és biztonság kérdéskörének első nézői kérdése Vilniusból érkezett, arról, hogyan lehet az európai védelmet jobban összehangolni. Erre a liberális Gozi reagált, aki szerint Putyin nem fog megállni Ukrajnánál. Szerinte azért kell európai védelmi ipar, mert nem akarjuk, hogy Washington és Peking a fejünk felett döntsön. Azt is hozzátette viszont, hogy minden euróra, amit a védelemre költenek, esnie kell egy másik eurónak, amit oktatásra és kultúrára.
A zöld Reintke szerint Európa választóvonalhoz ért, szorosabban kell együttműködni, és kell közös védelmi alap. Nem csak pénzt kell viszont együtt költeni, hanem fel kell számolni a vétót is külpolitikai kérdésekben.
Nem szabad, hogy olyan emberek, mint Orbán Viktor megakadályozzák Európa védelmét.
– mondta Reintke. Schmit is arról beszélt, hogy fel kell lépni a „moszkvai fasiszta rezsimmel” szemben, de ez nem azt jelenti, hogy fel kell áldozni Európa életminőségét.
Von der Leyen szerint egész Európát légvédelmi ernyő alá kellene venni, és szorosabban együttműködni a védelmi kiadásokban. De a legfontosabb, hogy meg kell védeni Ukrajnát, miközben a saját védelmünket is fejlesztjük. Reintke szerint Európa biztonságára a szélsőjobb jelenti a legnagyobb veszélyt.
A vita egyébként az Európai Parlament brüsszeli épületének ülésterméből zajlik, amelynek egyik falára felhúztak egy gigantikus LED-falat, a képviselők helyein pedig most újságírók ülnek. A díszlet kifejezetten látványos lett.
A vita első nyílt támadása fél órával a kezdés után következett. A liberális Sandro Gozi felkérdezte von der Leyent, hogy eleget tett-e Európa biztonságáért, és felszólította, hogy a következő ciklusában ennél többet tegyen. A konkrét kérdés pedig arra vonatkozott, hogy von der Leyen támogatja-e az úgynevezett eurokötvényeket, amelyeket az EU közösen bocsátana ki, Von der Leyen szerint valóban itt az ideje új források (ami alatt az eurokötvényeket érti) után nézni.
Schmit ezután Oroszország pusztításáról beszélt Oroszországban, szerinte ha nem védjük meg Ukrajnát, az oroszok a mi kapunk előtt lesznek.
Azt mondják, békét akarnak. De nem mindegy, milyen békét akarunk. Mert amiről ők beszélnek, az Putyin békéje.
– mondta. A baloldali Baier ezután direktben fordult von der Leyenhez, hogy engedje el Ukrajna adósságát.
Ezután feltette a kérdést, hogy miért nem beszélnek a színpadon Gázáról és Izraelről. Ez óriási éljenzéshez vezetett a nézőtéren, majd Baier közölte von der Leyennel, hogy ideje lenne szankciókat kivetni Izraelre.
Von der Leyen úgy reagált, hogy nem szabad elfelejteni, hol kezdődött az egész. Október hetedikén, a Hamász támadásával. Szerinte a kétpárti megoldás az egyetlen fény az alagút végén.
A blokkok végén következnek a spotlight bemutatkozások. Most a liberális Gozi került sorra, aki a bemutató szerint hat nyelven beszél, 37 maratont futott le, korábban DJ volt, és olaszként most Franciaországban él. Gozi arról beszélt, hogy pont ilyen Európa kell nekünk, és hogy mennyire fontos volt neki fiatalon az Erasmus program.
Gozit is azonnal felkérdezte a műsorvezető, hogy mintha a pártcsaládja, a Renew Europe vesztett volna a népszerűségéből. Gozi szerint maratont futnak, nem menet közben kell mérni az eredményeket. Ezután ő is neki támadt von der Leyennek, mert nem érti, miért nyithat a szélsőjobb felé a parlamenten belül.
A kérdések egyébként kivételesen kemények, legalábbis a két műsorvezetőtől. Most azt kérdezték Gozitól, hogy miért nem a saját pártja felelősségéről beszél, hiszen öt éve kormányon vannak. Közvetlenül ezután pedig azt, hogy Mark Rutte pártja, a VVD tagja maradhat-e a liberális pártcsaládnak, ha közös kormányt alakít Geert Wilders szélsőséges pártjával. Gozi szerint a holland kormány még nem alakult meg, de beszélni fognak erről a párton belül.
Klímavédelem
Von der Leyen szerint most értünk el abba a fázisba, amikor a nagy klímavédelmi programot meg kell valósítani. A farmereket meg kell kérdezni, mire van szükségük, hogy meg tudják csinálni. Von der Leyen fiktív farmereket idéz, akik arról beszéltek, hogy fontos nekik a klímasemlegesség, mert a természetből élnek. Szerinte csak annyit kértek, hogy ne szabályozással, hanem támogatásokkal érjék ezt el.
Schmit arról beszélt, hogy társadalmi párbeszédre van szükség, hogy mindenki győztesként jöhessen ki a klímavédelemből. A nézőbulikról bejelentkezett kérdések ezután Madridból folytatódnak, ahonnan azt a kérdést teszik fel, mi lenne a zöld átmenet következő lépése, hogy valami történjen is. Erre a zöldek Terry Reintkéje válaszol, aki szerint zöld ipari stratégiára van szükség. Reintke szerint európai szinten, jelentős forrásokat kell befektetni a klímavédelmi iparba.
Sandro Gozi szerint döntöttek, zöld Európát akarnak, semmi helye nincs annak, hogy meghátráljanak. Ezután egy nézői kérdés érkezett, amely arról szól, milyen konkrét javaslataik vannak a jelölteknek a körkörös gazdaságra és a már meglévő dolgok megjavítására. Erre a baloldali Baier válaszolt, és azt mondta el, amit korábban is: el kell vetni a megszorításokat, be kell fektetni.
Gozi szerint ebben a Renew-nak voltak a legnagyobb sikerei, ők érték el, hogy ne kelljen kidobni az iPhone-okat és a mosógépeket, ha elromlottak, mert ők vitték végig a törvényjavaslatot.
A spotlightban a zöld Terry Reintke következett, akiről elmondták, hogy a keresztrejtvények szakértője. Reintke arról beszélt, hogy olyan országból származik, ahol a konzervatívok egyszer már alábecsültek a szélsőjobb fenyegetését. Ezt nem szabad újra megtenni. Reintkét annyira nem pörgették meg a kérdésekkel, azt szegezték neki, hogyan lehetne még keményebb a zöld átmenet. Reintke szerint támogatni kell a farmereket, ők például nagyon jó eredményeket értek el a napelemprogrammal.
Demokrácia
Ez a blokk a Robert Fico elleni merényletről szóló kisfilmmel indul, majd nézői kérdéssel kezdenek, egyenesen Pozsonyból. A kérdés arról szól, hogyan lehet ellensúlyozni a populizmust. Baier válaszol, ismét elmondja, hogy már von der Leyen figyelmét is felhívta rá, hogy nem lehet engedni a szélsőjobboldali agendának. Ezután elmondta, hogy szerinte a szélsőjobb felemelkedése mögött a társadalmi kohézió felbomlása van, ameddig ezt nem kezelik, a szélsőjobb erősödni fog.
Ismét kialakult egy szócsata arról, hogy Reintke szerint Gozi nem tesz eleget a szélsőjobb ellen, mert nem zárják ki a holland kormánypártot, amiért összefog Geert Wildersszel. Erre Gozi úgy reagált, hogy még mindig nincs holland kormány, ezért az EP-választásokra koncentrálnak. De szerinte nem fog évekig tartani, hogy döntsenek, mint a Néppártnak tartott Orbánnal.
Schmit is reagált erre, szerinte keményebbé kell tenni a hetes cikk szerinti eljárást. Von der Leyen szerint ők olyan pártokkal akarnak együtt dolgozni, amelyek európapártiak, ukrajnapártiak, és putyinellenesek. Közben kérdés is érkezett von der Leyennek: hogyan lehet rávenni a tagországokat, hogy tartsák be a szabályokat, amelyeket közösen hoznak. Von der Leyen erre felsorolta a kényszerítő intézkedéseket az EU-ban, amelyek mindegyike Magyarországgal szemben van folyamatban.
A spotlightban pedig von der Leyen következik. Róla nem sok újat mondanak, hiszen eddig is azt a munkát csinálta, amire most pályázik. Annyit emeltek csak ki, hogy Hugh Jackman egyszer kimentette egy kukából. Von der Leyent is felkérdezték: megfelel-e Giorgia Meloni kormánya a demokratikus elvárásoknak. Von der Leyen szerint megfelel, mert európapárti. Szerinte egyébként nem bánik különlegesen Meloni pártjával, úgy kezeli, mint egy átlagos pártot. Azt mondta, nem kötelezte el magát Meloni pártja mellett, majd az eredmények alapján döntenek, melyik európapárti koalíciót választják.
Gázáról is kérdezték: nem lépett-e túl hamar Izrael mellé. Szerinte nem, mert október hetedike horrorát nem lehet elfelejteni. A még mindig fogva tartott túszokról nem beszélve. Arról is beszélt, hogy a civilekre jobban kellene vigyázni Gázában. A nézőtér megosztott, a palesztinok említésére az egyik nagy csoport kezd tapsolni, október hetedike említésére a másik.
Migráció
Reintke kezd, szerinte öregedik a kontinens, szükség van a migrációra, nem szabad engedni, hogy a szélsőjobb módszereivel beszéljünk a migrációról. Gozi szerint mindenek előtt embernek kell maradni, ha valaki haldoklik a tengeren, nem a bevándorlási státuszát nézzük, hanem megmentjük.
Von der Leyen szerint azok, akiknek nincs joguk belépni az Európai Unió területére, haza kell, hogy menjenek. De kell lennie legális belépési útnak, hogy menedéket kérhessenek. A nézői kérdés ezúttal egy faital horvát focistától jön, aki sclerosis multiplexszel küzd. Ő az egészségügy helyzetéről kérdezett, amire Nicolas Schmit úgy válaszolt, hogy fontos, de inkább a von der Leyen-bizottság Tunéziával megkötött megállapodásába kötött bele hosszan. Szerinte ez embertelenség, a visszaküldött vagy fenntartott migránsok meghalnak a sivatagban. Ez külön érdekessé teszi a helyzetet, mert Schmit egy olyan javaslatot kritizál, amit von der Leyen intézett el, viszont von der Leyen Schmit főnöke is a bizottságban.
Az utolsó spotlight-részben a baloldali Walter Baier szerepelt. Róla azt mondták, hogy
Baier Bécsben nőtt fel, munkásosztálybeli családban. Baiernek azt a kemény kérdést tették fel, hogy egyetért-e bármiben a többi jelölttel. Erre annyit mondott, hogy az európai gazdaságot ökológiai gazdasággá tenné, amivel szerinte a többiek is egyetértenek.
Technológia
Az utolsó kérdéskör nézői kérdése Romániából érkezik: jó-e, hogy ennyit szabályoz ez EU a techcégeknél, később nem lesz-e ennek nagyobb kára, mint amekkora haszna. Nicolas Schmit válaszol, szerinte nem a szabályozás a kérdés, hanem hogy van-e rá tőke, hogy megújítsák Európa gazdaságát, ami a technológiai fejlődéshez vezetne. Ursula von der Leyen a TikTok szabályozását emelte ki, Baier pedig azt, hogy ezek a cégek az adatainkkal kereskednek. Gozi pedig elmondta, hogy aggódik, mert fiatal gyerekei vannak. Ő azt akarja tudni, hogy az influenszerek pénzért vagy saját meggyőződésből mondanak-e dolgokat a TikTok-on.
A legutolsó kérdés Reintkéhoz szólt, aki nem erre válaszolt, hanem nyíltan elmondta, hogy leszbikus pár egyik tagjaként megérti, hogy sokan félnek most, de biztosítani szeretne mindenkit, hogy Európa az ő otthonuk.
A vitának ezzel vége.
