Heves támadásba kezdtek az oroszok a fronton

Lengyelország és Németország a jövő héten egy harckocsik ukrajnai szállítását biztosító nemzetközi koalíció létrehozását kezdeményezi – jelentette be Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel nemzetvédelmi miniszter, kormányfőhelyettes hétfőn a Varsó melletti Helenówban. Kosiniak-Kamysz a német hivatali kollégájával, Boris Pistoriusszal folytatott megbeszélést követő közös sajtóértekezleten tette a bejelentést.

“Március 26-án Lengyelország és Németország társvezetőkként aktiválják az Ukrajna támogatását célzó páncélozott képességek koalícióját” – fogalmazott a lengyel politikus. Közölte: a projekthez más partnerek is csatlakoztak, köztük Nagy-Britannia, Svédország és Olaszország. A lengyel tárcavezető megerősítette: a Stratégiai iránytű elnevezésű, 2022-ben elfogadott európai uniós biztonság- és védelempolitikai cselekvési terv keretében júliustól készenléti állapotba helyezik a lengyel és a német gyorsreagálású harccsoportot, amelyek külön-külön 2500 főt számlálnak.

Újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: Lengyelország nem tervezi, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába. Boris Pistorius közölte: Németország és Lengyelország a lőszergyártás és az ukrán fegyveres erők kiképzése terén is megerősítik együttműködésüket.
(MTI)

Csapást mért az orosz hadsereg az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és az ukrán fegyveres erők parancsnoki állományának találkozójára – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.

A tárca az orosz harcászati légierő, valamint a rakéta- és tüzérségi erők által megtámadott tanácskozás helyszínét nem nevezte meg. A hadijelentés szerint az orosz erők kedvezőbb állásokat foglaltak el a Donyeck környéki, az avgyijivkai és a dél-donyecki frontszakaszon, eközben pedig visszavertek kilenc ukrán rohamot és ellenrohamot, valamint megakadályoztak minden áttörési kísérletet a határon, az oroszországi belgorodi régióban található Kozinka falunál.

Az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél a legtöbb ellenrohamot, hetet Avgyijivka környékén kísérelte meg. Az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén több mint 1050 katonát veszített, közülük a legtöbben, több mint 380-an a Donyeck körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan – állt a közleményben.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett egy Mi-8-as helikoptert, egy cseh Vampire sorozatvetőt, három harckocsit, két gyalogsági harcjárművet, öt páncélozott harcjárművet, egy amerikai M777-es és egy brit FH70-es vontatott tarackot, Vampire, Grad, Uragan és HIMARS sorozatvetők 26 rakétáját és 143 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást. A belgorodi egészségügyi tárca közölte, hogy a régióban az elmúlt hét folyamán 11 ember életét vesztette, 82 pedig megsebesült.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hétfőn egy 24 éves nő letartóztatásáról tett bejelentést, aki ukrán titkosszolgálatok megbízásából arra készült, hogy a Krímben felgyújtson egy vasúti váltószekrényt, és ezáltal megzavarja a katonai szállításokat. A gyanúsítottól több, házilag elkészített gyújtóeszközt foglaltak le.

(MTI)

Az Európai Unió Külügyek Tanácsa 5 milliárd eurót (mintegy 1900 milliárd forint) különített el az Európai Békekeret keretében Ukrajna katonai támogatására – közölte az uniós tanács hétfőn.

A brüsszeli közlemény szerint a jóváhagyás az Európai Békekereten belül külön Ukrajnai Segítségnyújtási Alapot hoz létre, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy halált okozó és halált nem okozó katonai felszerelések, valamint kiképzés biztosításával továbbra is támogassa az ukrán fegyveres erők változó szükségleteit.

A hétfői határozatot követően az Európai Békekeret pénzügyi felső határa a 2021-2027-es időszakra vonatkozóan meghaladja a 17 milliárd eurót.

Ezen túlmenően a külügyek tanácsa úgy határozott, hogy javítja az Európai Békekeretre vonatkozó irányítási szabályokat annak érdekében, hogy fenntarthatóbbá tegye és hozzáigazítsa az új nemzetközi körülményekhez. A továbbfejlesztett irányítási szabályok új nemzeti közbeszerzési struktúrákra és meglévő keretszerződésekre fognak épülni, magukban foglalva a szükséges védelmi felszerelések közös beszerzését az európai védelmi ipartól és Norvégiától, valamint az EU-n, illetve Norvégián kívül letelepedett vagy gyártási létesítményekkel rendelkező gazdasági szereplőktől is.

A közlemény Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselőt idézte, aki azt mondta: az Ukrajnai Segítségnyújtási Alap létrehozásával az EU teljesíti kötelezettségvállalásait. „Az alap tettre váltja szavainkat” – fogalmazott a főképviselő, majd hozzátette: „az alap segítségével az EU továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, hogy megvédhesse magát Oroszország agressziójával szemben, bármibe is kerül, és ameddig csak szükséges”.

(MTI)

Moszkvában koncerttel ünneplik meg a Krím elfoglalásának tizedik évfordulóját. Ez egyben Putyin választási győzelmének másnapjára is esik, szóval ezt is lehet ünnepelni.

тем временем, на Красной площади идет концерт по случаю победы Путина на выборах и десятилетия аннексии Крыма.

сейчас, например, выступает ансамбль Radio Tapok с песней о ляхах и иноверце Владиславе, которые узурпировали власть, пока Пожарский ведет ополчение в Москву (не шучу) pic.twitter.com/JjVf5e63Gz

— Liza Fokht (@lizafokht) March 18, 2024

Az X-en gratulált Vlagyimir Putyin orosz elnök választási „győzelméhez” Narendra Modi, India miniszterelnöke. Modi azt írja, gratulációját küldi Putyinnak az újraválasztáshoz, és alig várja, hogy tovább erősítsék a különleges és kiemelt kapcsolatot a két ország között.

Warm congratulations to H.E. Mr. Vladimir Putin on his re-election as the President of the Russian Federation. Look forward to working together to further strengthen the time-tested Special & Privileged Strategic Partnership between India and Russia in the years to come.…

— Narendra Modi (@narendramodi) March 18, 2024

A kormány konstruktív tartózkodása mellett fogadták el az Európai Békekeret ötmilliárd eurónyi értékű bővítését, Magyarországnak így továbbra sem kell politikai vagy pénzügyi terheket vállalnia az ukrajnai fegyverszállításokból – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács szünetében tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a résztvevők végleges formában elfogadták az Európai Békekeret összegének megemelését, erre hazánk konstruktív tartózkodása mellett került sor, aminek az ára az a szabálymódosítás volt, amelynek értelmében Magyarországnak semmiféle terhet nem kell vállalnia a fegyverszállítás finanszírozásából.

Ez tehát azt jelenti, hogy a ránk eső 50 millió eurót be kell fizetnünk, de annak felhasználási célját mi határozhatjuk meg

– mondta.

(MTI)

Oroszország a hétvégi elnökválasztáson nem tartotta magát azokhoz a kötelezettségekhez, amelyeket az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) által a szabad akaratnyilvánítás garantálására megalkotott alapelvek érvényesítésére vállalt – idézte David Cameron brit külügyminiszter hétfői nyilatkozatát az MTI.

Cameron szerint a brit kormányhoz számos jelentés érkezett a választási szabályok megsértéséről. A londoni külügyi tárca vezetője kiemelte, a választásokra nem is hívták meg az EBESZ független megfigyelőit.

Az orosz hatóságok rövid úton diszkvalifikáltak minden olyan jelöltet, aki hangot adott háborúellenes nézeteinek, és miután a versenyben maradt három jelölt mindegyike a Kreml jóváhagyásával indult, soha egy percnyi kétség sem merülhetett fel az elnökválasztás várható eredményével kapcsolatban

– fogalmaz hétfői állásfoglalásában az egykori brit kormányfő. David Cameron szerint tragikus módon hívta fel ismét a figyelmet az oroszországi politikai elnyomás súlyosságára az a tény, hogy Alekszej Navalnij ellenzéki politikus alig néhány héttel az elnökválasztás előtt meghalt.

Cameron szerint Oroszországnak haladéktalanul szabadon kell engednie az összes politikai foglyot, köztük Vlagyimir Kara-Murzát. A moszkvai városi bíróság az orosz-brit kettős állampolgárságú Kara-Murzát tavaly áprilisban 25 évi fegyházra ítélte hazaárulás és az orosz hadseregről szóló hamis állítások terjesztése címén. London nem sokkal később szankciókat jelentett be olyan orosz igazságszolgáltatási tisztviselők és nemzetbiztonsági ügynökök ellen, akiknek részük volt a Vlagyimir Kara-Murza elleni büntetőeljárásban. Kara-Murza az orosz ellenzéki mozgalom tagjaként korábban rendszeres vendége volt Kreml-ellenes fórumoknak Európában és az Egyesült Államokban.

Hétfői nyilatkozatában a brit külügyminiszter kifejtette: London véleménye szerint az ENSZ alapokmányának és Ukrajna szuverenitásának „visszataszító megsértése” az a tény, hogy az orosz elnökválasztást ukrajnai területeken, köztük a Krímben, a donyecki és a luhanszki régióban, illetve Herszon és Zaporizzsja megyékben is megtartották. Ezek a területek mindig Ukrajna részei lesznek, és ezen nem változtat az sem, hogy e területeken is megtartották az orosz elnökválasztást – fogalmaz David Cameron a londoni külügyi tárca által közzétett hétfői állásfoglalásában. (MTI)

Vlagyimir Putyin orosz elnök újraválasztása „elnyomáson és megfélemlítésen” alapult – jelentette ki az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő az Európai Unió nevében hétfőn kiadott nyilatkozatában az MTI tudósítása szerint. Josep Borrell hangsúlyozta: a március 15–17. között orosz elnökválasztás

nem volt sem szabad, sem tisztességes.

Az orosz hatóságok a választás közeledtével egyre jobban szigorították a szisztematikus belső elnyomást ezt szolgáló új jogszabályok megalkotásával és politikai szándékból elrendelt börtönbüntetések kiszabásával, kíméletlenül felléptek az ellenzéki politikusokkal, a civil szervezetekkel, a független médiával és a kritikus véleményeket nyilvánosan hangoztatókkal szemben.

A választás egy egyre szűkülő politikai térben folyt le, ami a polgári és a politikai jogok megsértésének riasztó növekedését eredményezte. Számos jelöltet megakadályoztak abban, hogy induljanak a választáson, köztük olyanokat, akik ellenzik Oroszország Ukrajna elleni háborúját. Továbbá megfosztották az orosz szavazókat a valódi választás lehetőségétől, erősen korlátozták tájékozódásukat

– fogalmazott Borrell. Hozzátette: az Európai Unió továbbra is támogatni fogja az orosz civil szervezetek, az emberjogvédők és a független média munkáját.

Kijelentette: az Európai Unió határozottan elítéli a választás jogellenes megtartását Ukrajna Oroszország által megszállt területein, ugyanis Moszkva ezzel megsérti a nemzetközi jogot, egyebek közt az ENSZ Alapokmányát, valamint Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi egységét. Végül megerősítette: az Európai Unió megingathatatlanul támogatja Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül. Oroszországnak be kell szüntetnie Ukrajna elleni háborúját, és azonnal, teljesen és feltétel nélkül ki kell vonnia erőit és minden katonai felszerelését Ukrajna egész területéről – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője. (MTI)

A dunai hajózás 2019-hez képest 40 százalékkal esett vissza, aminek részben az orosz–ukrán háború az oka, ugyanis a dunai vontatóhajók nagy része korábban az Al-Dunán dolgozott, és ukrán gabonát szállított – írja a növekedés.hu.

Kiemelik: bár a pandémia hatása már elmúlt, és az energiapiaci viharok is csillapodtak, ám

• az európai szintű recesszió,
• az orosz–ukrán háború,
• a Vörös-tengeren kezdődött hajótámadások,
• a tengeri szállítási díjak hullámzása,
• valamint az európai szintű problémák a vasúti infrastruktúrában (felújítási dömping, sztrájkok, határzárak)

nehéz helyzetbe hozták a fuvarozást.

A hazai belvízi áruforgalom teljesítménye négy éve csökken folyamatosan, tavaly is rövidebb távolságra és kevesebb árut vittek, mint 2022-ben.

Mihail Hazin, az oroszbarát Szputnyik elemzője, Vlagyimir Putyin egykori munkatársa a fehérorosz Belsat ügynökségnek adott interjújában arról értekezett, hogy az Európai Unió hamarosan összeomlik, és ennek részeként megszűnhet az önálló Horvátország is, amelyet két szomszédja: Magyarország és Szerbia között oszthatnának fel – szemlézi az interjút a jutarnji.hr.

Hazin szerint a felbomlás különösen felgyorsulhat, ha ősszel Donald Trump nyeri az amerikai elnökválasztást. A Putyin-barát elemző szerint az Európai Unió rossz védelmi pozícióban van, Európának mindössze 350, legfeljebb 400 ezer katonája van, akiket szükség esetén az orosz-ukrán frontra küldhet. Hazin meggyőződése szerint az unió felbomlásával Európa határai visszatérnek majd az 1945-ös állapotokhoz.

Hazin az interjúban megemlíti a magyar kormányfőt is: „Ne felejtsük el, Orbán Viktor folyton azt hangoztatja, hogy Magyarországnak mindig is volt tengeri kijárata.” Ahhoz, hogy ez újra megvalósuljon, „Horvátországot fel kell számolni” – teszi hozzá az elemző.

Képzeljük el azt a helyzetet, hogy az EU felbomlása pillanatában Magyarország és Szerbia úgy dönt, hogy Horvátországot fel kell számolni

– vizionálta Hazin.

Hozzátette azt is, hogy Kárpátalja és Erdély is Orbán célpontjai között szerepel. Arról viszont nem tesz említést, hogy mindezek miként valósulhatnának meg, pusztán annyit állít, hogy ez egy olyan forgatókönyv, amely az EU felbomlása esetén biztos megtörténik.

Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara a hétfő reggeli jelentésében arról számolt be, hogy az orosz hadsereg összesen 75 légicsapást, valamint 95 rakétatámadást hajtott végre ukrán katonai állások, illetve lakott területek ellen – írja az unian.net.

Az orosz támadások következtében mind az ukrán hadsereg, mind a polgári lakosság körében történtek halálesetek és súlyos sérülések.

A jelentés szerint a jelentős veszteségek ellenére Kupjanszkij irányában az orosz haderő két sikertelen támadást hajtott végre az ukrán védelmi erők állásai ellen a harkovi régióban, Sinkovka település területén. Limán irányban három ellenséges támadást vertek vissza a donyecki Rozdolovka község területén, ahol az oroszok megpróbálták áttörni az ukrán védelmet.