Élő Nagyvilág

Orosz vezérezredes: Totális háborúvá fajulhat Európában az ukrajnai konfliktus

Diego Herrera Carcedo / ANADOLU / Anadolu via AFP
Diego Herrera Carcedo / ANADOLU / Anadolu via AFP

Az orosz-ukrán háború szerdai eseményeiről szóló hírfolyamunkat itt lehet visszaolvasni.

Nagykövet lesz az ukrán fegyveres erők menesztett főparancsnoka

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jóváhagyta Valerij Zaluzsnijnak, az ukrán fegyveres erők nemrégiben leváltott főparancsnokának jelölését az ország londoni nagyköveti posztjára – közölte csütörtökön az ukrán külügyminisztérium. A tárca hivatalos honlapján kiadott közlemény szerint a minisztérium már el is küldte a brit félnek a kérelmet a fogadó nyilatkozat megadására.

A TSZN ukrán televízió internetes oldalán emlékeztetett arra, hogy Ukrajna előző londoni nagykövete 2020 júliusától Vadim Prisztajko korábbi külügyminiszter volt, őt 2023 júliusában menesztették posztjáról. Prisztajko a külügyi tárca élén 2019 augusztusától 2020 márciusáig állt.

Zelenszkij elnök február 8-án Olekszandr Szirszkij tábornokot, a szárazföldi erők addigi parancsnokát nevezte ki az ukrán fegyveres erők új főparancsnokává, miután felmentette a tisztségből Zaluzsnijt. Egy napra rá az elnök Ukrajna Hőse címet adományozott neki.

Zelenszkij esti videoüzenetében azt mondta, hogy Zaluzsnij kifejezetten diplomáciai feladatot akart vállalni.

(MTI)

Norvégia 150 millió dollárral támogatja Ukrajna lőszerbeszerzését

Norvégia 1,6 milliárd norvég koronával, azaz 153 millió dollárral támogatja azt a cseh kezdeményezést, amely arra irányul, hogy Ukrajna nagy kaliberű tüzérségi lőszerekhez jusson – jelentette be Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnök csütörtökön.

Ukrajnának sürgősen nagy mennyiségű tüzérségi lőszerre van szüksége, hogy ellen tudjon állni Oroszország támadó háborújának

– hangsúlyozta Störe. A TV 2 norvég televízió internetes kiadása szerint a miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy Csehország már több ország támogatását megszerezte kezdeményezéséhez, a norvég hozzájárulással pedig biztosítottá válik ennek teljes finanszírozása.

A norvég kormányfő szerint égetően sürgős, hogy Ukrajna lőszerekhez jusson, mert jelenleg ezek hiánya korlátozza leginkább Kijev képességét arra, hogy védekezzen „a nagyon brutális támadásokkal szemben”.

A norvég televízió szerint a kezdeményezés eredményeként akár egymillió 155 milliméteres tüzérségi lövedéket és egyéb tüzérségi lőszereket biztosíthatnak Ukrajnának szövetségesei.

Espen Barth Eide norvég külügyminiszter kijelentette, hogy „Oroszország Ukrajna elleni, a nemzetközi joggal ellentétes agressziós háborúja továbbra is Norvégia legnagyobb biztonságpolitikai kihívása, ezért döntő fontosságú, hogy Norvégia továbbra is támogassa Ukrajna védekező harcát”.

(MTI)

50 ország önkéntesei szolgálnak Ukrajnában

Több mint ötven ország önkéntesei szolgálnak az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főosztálya alá rendelt nemzetközi légióban – közölte az ukrán katonai hírszerzés sajtószolgálata csütörtökön, a légió felállításának évfordulóján.

A közlemény szerint az évforduló alkalmából a hírszerzés további külföldi önkénteseket hívott az egység soraiba. Közölte, hogy a légió a világ több mint 50 országából érkezett önkénteseket egyesített az alakulatban. „A légiósok az Ukrajna ellen két éve indított orosz teljes körű invázió kezdete után siettek az ukránok segítségére, hogy mielőbb harcba szálljanak a terrorista Oroszország csapatai ellen” – írta a hírszerzés. Kiemelte, hogy az egység soraiban „tapasztalt harcosok, különleges hadműveleti erők és más katonai alakulatok veteránjai vannak az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából, Ausztráliából, Dániából és más európai, ázsiai, afrikai és dél-amerikai országokból”.

A légió katonái részt vettek az orosz megszállókkal szembeni ellenállás összes forró pontján, és folytatják a bátor harcot az ellenség ellen Kijev védelmében, valamint a harkivi, a mikolajivi, a herszoni, a zaporizzsjai és a donyecki régiókban. Erősítjük katonai testvériségünket, és folytatjuk a harcot a jó győzelméért a gonosz felett

– írta a hírszerzés.

Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők reggel ismét a megyeszékhelyt ágyúzták, egy helybeli férfi megsebesült.

Volodimir Timosko, a Harkiv megyei rendőrfőnök a Facebookon közölte, hogy az oroszok három irányított bombával megtámadták a régióban lévő Vovcsanszk városát. Egy összedőlt ház romjai alatt életét vesztette egy nő, és megsérült egy másik helyi lakos is.

A Donyeck megyei ügyészség a Facebookon azt írta, hogy az orosz hadsereg légicsapást mért Toreckre, és három helybelit sebesített meg.

Az ukrán déli műveleti parancsokság jelentette, hogy az orosz hadsereg délelőtt ismét csapást mért Odessza megyére, azonban a Fekete-tenger felől érkező H-31P típusú rakétájuk a parthoz közeledve „elvesztette harci képességét”, így senki sem sérült meg, és károkat sem okozott. A déli védelmi erők megjegyezték, hogy az ellenség folytatja a célzott rakétacsapások taktikáját, a légvédelmi rendszerek tesztelését és felderítését.

Az Ukrenerho állami áramszolgáltató vállalat sajtószolgálatának tájékoztatása szerint az orosz támadások miatt károk keletkeznek az elektromos hálózatokban Donyeck, Szumi és Herszon megyékben, és 359 település maradt áram nélkül.

Dmitro Lihovij, a délkeleti (Tavria) hadműveleti-stratégiai csoport szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy az oroszok megint Orihiv irányában összpontosítanak, egy nap alatt 16 támadást hajtottak végre a Zaporizsja megyei Verbove és Robotine települések közelében.

Az ukrán vezérkar csütörtöki harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők a elmúlt nap alatt hét irányban támadtak, legaktívabban Avgyijivka és Novopavlivszk térségében, és 92 katonai összecsapás volt a frontvonalakon. Az orosz hadsereg hat rakéta- és 90 légicsapást indított, valamint 115 alkalommal lőtte rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásait és lakott területeket. A vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 421 ezret. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett 17 orosz harckocsit, 42 tüzérségi rendszert és 42 drónt.

(MTI)

Bekérette a moszkvai amerikai nagykövetet az orosz külügy

Bekérették Lynne Tracy moszkvai amerikai nagykövetet csütörtökön az orosz külügyminisztériumba, ahol arról tájékoztatták, hogy három amerikai nem kormányzati szervezetet nemkívánatosnak minősítettek, és jegyzéket adtak át neki azzal a követeléssel, hogy állítsa le a nekik nyújtott támogatást.

Az orosz diplomáciai tárca szerint a három betiltott szervezet az American Councils for International Education, a Cultural Perspectives és az Institute of International Education. Ezek a tájékoztatás értelmében az amerikai

nagykövetség támogatásával oroszellenes irányultságú programokat és projekteket bonyolítanak le, amelyek célja az oktatási és kulturális csereprogramok álcája alatt »befolyásoló ügynökök« toborzása.

A nagykövetet a jegyzék felszólította, hogy hagyjon fel az említett szervezetek tevékenységének támogatásával, amely, ha folytatódik, a külügyminisztérium szerint az orosz törvények megsértésének minősül. Az orosz követelés része, hogy az amerikai diplomáciai képviselet hivatalos honlapjáról és a közösségi hálózatokról vegyék le ezen szervezetek oktatási projektjeinek és programjainak listáját, „amelyek célja az orosz társadalomtól idegen attitűdök és értékek népszerűsítése”.

A figyelmeztetésben külön hangsúlyt kapott, hogy az orosz belügyekbe való „beavatkozási kísérleteket, beleértve a felforgató akciókat és a dezinformációk terjesztését a választásokkal és a különleges hadművelettel összefüggésben, szigorúan és határozottan el fogják fojtani, egészen az ilyen akciókban részt vevő amerikai nagykövetségi személyzet persona non grata státuszban történő kiutasításáig”.

Korábban Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő felszólította az amerikai nagykövetet, hogy hagyjon fel a „hazudozással”, valamint annak elhallgatásával, hogy Washingtonnak „az orosz néppel való humanitárius kapcsolatok fejlesztésére” tett kísérletei valójában az oroszországi felforgatásra irányulnak.

(MTI)

Donald Tusk: Európa háború előtti korszakát éli

Arról beszélt Donald Tusk lengyel miniszterelnök az Európai Néppárt éves bukaresti kongresszusán, hogy Európa – akárcsak a második világháború előtt – egy új, háború előtti korszakát éli.

A boldog nyugalom ideje lejárt. A háború utáni korszaknak vége. Új időket élünk, egy háború előtti korszakot. Sőt, néhány testvérünk számára már nem is háború előtti korszak. Ez egy teljes körű háború, annak a legkegyetlenebb formájában

– fogalmazott az orosz-ukrán háborúra utalva a lengyel kormányfő, aki korábban mind az Európai Néppártnak, mind pedig az Európai Tanácsnak elnöke volt.

Donald Tusk azt mondta: Európa a háború utáni világban akart élni és fejlődni, de ma világosan ki kell mondani, hogy egyszerű választás előtt állunk: vagy vállaljuk a harcot határaink, területeink, elveink, és ennek következtében polgáraink és a jövő nemzedékeinek védelmében, vagy elbukunk. A lengyel kormányfő szerint nincs objektív ok arra, hogy „megadjuk magunkat a gonosz előtt”.

Európa gazdasági, pénzügyi, demográfiai és erkölcsi potenciálja nagyobb, mint azoké, akik megtámadnak minket. Ma döntő fontosságú, hogy Európa higgyen az erejében

– lelkesített.

Azt mondta ugyanakkor: védelmi képességünkkel összefüggésben sem élhetünk illúziókban, senki sem fog a helyünkbe lépni a biztonságunkért és a jövőnkért folytatott harcban. Mi magunk vagyunk tehát a biztonságunk és egységünk legjobb garanciái.

Az európaiak akkor lesznek egységesek, ha tisztán látják, hogy az Unió valóban a mi Európánk, az emberek biztonságos és jó otthona

– mondta a nemrég megválasztott lengyel miniszterelnök.

(via: The Guardian)

Tűz ütött ki az egyik orosz katonai akadémián

Tűz ütött ki csütörtökön egy orosz katonai akadémián, Kazanyban – közölték az orosz állami hírszolgáltatók a katasztrófavédelemre hivatkozva.

A közösségi médiában közzétett felvételek szerint szürke füst gomolygott az ég felé. Az állami média elismerte, hogy a füst forrása a helyi harckocsi-parancsnoki akadémia.

Itt képzik ki az orosz tankok leendő parancsnokait és a legénységet is.

A tűzoltók a helyszínen megpróbálták eloltani a tüzet, az Interfax jelentése szerint ez egyelőre nem sikerült, de legalább már megfékezték a lángok terjedését.

A tűzben senki sem sérült meg, a híradások szerint azt elektromos vezeték hibája okozta.

(Reuters)

Oroszország két évig tud még a jelenlegi intenzitással harcolni a litván hírszerzés szerint

A litván hírszerzés csütörtökön közzétett elemzése szerint Oroszország még legalább két évig képes a jelenlegi intenzitással folytatni a háborút Ukrajnában a magas olajáraknak, a szankciók megkerülésének és az állami beruházásainak köszönhetően – írja az MTI.

Oroszország 2023-ban megreformálta és megerősítette az Ukrajnában sok veszteséget szenvedett haderejét, és jó úton halad afelé, hogy bővítse katonai képességeit a NATO-tagállamokkal, köztük a katonai szövetséghez nemrég csatlakozott Finnországgal közös határszakaszán – állapították meg jelentésükben a litván szolgálatok.

A jelentés szerint az orosz hírszerzés nagy figyelmet fordít arra, hogy meg tudja kerülni a nyugati büntetőintézkedéseket. Nyíltan ugyan csak Iránról és Észak-Koreáról tudható, hogy fegyverekkel és lőszerekkel látja el Oroszországot, ám időközben Kína lett a mikrochipek legnagyobb beszállítója, és Oroszország nemzetközi pénzügyi tranzakcióit ma már többnyire jüanban bonyolítja le.

A jelentés hozzáteszi: Oroszország széles körű infrastrukturális fejlesztéseket hajt végre Fehéroroszországban, hogy használni tudja a tavaly odatelepített nukleáris robbanófejek hordozására képes rakétákat.

Orosz és fehérorosz hírszerzők – mindezeken túl – igyekeznek litván állampolgárokat beszervezni. A litván hatóságok tavaly több embert is őrizetbe vettek, akiket azzal vádolnak, hogy készpénzért cserébe információkat adtak át fehérorosz ügynököknek.

A litván hírszerzés jelentéséből kiderült az is, hogy Kína 2023-ban fokozta kémtevékenységét Litvániában, miután a balti ország korábban lehetővé tette Tajvannak, hogy külképviseletet nyisson. „Kínához köthető” szereplők rendszeresen próbálják feltörni litván kormányzati intézmények számítógépes rendszereit azzal a szándékkal, hogy behatoljanak hálózataikba, és adatokat szerezzenek belőlük – állította a litván hírszerzés.

Totális háborúvá fajulhat Európában az ukrajnai konfliktus az orosz vezérezredes szerint

Teljes körű háborúvá eszkalálódhat Európában az ukrajnai konfliktus – jelentette ki Vlagyimir Zarudnyickij vezérezredes, az orosz hadsereg vezérkari akadémiájának vezetője.  Hozzátette: „jelentősen nő” annak a valószínűsége, hogy az orosz erők új konfliktusokban vesznek részt.

A vezérezredes megjegyzései az orosz védelmi minisztérium Katonai gondolkodás című kiadványának írt cikkében olvashatók – jelentette csütörtökön az állami RIA hírszolgáltató.

Az államunkat fenyegető katonai fenyegetések fő forrása az Egyesült Államok és szövetségeseinek oroszellenes politikája, ezek új típusú hibrid hadviselést folytatnak annak érdekében, hogy minden lehetséges módon meggyengítsék Oroszországot, korlátozzák szuverenitását és megsemmisítsék területi integritását

– fogalmaz cikkében a katonai csúcsvezető.

Zarudnyickij számos változtatást szorgalmazott abban, ahogyan Oroszország megszervezi a hadseregét és biztonságát – tette hozzá a RIA –, beleértve, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a baráti országoknak adott válaszokra, hogy biztosítsák Oroszország saját biztonságát, és hogy az egész orosz társadalmat konszolidálják a védelmi szükségletek körül.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik