Tavaly az év egészében 6,3 milliárd köbméter orosz gáz érkezett Magyarországra – derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból. Egy évvel korábban 5,46 milliárd köbméter volt a behozatal, ami azt jelenti, hogy 2023-ban csaknem 1 milliárd köbméterrel nőtt az orosz földgázimport.
Az Energiaügyi Minisztérium a 2023-as évről azt közölte nemrég, hogy az összes felhasználás 8,5 milliárd köbméter körül alakult, majdnem 11 százalékkal csökkent a megelőző évhez képest. A lakosság 3 milliárd, a gazdasági szereplők 5,5 milliárd köbméterre zsugorodott felhasználását úgy kommentálta a szaktárca, hogy „a nagyarányú megtakarítások mérséklik Magyarország importkitettségét, erősítik az energiaszuverenitást és az ellátás biztonságát”.
A 6,3 milliárd köbméteres orosz importadat alapján viszont úgy fest, inkább növekedhetett a behozatalban az orosz részarány, meghaladta a 74 százalékot. Holoda Attila, a második Orbán-kormány energetikai helyettes államtitkára azonban úgy véli, nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni a számokból, a szerződésekbe nem látunk bele, csak annyi biztos, hogy évi 4,5 milliárd köbméter az orosz-magyar hosszútávú gázszerződés alapján lekötött mennyiség, hogy ezen felül milyen plusztételekkel kerekedik ki a 6,3 milliárd köbméter, a kívülálló számára nem tudható. Például a gáztőzsdén is lehet orosz gázt venni – említett egyet a lehetőségek közül.
Az európai uniós statisztikából az is kiderül, hogy
Összehasonlításképpen: 2022-ben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kormány energiavészhelyzeti intézkedésének megfelelően 2 milliárd euróért állapodott meg 740 ezer köbméter orosz gázszállításról, amiből rendkívüli gázkészletet hoztak létre. Az extra beszerzés horribilis áron történt, összege megfelelt a teljes 2023-as gázszámla majdnem 60 százalékának. Korábbi cikkünkben részleteztük, hogy a köbméterenként 1141 forintért beszerzett különleges gázkészlet hogyan nyomta agyon a hazai gázpiacot, és miért jelent időzített bombát azóta is.
Az, hogy az orosz importgázért fizetendő összeg 2023-ban kevesebb, mint a felére csökkent, egyáltalán nem lepte meg Holodát. Emlékeztetett arra, hogy 2022-ben az irányadó tőzsdén, a holland TTF-en 120 euró/MWh volt az átlagár, és ez 2023-ban szinte a harmadára, 43 euró/MWh (0,45 euró/köbméter) környékére zuhant. Az orosz-magyar hosszútávú szerződésben az árak bizonyos csúszással követik a tőzsdei havi súlyozott átlagárat, így az áresés várható volt.
Cikkünk írásakor a tavalyi átlagnál jóval alacsonyabban, 24–25 euró/MWh körül üzleteltek a TTF-en, és ha rendkívüli események nem zavarják meg a piacot, akkor idén ehhez hasonló, esetleg még alacsonyabb árakat várnak az elemzők. Tavaly októberben az unióban 90 százak fölötti volt a gáztárolók töltöttsége, és az enyhe télnek köszönhetően még mindig 62 százalékon áll a mutató (Magyarországon ennél is több, 74–75 százalék a töltöttség) – utalt arra, hogy nincs keresleti nyomás. A másik fontos fejlemény, hogy a várakozásokkal szemben villámgyorsan sikerült a leválás az orosz vezetékes gázról, legalábbis ami az EU egészét illeti, hiszen a korábbi 40–42 százalékról 8–10 százalékra csökkent az orosz import aránya. Részben teljesen leváltották a gázfelhasználást, részben cseppfolyós gázra (LNG) álltak át. Az átállás a várakozásokkal szemben nem eredményezte az árak elszállását, az LNG egyenértékű versenytársa ma már a vezetékes gáznak – állítja Holoda Attila. Európában összességében 18–20 százalékkal csökkent a gázfogyasztás, de a szakember szerint nagy különbség, hogy az unióban tényleg más energiahordozóra (például geotermikus energiára) álltak át. Így ha megint olcsó lenne a gáz, akkor sem váltanának rá vissza, míg Magyarországon a megtakarítás jellemzően abból adódik, hogy az emberek lejjebb tekerték a termosztátot, s ha megint olcsóbban jönne a gáz, visszatekernék.
A szakember úgy véli, hogy az energiaszuverenitás növelését az jelenti, ha minél kevesebb földgázt használunk. A magyarországi felhasználás előző két évben tapasztalt jelentős csökkenése szerinte azt mutatja meg, hogy milyen káros hatása volt a rezsicsökkentésnek. A kedvezményes tarifa bevezetése után, 2014-től 3,5 milliárd köbméterről 4,5 milliárdra nőtt a fogyasztás, az elmúlt két évben pedig – leginkább az átlag felett fogyasztóknak megállapított, köbméterenként 767 forintos piaci ártól tartva – 3 milliárdra ment vissza. Azt sajnálatosnak tartja, hogy ehhez a folyamathoz nem volt köze a kormányzatnak, illetve az energiaügyi tárcának, nem ösztönözték az energiamegtakarítást épületszigetelési, nyílászárócsere- vagy egyéb programokkal.
