Semmi sem tiltja Novák Katalinnak, hogy nyilvánosan megindokolja kegyelmi döntését. A büntetőeljárásról szóló jogszabály az eljárási és a végrehajtási kegyelem esetén sem rendelkezik a köztársasági elnöki indoklás nyilvánosságra hozataláról – mondta a Népszavának Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter. A Sándor-palota nem válaszolt arra a lapnak, hogy az államfő pontosan milyen rendelkezésre hivatkozott, amikor azt mondta, a kegyelmek indokolása nem nyilvános.
Bárándy Péter emlékeztetett rá, korábban is volt példa arra, hogy egy köztársasági elnök személyesen vagy stábján keresztül ismertette egy-egy kegyelmi döntés mögöttes indokait.
A köztársasági elnök diszkrecionális joga az ilyen döntés, így nem is kell azt megindokolnia. Ugyanakkor semmi sem tiltja meg, számára, hogy beszéljen a döntéséről, nincs olyan kötelezettsége, hogy hallgatnia kelljen róla
– tette hozzá.
Bárándy Péter szerint érdemes lenne az ilyen döntéseket nyilvánosságra hozni, meghatározva azon esetek, információk körét, amelyekre nem vonatkozhat a nyilvánosság. Ilyen lehet, ha államérdek fűződik egy amnesztiához vagy olyan tényezők, amelyeket emberiességi okokból nem lehet nyilvánosságra hozni, például ha a kegyelmet kapott súlyos, végstádiumos betegségben szenved.
Maga Novák Katalin is indokolt már, amikor kegyelmet adott a Hunnia-perként ismertté vált ügyben jogerősen elítélteknek, hívta fel a figyelmet Kádár András jogász, a Helsinki Bizottság társelnöke az RTL Híradóban. Az ebben a perben főszereplő Budaházy György K. Endréhez hasonlóan a pápalátogatásra hivatkozva kapott kegyelmet.
Az államfő a 24.hu-nak adott nagyinterjúban korábban természetesnek nevezte, hogy a Vatikán tájékozódott erről a döntéséről, amit egyébként azzal magyarázott, hogy a
megismételt elsőfokú ítélet 13 év után született meg, ez pedig indokolhatatlanul hosszú idő, amely alapvetően arról szólt, hogy Budaházyék ki-be járkáltak a börtönből. Már ezalatt az időszak alatt is bűnhődtek. És helyesen bűnhődtek, hiszen bűncselekményt követtek el.
Dúró Dóra öt napot adna
A Mi Hazánk politikusa a kegyelmi eljárások átláthatóságának megteremtéséért csütörtökön olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint a jövőben a köztársasági elnök jóváhagyott kegyelmi döntéseit kötelező lenne nyilvánosságra hozni.
Dúró Dóra a köztársasági elnök jogállásáról szóló törvényt módosítaná úgy, hogy a Sándor-palotának a határozat meghozatalát követő öt napon belül kellene honlapján nyilvánosságra hoznia azoknak a kegyelmi eljárásoknak a leírását, amelyekben a köztársasági elnök a kegyelmi kérelemnek helyt adott. A nyilvánosságra hozott információknak ki kellene terjednie a kegyelmi kérelemmel érintett terhelt nevére, a kegyelmi kérelem tartalmára, az államfő kegyelmi kérelemmel kapcsolatos határozatának főbb indokaira.
A Mi Hazánk politikusa előzőleg a pedofil bűncselekményekkel kapcsolatos kegyelem kizártságáról címmel nyújtott be törvényjavaslatot. A DK és Párbeszéd a jövőben a köztársasági elnök kegyelmi döntéseit szintén nyilvánossá tenné, a Magyar Közlönyben.